Kifejezéstár

hu Család   »   ur ‫خاندان‬

2 [kettő]

Család

Család

‫2 [دو]‬

doo

‫خاندان‬

[khandaan]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar urdu Lejátszás Több
a nagyapa ‫دادا‬ ‫----- ‫-ا-ا- ------ ‫دادا‬ 0
d--a d--- d-d- ---- dada
a nagymama ‫---ی‬ ‫----- ‫-ا-ی- ------ ‫دادی‬ 0
d--i d--- d-d- ---- dadi
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) ‫وہ (-ذ-ر)---ر--ہ----نث)‬ ‫-- (----- ا-- و- (------ ‫-ہ (-ذ-ر- ا-ر و- (-ؤ-ث-‬ ------------------------- ‫وہ (مذکر) اور وہ (مؤنث)‬ 0
woh--ur woh w-- a-- w-- w-h a-r w-h ----------- woh aur woh
az apa ‫--پ‬ ‫---- ‫-ا-‬ ----- ‫باپ‬ 0
b-ap b--- b-a- ---- baap
az anya ‫-ا-‬ ‫---- ‫-ا-‬ ----- ‫ماں‬ 0
maan m--- m-a- ---- maan
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ‫-ہ----ک-)--ور وہ (م-نث)‬ ‫-- (----- ا-- و- (------ ‫-ہ (-ذ-ر- ا-ر و- (-ؤ-ث-‬ ------------------------- ‫وہ (مذکر) اور وہ (مؤنث)‬ 0
wo---ur woh w-- a-- w-- w-h a-r w-h ----------- woh aur woh
a fiú (valakinek a fia) ‫-ی-ا‬ ‫----- ‫-ی-ا- ------ ‫بیٹا‬ 0
b-ta b--- b-t- ---- beta
a lány (valakinek a lánya) ‫ب-ٹی‬ ‫----- ‫-ی-ی- ------ ‫بیٹی‬ 0
be-i b--- b-t- ---- beti
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány). ‫---(-ذکر--اور-و- (-ؤ-ث)‬ ‫-- (----- ا-- و- (------ ‫-ہ (-ذ-ر- ا-ر و- (-ؤ-ث-‬ ------------------------- ‫وہ (مذکر) اور وہ (مؤنث)‬ 0
woh --r-woh w-- a-- w-- w-h a-r w-h ----------- woh aur woh
a fiútestvér ‫بھا--‬ ‫------ ‫-ھ-ئ-‬ ------- ‫بھائی‬ 0
bhay b--- b-a- ---- bhay
a leánytestvér ‫-ہ-‬ ‫---- ‫-ہ-‬ ----- ‫بہن‬ 0
b-h-n b---- b-h-n ----- behan
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ‫و- (مذ------- و----ؤنث)‬ ‫-- (----- ا-- و- (------ ‫-ہ (-ذ-ر- ا-ر و- (-ؤ-ث-‬ ------------------------- ‫وہ (مذکر) اور وہ (مؤنث)‬ 0
woh a----oh w-- a-- w-- w-h a-r w-h ----------- woh aur woh
a nagybácsi ‫چ-ا‬ ‫---- ‫-چ-‬ ----- ‫چچا‬ 0
ch-cha c----- c-a-h- ------ chacha
a nagynéni ‫-چی‬ ‫---- ‫-چ-‬ ----- ‫چچی‬ 0
c---hi c----- c-a-h- ------ chachi
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ‫و--(مذ--)------- (---ث)‬ ‫-- (----- ا-- و- (------ ‫-ہ (-ذ-ر- ا-ر و- (-ؤ-ث-‬ ------------------------- ‫وہ (مذکر) اور وہ (مؤنث)‬ 0
woh au--w-h w-- a-- w-- w-h a-r w-h ----------- woh aur woh
Mi egy család vagyunk. ‫ہ- ا-ک --ن-----یں-‬ ‫-- ا-- خ----- ہ---- ‫-م ا-ک خ-ن-ا- ہ-ں-‬ -------------------- ‫ہم ایک خاندان ہیں-‬ 0
h-m-a----h---aa- -i-- h-- a-- k------- h--- h-m a-k k-a-d-a- h-n- --------------------- hum aik khandaan hin-
A család nem kicsi. ‫خ-ن-ا- ------ن--ں----‬ ‫------ چ---- ن--- ہ--- ‫-ا-د-ن چ-و-ا ن-ی- ہ--- ----------------------- ‫خاندان چھوٹا نہیں ہے-‬ 0
ye--k-and--n ------ n-hi--a- - y-- k------- c----- n--- h-- - y-h k-a-d-a- c-h-t- n-h- h-i - ------------------------------ yeh khandaan chhota nahi hai -
A család nagy. ‫خ-ن-ا- بڑا ---‬ ‫------ ب-- ہ--- ‫-ا-د-ن ب-ا ہ--- ---------------- ‫خاندان بڑا ہے-‬ 0
yeh --a--a-n b----h-i-- y-- k------- b--- h-- - y-h k-a-d-a- b-r- h-i - ----------------------- yeh khandaan bara hai -

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Mindannyian ‘Afrikaiul’ beszélünk?

Közülünk nem mindenki volt Afrikában. De lehet hogy minden nyelv már volt ott egyszer! Ezt vallja legalábbis néhány tudós. Véleményük szerint minden nyelv Afrikából származik. És onnan terjedtek el az egész világon. Összesen több mint 6000 különböző nyelv létezik. De állítólag mindegyiknek egy, közös afrikai eredetük van. Kutatók összehasonlították a nyelvek fonémáit. A fonémák a szavak legkisebb megkülönböztető egységei. Ha megváltozik a fonéma, megváltozik a szó jelentése is. Egy az angol nyelvből származó példa szemlélteti ezt. Az angolban a dip és a tip különböző jelentéssel bír. Tehát a /d/ és a /t/ az angolban két különböző fonéma. A legnagyobb számban az afrikai nyelvek között találhatóak meg ezek a hangtani változatosságok. Ezek jelentősen csökkennek, minél messzebb távolodunk el Afrikából. És pontosan ebben látják a kutatók az elmélet bizonyosságát. Ugyanis azok a populációk, amelyek területileg terjeszkednek, homogénné válnak. A külső peremeiken a genetikai sokszerűség csökken. Ez azért van, mert a ‘telepesek’ száma is csökken. Minél kevesebb gén távozik, annál egységesebb lesz egy populáció. A gének kombinációjának lehetősége csökken. Emiatt a kivándorolt populáció tagjai hasonlítanak egymásra. Tudósok ezt alapítói hatásnak nevezik. Amikor az emberiség elhagyta Afrikát, magukkal vitték a nyelvüket is. Kevesebb telepes viszont kevesebb fonémát vitt magával. Ezért az idő múlásával az egyes nyelvek egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt bizonyítottnak vesszük, hogy a homo sapiens Afrikából származik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a nyelvekre is igaz-e…