Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   bg Четене и писане

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [шест]

6 [shest]

Четене и писане

[Chetene i pisane]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Én olvasok. А--ч---. А- ч---- А- ч-т-. -------- Аз чета. 0
A--c--ta. A- c----- A- c-e-a- --------- Az cheta.
Egy betűt olvasok. Аз че---ед-а -----. А- ч--- е--- б----- А- ч-т- е-н- б-к-а- ------------------- Аз чета една буква. 0
A- c-----ye--a--ukva. A- c---- y---- b----- A- c-e-a y-d-a b-k-a- --------------------- Az cheta yedna bukva.
Egy szót olvasok. Аз--е-а -дна-----. А- ч--- е--- д---- А- ч-т- е-н- д-м-. ------------------ Аз чета една дума. 0
A--c---a-y-----du-a. A- c---- y---- d---- A- c-e-a y-d-a d-m-. -------------------- Az cheta yedna duma.
Egy mondatot olvasok. Аз че-- е----и------и-. А- ч--- е--- и--------- А- ч-т- е-н- и-р-ч-н-е- ----------------------- Аз чета едно изречение. 0
Az--he-a -edn- i-----e---. A- c---- y---- i---------- A- c-e-a y-d-o i-r-c-e-i-. -------------------------- Az cheta yedno izrechenie.
Egy levelet olvasok. А- чет--едн- ---мо. А- ч--- е--- п----- А- ч-т- е-н- п-с-о- ------------------- Аз чета едно писмо. 0
Az c------edn---is--. A- c---- y---- p----- A- c-e-a y-d-o p-s-o- --------------------- Az cheta yedno pismo.
Egy könyvet olvasok. Аз-ч-т- една -ниг-. А- ч--- е--- к----- А- ч-т- е-н- к-и-а- ------------------- Аз чета една книга. 0
Az chet--ye-na k--ga. A- c---- y---- k----- A- c-e-a y-d-a k-i-a- --------------------- Az cheta yedna kniga.
Én olvasok. А--ч-та. А- ч---- А- ч-т-. -------- Аз чета. 0
A- --eta. A- c----- A- c-e-a- --------- Az cheta.
Te olvasol. Т- ----ш. Т- ч----- Т- ч-т-ш- --------- Ти четеш. 0
T-----t--h. T- c------- T- c-e-e-h- ----------- Ti chetesh.
Ő olvas. То---е-е. Т-- ч---- Т-й ч-т-. --------- Той чете. 0
T-y-c-et-. T-- c----- T-y c-e-e- ---------- Toy chete.
Én írok. А- п-ш-. А- п---- А- п-ш-. -------- Аз пиша. 0
A---is-a. A- p----- A- p-s-a- --------- Az pisha.
Egy betűt írok. А---иша ед-а б-кв-. А- п--- е--- б----- А- п-ш- е-н- б-к-а- ------------------- Аз пиша една буква. 0
A- p-s-a----n- bukv-. A- p---- y---- b----- A- p-s-a y-d-a b-k-a- --------------------- Az pisha yedna bukva.
Egy szót írok. А- пи-а е-на -у-а. А- п--- е--- д---- А- п-ш- е-н- д-м-. ------------------ Аз пиша една дума. 0
Az----ha-y---- --m-. A- p---- y---- d---- A- p-s-a y-d-a d-m-. -------------------- Az pisha yedna duma.
Egy mondatot írok. А--п----е-----зреч--и-. А- п--- е--- и--------- А- п-ш- е-н- и-р-ч-н-е- ----------------------- Аз пиша едно изречение. 0
Az -i-h---e-n- -zr-ch-n-e. A- p---- y---- i---------- A- p-s-a y-d-o i-r-c-e-i-. -------------------------- Az pisha yedno izrechenie.
Egy levelet írok. Аз-пи-- ---- -----. А- п--- е--- п----- А- п-ш- е-н- п-с-о- ------------------- Аз пиша едно писмо. 0
A- pis-a y---- p--m-. A- p---- y---- p----- A- p-s-a y-d-o p-s-o- --------------------- Az pisha yedno pismo.
Egy könyvet írok. А---и-а---н---н--а. А- п--- е--- к----- А- п-ш- е-н- к-и-а- ------------------- Аз пиша една книга. 0
A--pi-ha ye--a k-iga. A- p---- y---- k----- A- p-s-a y-d-a k-i-a- --------------------- Az pisha yedna kniga.
Én írok. Аз-п---. А- п---- А- п-ш-. -------- Аз пиша. 0
Az---sh-. A- p----- A- p-s-a- --------- Az pisha.
Te írsz. Ти -и---. Т- п----- Т- п-ш-ш- --------- Ти пишеш. 0
Ti-p-s-es-. T- p------- T- p-s-e-h- ----------- Ti pishesh.
Ő ír. Т-й -и--. Т-- п---- Т-й п-ш-. --------- Той пише. 0
To- p-she. T-- p----- T-y p-s-e- ---------- Toy pishe.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…