Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   hi पढ़ना और लिखना

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

६ [छः]

6 [chhah]

पढ़ना और लिखना

[padhana aur likhana]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Én olvasok. मै- ---ता----ढ--ी ह-ँ म-- प---- / प---- ह-- म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main-pa-ha-a --padh-t-e ho-n m--- p------ / p------- h--- m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Egy betűt olvasok. म-ं-ए--अ-्-- -ढ--- /--ढ़-- -ूँ म-- ए- अ---- प---- / प---- ह-- म-ं ए- अ-्-र प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main -k a---a--p--ha-- - p-dha--- h-on m--- e- a----- p------ / p------- h--- m-i- e- a-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar padhata / padhatee hoon
Egy szót olvasok. म-- ए--श-्द---़ता / प--ती ह-ँ म-- ए- श--- प---- / प---- ह-- म-ं ए- श-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
ma-n--k-s-ab- p--ha---/ pad--tee ho-n m--- e- s---- p------ / p------- h--- m-i- e- s-a-d p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd padhata / padhatee hoon
Egy mondatot olvasok. म-ं एक --क-य-प--त--/ -ढ़-ी-ह-ँ म-- ए- व---- प---- / प---- ह-- म-ं ए- व-क-य प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m--n ek vaak- --d--t--/-p-dhate--h--n m--- e- v---- p------ / p------- h--- m-i- e- v-a-y p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky padhata / padhatee hoon
Egy levelet olvasok. मैं-ए----्र -ढ़-------़त----ँ म-- ए- प--- प---- / प---- ह-- म-ं ए- प-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m--- -k pa------hata---p----t----o-n m--- e- p--- p------ / p------- h--- m-i- e- p-t- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr padhata / padhatee hoon
Egy könyvet olvasok. म----- ---्-क प--त--- ---त----ँ म-- ए- प----- प---- / प---- ह-- म-ं ए- प-स-त- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m-i- -- -us-ak -adh-ta---padha-e--h--n m--- e- p----- p------ / p------- h--- m-i- e- p-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak padhata / padhatee hoon
Én olvasok. म-ं----ता-- प-़-- -ूँ म-- प---- / प---- ह-- म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
ma----a--a-----p-d-a--- ---n m--- p------ / p------- h--- m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Te olvasol. तु--प-़-े /--ढ़-ी--ो त-- प---- / प---- ह- त-म प-़-े / प-़-ी ह- -------------------- तुम पढ़ते / पढ़ती हो 0
tum padhate --padhatee ho t-- p------ / p------- h- t-m p-d-a-e / p-d-a-e- h- ------------------------- tum padhate / padhatee ho
Ő olvas. वह -ढ़त- -ै व- प---- ह- व- प-़-ा ह- ----------- वह पढ़ता है 0
va- --d-----h-i v-- p------ h-- v-h p-d-a-a h-i --------------- vah padhata hai
Én írok. म-ं --खत--/---खत----ँ म-- ल---- / ल---- ह-- म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
main -ikh--- /---kha-ee-ho-n m--- l------ / l------- h--- m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Egy betűt írok. मै--ए- --्-र ---त- /--िख-- -ूँ म-- ए- अ---- ल---- / ल---- ह-- म-ं ए- अ-्-र ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर लिखता / लिखती हूँ 0
ma-n ek aks--r li----a-- li-ha--e--o-n m--- e- a----- l------ / l------- h--- m-i- e- a-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar likhata / likhatee hoon
Egy szót írok. म-- ---श-----िखत- ---ि--ी --ँ म-- ए- श--- ल---- / ल---- ह-- म-ं ए- श-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द लिखता / लिखती हूँ 0
m-in-----ha-d---kh--a-/ -i-h-t-e-ho-n m--- e- s---- l------ / l------- h--- m-i- e- s-a-d l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd likhata / likhatee hoon
Egy mondatot írok. मै---- ------लिखत--/ -िखती हूँ म-- ए- व---- ल---- / ल---- ह-- म-ं ए- व-क-य ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य लिखता / लिखती हूँ 0
m-in----vaak---i-hata / l---a-ee--oon m--- e- v---- l------ / l------- h--- m-i- e- v-a-y l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky likhata / likhatee hoon
Egy levelet írok. म----क-प-्-----त- - ---त---ूँ म-- ए- प--- ल---- / ल---- ह-- म-ं ए- प-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र लिखता / लिखती हूँ 0
m-in-e- patr likha---/ -----t-e ---n m--- e- p--- l------ / l------- h--- m-i- e- p-t- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr likhata / likhatee hoon
Egy könyvet írok. मै- -----स-त--ल-ख-ा-/ -िखती--ूँ म-- ए- प----- ल---- / ल---- ह-- म-ं ए- प-स-त- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक लिखता / लिखती हूँ 0
m----e---us----lik-a-a-- li-ha--e ---n m--- e- p----- l------ / l------- h--- m-i- e- p-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak likhata / likhatee hoon
Én írok. म-ं--ि--ा /-ल--ती --ँ म-- ल---- / ल---- ह-- म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
m-i---ikh--a - l--ha-e- -o-n m--- l------ / l------- h--- m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Te írsz. तुम-ल-खत- / -ि-त---ो त-- ल---- / ल---- ह- त-म ल-ख-े / ल-ख-ी ह- -------------------- तुम लिखते / लिखती हो 0
tum-l---a---- l-kha----ho t-- l------ / l------- h- t-m l-k-a-e / l-k-a-e- h- ------------------------- tum likhate / likhatee ho
Ő ír. वह लिखत--है व- ल---- ह- व- ल-ख-ा ह- ----------- वह लिखता है 0
v-h--ikhata-h-i v-- l------ h-- v-h l-k-a-a h-i --------------- vah likhata hai

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…