Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   fi Tutustua

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [kolme]

Tutustua

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar finn Lejátszás Több
Szia! H-i! H--- H-i- ---- Hei! 0
Jó napot! H-----p--vää! H---- p------ H-v-ä p-i-ä-! ------------- Hyvää päivää! 0
Hogy vagy? Mi-ä---uluu? M--- k------ M-t- k-u-u-? ------------ Mitä kuuluu? 0
Ön Európából jön? / Ön európai? T-l-t-e-o -e-E-r-op-sta? T-------- t- E---------- T-l-t-e-o t- E-r-o-a-t-? ------------------------ Tuletteko te Euroopasta? 0
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? T--ett-k- te Am--i--st-? T-------- t- A---------- T-l-t-e-o t- A-e-i-a-t-? ------------------------ Tuletteko te Amerikasta? 0
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? T--e---ko --s-asta? T-------- A-------- T-l-t-e-o A-s-a-t-? ------------------- Tuletteko Aasiasta? 0
Melyik hotelben lakik? M---ä ho-e-l-ss- t--a-u-t-? M---- h--------- t- a------ M-s-ä h-t-l-i-s- t- a-u-t-? --------------------------- Missä hotellissa te asutte? 0
Mióta van már itt? K--n-a --u----l-t-e o-l--- j- -äällä? K----- k---- o----- o----- j- t------ K-i-k- k-u-n o-e-t- o-l-e- j- t-ä-l-? ------------------------------------- Kuinka kauan olette olleet jo täällä? 0
Meddig marad? K-in-----uaks- t- jä--te? K----- k------ t- j------ K-i-k- k-u-k-i t- j-ä-t-? ------------------------- Kuinka kauaksi te jäätte? 0
Tetszik önnek itt? Vi-h--tt-kö--ää--ä? V---------- t------ V-i-d-t-e-ö t-ä-l-? ------------------- Viihdyttekö täällä? 0
Ön itt nyaral? Ol-t--k--t--l-m-----t-äll-? O------- t- l------ t------ O-e-t-k- t- l-m-l-a t-ä-l-? --------------------------- Oletteko te lomalla täällä? 0
Látogasson meg egyszer! Tul-a- k---ä-n-j--k--! T----- k------ j------ T-l-a- k-y-ä-n j-s-u-! ---------------------- Tulkaa käymään joskus! 0
Itt van az én címem. Täs-ä -- o--------i. T---- o- o---------- T-s-ä o- o-o-t-e-n-. -------------------- Tässä on osoitteeni. 0
Látjuk egymást holnap? Näh-ää--ö-h--m---a-? N-------- h--------- N-h-ä-n-ö h-o-e-n-?- -------------------- Nähdäänkö huomenna?? 0
Sajnálom, már más tervem van. Olen p----llan-, min-lla-o- -- -ui-a----oj-. O--- p---------- m------ o- j- m---- m------ O-e- p-h-i-l-n-, m-n-l-a o- j- m-i-a m-n-j-. -------------------------------------------- Olen pahoillani, minulla on jo muita menoja. 0
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) M--k-a! M------ M-i-k-! ------- Moikka! 0
Viszontlátásra! Nä-em---! N-------- N-k-m-i-! --------- Näkemiin! 0
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! Näk-miin! N-------- N-k-m-i-! --------- Näkemiin! 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…