Kifejezéstár

hu Számok   »   ar ‫الأعداد‬

7 [hét]

Számok

Számok

‫7 [سبعة]‬

7 [sbe]

‫الأعداد‬

[al'aedad]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
Számolok: ‫-ن- --د-‬ ‫--- أ---- ‫-ن- أ-د-‬ ---------- ‫أنا أعد:‬ 0
an--'-e--: a-- '----- a-a '-e-a- ---------- ana 'aeda:
egy, kettő, három ‫و-حد- -ث-ان، ث--ث-‬ ‫----- ا----- ث----- ‫-ا-د- ا-ن-ن- ث-ا-ة- -------------------- ‫واحد، اثنان، ثلاثة‬ 0
wa--,----na-,--hlat-t w---- a------ t------ w-h-, a-h-a-, t-l-t-t --------------------- wahd, athnan, thlatht
Én háromig számolok. ‫أ-ا--ع--حت- ث-اثة.‬ ‫--- أ-- ح-- ث------ ‫-ن- أ-د ح-ى ث-ا-ة-‬ -------------------- ‫أنا أعد حتى ثلاثة.‬ 0
a--a 'a-adu -at-- -h-lat-. a--- '----- h---- t------- a-a- '-e-d- h-t-a t-a-a-h- -------------------------- anaa 'aeadu hataa thalath.
Én tovább számolok: ‫-ن---ا-ع-----:‬ ‫-- أ---- ا----- ‫-ن أ-ا-ع ا-ع-:- ---------------- ‫أن أتابع العد:‬ 0
ana-'u--b---al---: a-- '------ a----- a-a '-t-b-e a-e-d- ------------------ ana 'utabie alead:
négy, öt, hat, ‫-ربعة،-خمس-- ست-‬ ‫------ خ---- س--- ‫-ر-ع-، خ-س-، س-ة- ------------------ ‫أربعة، خمسة، ستة‬ 0
a-------hmst- s-t a----- k----- s-- a-b-t- k-m-t- s-t ----------------- arbet, khmst, stt
hét, nyolc, kilenc ‫سب--، ثما-ي-، ت-عة‬ ‫----- ث------ ت---- ‫-ب-ة- ث-ا-ي-، ت-ع-‬ -------------------- ‫سبعة، ثمانية، تسعة‬ 0
sb-e---- t-ama-ia-, tset s------- t--------- t--- s-i-a-a- t-a-a-i-t- t-e- ------------------------ sbieata, thamaniat, tset
Én számolok. ‫أنا --د.‬ ‫--- أ---- ‫-ن- أ-د-‬ ---------- ‫أنا أعد.‬ 0
a-a- '-ed. a--- '---- a-a- '-e-. ---------- anaa 'aed.
Te számolsz. ‫أ-ت--تع- / أنت- -عدي-.‬ ‫---- ت-- / أ--- ت------ ‫-ن-َ ت-د / أ-ت- ت-د-ن-‬ ------------------------ ‫أنتَ تعد / أنتِ تعدين.‬ 0
a-t-t--adu-- a-t-t-e-in-. a-- t----- / a-- t------- a-t t-e-d- / a-t t-e-i-a- ------------------------- ant tueadu / ant taedina.
Ő számol. ‫ه--ي-د-‬ ‫-- ي---- ‫-و ي-د-‬ --------- ‫هو يعد.‬ 0
h- y--. h- y--- h- y-d- ------- hw yed.
Egy. Az első. ‫-اح-.-/ --أول.‬ ‫----- / ا------ ‫-ا-د- / ا-أ-ل-‬ ---------------- ‫واحد. / الأول.‬ 0
w-a-d-.-- al-awla. w------ / a------- w-a-d-. / a-'-w-a- ------------------ waahda. / al'awla.
Kettő. A második. ‫--نا- /--لثاني-‬ ‫----- / ا------- ‫-ث-ا- / ا-ث-ن-.- ----------------- ‫اثنان / الثاني.‬ 0
at---- / -l-ha-nia. a----- / a--------- a-h-a- / a-t-a-n-a- ------------------- athnan / althaania.
Három. A harmadik. ‫-لاث-/----ا--.‬ ‫------ ا------- ‫-ل-ث-/ ا-ث-ل-.- ---------------- ‫ثلاثة/ الثالث.‬ 0
thlath-ta- al--a-l-h. t--------- a--------- t-l-t-a-a- a-t-a-l-h- --------------------- thlathata/ althaalth.
Négy. A negyedik. ‫-ر-عة-- الرا---‬ ‫----- / ا------- ‫-ر-ع- / ا-ر-ب-.- ----------------- ‫أربعة / الرابع.‬ 0
a-----t / -lr--bie. a------ / a-------- a-i-e-t / a-r-a-i-. ------------------- aribeat / alraabie.
Öt. Az ötödik. ‫-مسة --ا-خ-م--‬ ‫---- / ا------- ‫-م-ة / ا-خ-م-.- ---------------- ‫خمسة / الخامس.‬ 0
kh-i-at-/-alk-amsa. k------ / a-------- k-m-s-t / a-k-a-s-. ------------------- khmisat / alkhamsa.
Hat. A hatodik. ‫---/-ال---س-‬ ‫---- ا------- ‫-ت-/ ا-س-د-.- -------------- ‫ستة/ السادس.‬ 0
sta--- a-saadis. s----- a-------- s-a-a- a-s-a-i-. ---------------- stata/ alsaadis.
Hét. A hetedik. ‫س-عة- ا-----.‬ ‫----- ا------- ‫-ب-ة- ا-س-ب-.- --------------- ‫سبعة/ السابع.‬ 0
sbi-a--- -l--a---. s------- a-------- s-i-a-a- a-s-a-i-. ------------------ sbieata/ alsaabie.
Nyolc. A nyolcadik. ‫-ما--ة- -لثا---‬ ‫------- ا------- ‫-م-ن-ة- ا-ث-م-.- ----------------- ‫ثمانية/ الثامن.‬ 0
th-a-i--a/-alth-am-. t--------- a-------- t-m-n-a-a- a-t-a-m-. -------------------- thmaniata/ althaamn.
Kilenc. A kilencedik. ‫--ع-/----اس-.‬ ‫----- ا------- ‫-س-ة- ا-ت-س-.- --------------- ‫تسعة/ التاسع.‬ 0
t-----a/--l-a---e. t------- a-------- t-i-a-a- a-t-a-i-. ------------------ tsieata/ altaasie.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!