Vestmik

et Minevik 1   »   hu Múlt 1

81 [kaheksakümmend üks]

Minevik 1

Minevik 1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Valige, kuidas soovite tõlget näha:   
eesti ungari Mängi Rohkem
kirjutama í--i í--- í-n- ---- írni 0
Ta kirjutas kirja. Ő--fé-----eg- l-------í--. Ő (------ e-- l------ í--- Ő (-é-f-) e-y l-v-l-t í-t- -------------------------- Ő (férfi) egy levelet írt. 0
Ja tema kirjutas kaardi. É- ő ---) e-y--é-e-la-o-----. É- ő (--- e-- k--------- í--- É- ő (-ő- e-y k-p-s-a-o- í-t- ----------------------------- És ő (nő) egy képeslapot írt. 0
lugema ol-asni o------ o-v-s-i ------- olvasni 0
Ta luges ajakirja. Ő-(----i- --- ---az-n---l-a-ott. Ő (------ e-- m------- o-------- Ő (-é-f-) e-y m-g-z-n- o-v-s-t-. -------------------------------- Ő (férfi) egy magazint olvasott. 0
Ja ta luges raamatut. És-ő-(nő) e---könyv-t -lvaso-t. É- ő (--- e-- k------ o-------- É- ő (-ő- e-y k-n-v-t o-v-s-t-. ------------------------------- És ő (nő) egy könyvet olvasott. 0
võtma ven-i v---- v-n-i ----- venni 0
Ta võttis sigareti. Ő -e-t-egy -igare-tá-. Ő v--- e-- c---------- Ő v-t- e-y c-g-r-t-á-. ---------------------- Ő vett egy cigarettát. 0
Ta võttis tüki šokolaadi. Ő-vett--g--darab -sok-----t. Ő v--- e-- d---- c---------- Ő v-t- e-y d-r-b c-o-o-á-é-. ---------------------------- Ő vett egy darab csokoládét. 0
Ta oli truu, kuid tema oli truudusetu. Ő (-érfi)--űt-e---olt-----ő ---)--ű---e---ol-. Ő (------ h----- v---- d- ő (--- h------ v---- Ő (-é-f-) h-t-e- v-l-, d- ő (-ő- h-s-g-s v-l-. ---------------------------------------------- Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. 0
Ta oli laisk, kuid tema oli usin. Ő-(-é---)-l---- -o--, ---- (-------r-a-m-- vo--. Ő (------ l---- v---- d- ő (--- s--------- v---- Ő (-é-f-) l-s-a v-l-, d- ő (-ő- s-o-g-l-a- v-l-. ------------------------------------------------ Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. 0
Ta oli vaene, kuid tema oli rikas. Ő ---rf-------é-y -o--,--- - (n-)--azd-----l-. Ő (------ s------ v---- d- ő (--- g----- v---- Ő (-é-f-) s-e-é-y v-l-, d- ő (-ő- g-z-a- v-l-. ---------------------------------------------- Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. 0
Tal ei olnud raha vaid võlad. N-----nze-----, -a----adó---g-. N-- p---- v---- h---- a-------- N-m p-n-e v-l-, h-n-m a-ó-s-g-. ------------------------------- Nem pénze volt, hanem adóssága. 0
Tal ei olnud õnne vaid õnnetust. Nem s---e-cs-je-vo-t- h-----pe-hje. N-- s---------- v---- h---- p------ N-m s-e-e-c-é-e v-l-, h-n-m p-c-j-. ----------------------------------- Nem szerencséje volt, hanem pechje. 0
Tal ei olnud edu vaid äpardumisi. Ne--si-----v-lt, ha-e- ---ar-a. N-- s----- v---- h---- k------- N-m s-k-r- v-l-, h-n-m k-d-r-a- ------------------------------- Nem sikere volt, hanem kudarca. 0
Ta ei olnud rahul vaid rahulolematu. N---v--t e--g-dett,-han-m --ég---t-en. N-- v--- e--------- h---- e----------- N-m v-l- e-é-e-e-t- h-n-m e-é-e-e-l-n- -------------------------------------- Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. 0
Ta ei olnud õnnelik vaid õnnetu. N------t -z-r-ncsé---h-nem s--r-ncsé-l-n. N-- v--- s---------- h---- s------------- N-m v-l- s-e-e-c-é-, h-n-m s-e-e-c-é-l-n- ----------------------------------------- Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. 0
Ta ei olnud sümpaatne vaid ebasümpaatne. N-m----t-sz-mp--iku-,---nem--nt-pa-i-u-. N-- v--- s----------- h---- a----------- N-m v-l- s-i-p-t-k-s- h-n-m a-t-p-t-k-s- ---------------------------------------- Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. 0

Lae alla MP3 (.zip failid)

Videot ei leitud!

Kuidas lapsed korralikult rääkima õpivad?

Niipea kui laps sünnib, hakkab ta teistega suhtlema. Beebid hakkavad nutma, kui nad midagi tahavad. Juba mõne kuu möödudes suudavad nad mõne sõna öelda. Kahe aasta möödudes suudavad nad umbes kolme sõnalisi lauseid teha. Lapse rääkima hakkamist ei saa mõjutada. Kuid me saame mõjutada, kui hästi nad oma emakeelt õpivad! Selle juures tuleb arvesse võtta paari asjaolu. Eelkõige on oluline, et laps on alati motiveeritud õppima. Ta peab tundma, et ta teeb rääkides edusamme. Beebidele meeldib saada positiivse tagasisisidena naeratusi. Vanemad lapsed otsivad oma keskkonnaga dialoogi. Nende keelekasutust mõjutavad neid ümbritsevad inimesed. Seepärast on oluline nende vanemate ja õpetajate keeleoskus. Lapsed peavad ka mõistma, et keel on väärtuslik! Kuid õppimine peaks alati olema lõbus. Lastele raamatute ettelugemine näitab neile, kui põnev keel olla võib. Vanemad peaksid ka lastega koos aega veetma nii palju kui võimalik. Kui laps midagi kogeb, tahab ta sellest kellelegi rääkida. Kakskeelsed lapsed vajavad kindlaid reegleid. Nad peavad mõistma, mis keeles kellegagi rääkida. Nii õpib nende aju kaht keelt üksteisest eristama. Kooliteed alustades laste keel muutub. Siis õpivad nad uue kõnekeele. Siis on oluline, et vanemad panevad tähele, kuidas nende laps räägib. Uuringud näitavad, et esimene keel jääb ajju igaveseks. Mida õpime lapsena, jääb meid saatma terveks eluks. Laps, kes õpib oma emakeelt korralikult, teenib sellest hiljem kasu. Ta õpib uusi asju kiiremini ja paremini - ja mitte ainult võõrkeeli...