Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   uk Знайомство

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [три]

3 [try]

Знайомство

[Znay̆omstvo]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Szia! П-ив--! П------ П-и-і-! ------- Привіт! 0
Pryvit! P------ P-y-i-! ------- Pryvit!
Jó napot! До--ого-дня! Д------ д--- Д-б-о-о д-я- ------------ Доброго дня! 0
Do--oh- -n-a! D------ d---- D-b-o-o d-y-! ------------- Dobroho dnya!
Hogy vagy? Я- спра-и? Я- с------ Я- с-р-в-? ---------- Як справи? 0
Y-k s-rav-? Y-- s------ Y-k s-r-v-? ----------- Yak spravy?
Ön Európából jön? / Ön európai? Ви----в--пи? В- з Є------ В- з Є-р-п-? ------------ Ви з Європи? 0
Vy z Y-v----? V- z Y------- V- z Y-v-o-y- ------------- Vy z Yevropy?
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? В- з--м---ки? В- з А------- В- з А-е-и-и- ------------- Ви з Америки? 0
V- - Am-r-ky? V- z A------- V- z A-e-y-y- ------------- Vy z Ameryky?
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? Ви --Азії? В- з А---- В- з А-і-? ---------- Ви з Азії? 0
V- z---i--? V- z A----- V- z A-i-̈- ----------- Vy z Aziï?
Melyik hotelben lakik? У я---у ------ В- п--ж--аєте? У я---- г----- В- п---------- У я-о-у г-т-л- В- п-о-и-а-т-? ----------------------------- У якому готелі Ви проживаєте? 0
U --ko-- h-tel---y pro-h-va--t-? U y----- h----- V- p------------ U y-k-m- h-t-l- V- p-o-h-v-y-t-? -------------------------------- U yakomu hoteli Vy prozhyvayete?
Mióta van már itt? Як -------и в-е --т? Я- д---- В- в-- т--- Я- д-в-о В- в-е т-т- -------------------- Як довго Ви вже тут? 0
Y-k --v---V-------t-t? Y-- d---- V- v--- t--- Y-k d-v-o V- v-h- t-t- ---------------------- Yak dovho Vy vzhe tut?
Meddig marad? Як---д---- -и -али-ає---я? Я- н------ В- з----------- Я- н-д-в-о В- з-л-ш-є-е-я- -------------------------- Як надовго Ви залишаєтеся? 0
Yak na-o--- V- -a-----y-tes--? Y-- n------ V- z-------------- Y-k n-d-v-o V- z-l-s-a-e-e-y-? ------------------------------ Yak nadovho Vy zalyshayetesya?
Tetszik önnek itt? Чи ---оба---с- Ва-----? Ч- п---------- В-- т--- Ч- п-д-б-є-ь-я В-м т-т- ----------------------- Чи подобається Вам тут? 0
Chy-po-o-aye--sy- -am-tut? C-- p------------ V-- t--- C-y p-d-b-y-t-s-a V-m t-t- -------------------------- Chy podobayetʹsya Vam tut?
Ön itt nyaral? В- тут --ві-пу--ці? В- т-- у в--------- В- т-т у в-д-у-т-і- ------------------- Ви тут у відпустці? 0
V- t-t-u----pust---? V- t-- u v---------- V- t-t u v-d-u-t-s-? -------------------- Vy tut u vidpusttsi?
Látogasson meg egyszer! Відвід--те-----! В--------- м---- В-д-і-а-т- м-н-! ---------------- Відвідайте мене! 0
V---ida-̆---me--! V---------- m---- V-d-i-a-̆-e m-n-! ----------------- Vidviday̆te mene!
Itt van az én címem. Ось--о- а--еса. О-- м-- а------ О-ь м-я а-р-с-. --------------- Ось моя адреса. 0
O---m--a-ad-e--. O-- m--- a------ O-ʹ m-y- a-r-s-. ---------------- Osʹ moya adresa.
Látjuk egymást holnap? Mи по-ачи-ося----т--? M- п--------- з------ M- п-б-ч-м-с- з-в-р-? --------------------- Mи побачимося завтра? 0
M- p-b----m-s-a -a--ra? M- p----------- z------ M- p-b-c-y-o-y- z-v-r-? ----------------------- My pobachymosya zavtra?
Sajnálom, már más tervem van. Н- -ал---я --- -ос- --пла-у-ав-/ за-лану-а-а. Н- ж---- я в-- щ--- з--------- / з----------- Н- ж-л-, я в-е щ-с- з-п-а-у-а- / з-п-а-у-а-а- --------------------------------------------- На жаль, я вже щось запланував / запланувала. 0
Na z-a-ʹ, ------e-s--h-s---a------a- --zap---u--la. N- z----- y- v--- s------ z--------- / z----------- N- z-a-ʹ- y- v-h- s-c-o-ʹ z-p-a-u-a- / z-p-a-u-a-a- --------------------------------------------------- Na zhalʹ, ya vzhe shchosʹ zaplanuvav / zaplanuvala.
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) Був----! Б------- Б-в-й-е- -------- Бувайте! 0
Buva-̆t-! B-------- B-v-y-t-! --------- Buvay̆te!
Viszontlátásra! Д- -о--ч----! Д- п--------- Д- п-б-ч-н-я- ------------- До побачення! 0
D--p-bac---n-a! D- p----------- D- p-b-c-e-n-a- --------------- Do pobachennya!
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! Д- зуст--ч-! Д- з-------- Д- з-с-р-ч-! ------------ До зустрічі! 0
Do--ust-i--i! D- z--------- D- z-s-r-c-i- ------------- Do zustrichi!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…