Kifejezéstár

hu Számok   »   hi संख्या

7 [hét]

Számok

Számok

७ [सात]

7 [saat]

संख्या

[sankhya]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Számolok: म---गिनता - -िन-- हूँ म-- ग---- / ग---- ह-- म-ं ग-न-ा / ग-न-ी ह-ँ --------------------- मैं गिनता / गिनती हूँ 0
mai---in-t----ginat-e-h-on m--- g----- / g------ h--- m-i- g-n-t- / g-n-t-e h-o- -------------------------- main ginata / ginatee hoon
egy, kettő, három ए-----, -ीन ए-- द-- त-- ए-, द-, त-न ----------- एक, दो, तीन 0
e-, -o,-te-n e-- d-- t--- e-, d-, t-e- ------------ ek, do, teen
Én háromig számolok. मै----न-तक ग--ता-/--ि-त- --ँ म-- त-- त- ग---- / ग---- ह-- म-ं त-न त- ग-न-ा / ग-न-ी ह-ँ ---------------------------- मैं तीन तक गिनता / गिनती हूँ 0
main t--n---k -i-a-----g---t-- h-on m--- t--- t-- g----- / g------ h--- m-i- t-e- t-k g-n-t- / g-n-t-e h-o- ----------------------------------- main teen tak ginata / ginatee hoon
Én tovább számolok: मै--आगे -ि--- - गि-ती --ँ म-- आ-- ग---- / ग---- ह-- म-ं आ-े ग-न-ा / ग-न-ी ह-ँ ------------------------- मैं आगे गिनता / गिनती हूँ 0
mai---ag- gi-a-a -----a--e ---n m--- a--- g----- / g------ h--- m-i- a-g- g-n-t- / g-n-t-e h-o- ------------------------------- main aage ginata / ginatee hoon
négy, öt, hat, चार-----च- छः च--- प---- छ- च-र- प-ँ-, छ- ------------- चार, पाँच, छः 0
ch-a---paan------hah c----- p------ c---- c-a-r- p-a-c-, c-h-h -------------------- chaar, paanch, chhah
hét, nyolc, kilenc स-त- --,--ौ स--- आ-- न- स-त- आ-, न- ----------- सात, आठ, नौ 0
s-at, ----- -au s---- a---- n-- s-a-, a-t-, n-u --------------- saat, aath, nau
Én számolok. म-- --न-- /-गिनती-ह-ँ म-- ग---- / ग---- ह-- म-ं ग-न-ा / ग-न-ी ह-ँ --------------------- मैं गिनता / गिनती हूँ 0
main ---at- / --n---e h-on m--- g----- / g------ h--- m-i- g-n-t- / g-n-t-e h-o- -------------------------- main ginata / ginatee hoon
Te számolsz. त---------------ी -ो त-- ग---- / ग---- ह- त-म ग-न-े / ग-न-ी ह- -------------------- तुम गिनते / गिनती हो 0
tu- gi-a-e-/ --n--ee ho t-- g----- / g------ h- t-m g-n-t- / g-n-t-e h- ----------------------- tum ginate / ginatee ho
Ő számol. व--गिनत---ै व- ग---- ह- व- ग-न-ा ह- ----------- वह गिनता है 0
v-h-g-nat- hai v-- g----- h-- v-h g-n-t- h-i -------------- vah ginata hai
Egy. Az első. एक. पहल- - पह-ी ----ले ए-- प--- / प--- / प--- ए-. प-ल- / प-ल- / प-ल- ---------------------- एक. पहला / पहली / पहले 0
e-.------a - -a---e--/-pa--le e-- p----- / p------ / p----- e-. p-h-l- / p-h-l-e / p-h-l- ----------------------------- ek. pahala / pahalee / pahale
Kettő. A második. द-- ---र- /-दू-री - -ू--े द-- द---- / द---- / द---- द-. द-स-ा / द-स-ी / द-स-े ------------------------- दो. दूसरा / दूसरी / दूसरे 0
d-- -o-s-ra / -o--a-ee /-do--are d-- d------ / d------- / d------ d-. d-o-a-a / d-o-a-e- / d-o-a-e -------------------------------- do. doosara / doosaree / doosare
Három. A harmadik. ती-.-तीस-------------त--रे त--- त---- / त---- / त---- त-न- त-स-ा / त-स-ी / त-स-े -------------------------- तीन. तीसरा / तीसरी / तीसरे 0
teen----es-r- / -e--a-e- / tee-are t---- t------ / t------- / t------ t-e-. t-e-a-a / t-e-a-e- / t-e-a-e ---------------------------------- teen. teesara / teesaree / teesare
Négy. A negyedik. चार- -ौथ--/ च-थी-/ चौ-े च--- च--- / च--- / च--- च-र- च-थ- / च-थ- / च-थ- ----------------------- चार. चौथा / चौथी / चौथे 0
ch---- c------ ---h--t--e----h-ut-e c----- c------ / c------- / c------ c-a-r- c-a-t-a / c-a-t-e- / c-a-t-e ----------------------------------- chaar. chautha / chauthee / chauthe
Öt. Az ötödik. प--च. प-ँ-वा / पा---ी-/--ा---े प---- प----- / प----- / प----- प-ँ-. प-ँ-व- / प-ँ-व- / प-ँ-व- ------------------------------ पाँच. पाँचवा / पाँचवी / पाँचवे 0
p----h.--aa----v--- pa--c-a-e----p-ancha-e p------ p-------- / p--------- / p-------- p-a-c-. p-a-c-a-a / p-a-c-a-e- / p-a-c-a-e ------------------------------------------ paanch. paanchava / paanchavee / paanchave
Hat. A hatodik. छः--छ-- / छठ- /---े छ-- छ-- / छ-- / छ-- छ-. छ-ा / छ-ी / छ-े ------------------- छः. छठा / छठी / छठे 0
chh--. --ha-ha --c-hathe--- -hh-the c----- c------ / c------- / c------ c-h-h- c-h-t-a / c-h-t-e- / c-h-t-e ----------------------------------- chhah. chhatha / chhathee / chhathe
Hét. A hetedik. स-त--सा-व--/ -ा-वी-/--ा-वे स--- स---- / स---- / स---- स-त- स-त-ा / स-त-ी / स-त-े -------------------------- सात. सातवा / सातवी / सातवे 0
s-at. -aatava --s-at-v-e / -a----e s---- s------ / s------- / s------ s-a-. s-a-a-a / s-a-a-e- / s-a-a-e ---------------------------------- saat. saatava / saatavee / saatave
Nyolc. A nyolcadik. आठ.------/-आठवी-/ आठवे आ-- आ--- / आ--- / आ--- आ-. आ-व- / आ-व- / आ-व- ---------------------- आठ. आठवा / आठवी / आठवे 0
aath- aat-a-a---aa---v---- a----ve a---- a------ / a------- / a------ a-t-. a-t-a-a / a-t-a-e- / a-t-a-e ---------------------------------- aath. aathava / aathavee / aathave
Kilenc. A kilencedik. नौ- न--- /-नौ-----नौ-े न-- न--- / न--- / न--- न-. न-व- / न-व- / न-व- ---------------------- नौ. नौवा / नौवी / नौवे 0
nau.-na-va----au-ee / -a--e n--- n---- / n----- / n---- n-u- n-u-a / n-u-e- / n-u-e --------------------------- nau. nauva / nauvee / nauve

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!