Kifejezéstár

hu Számok   »   ja

7 [hét]

Számok

Számok

7 [七]

7 [Nana]

[kazu]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar japán Lejátszás Több
Számolok: 数えます: 数えます: 数えます: 数えます: 数えます: 0
kaz--ma--: k--------- k-z-e-a-u- ---------- kazoemasu:
egy, kettő, három いち、に、さん いち、に、さん いち、に、さん いち、に、さん いち、に、さん 0
ic-i--n---s-n i---- n------ i-h-, n-,-s-n ------------- ichi, ni,-san
Én háromig számolok. 三まで 数えます 。 三まで 数えます 。 三まで 数えます 。 三まで 数えます 。 三まで 数えます 。 0
sa- m-de k-z------. s-- m--- k--------- s-n m-d- k-z-e-a-u- ------------------- san made kazoemasu.
Én tovább számolok: 引き続き 数えます: 引き続き 数えます: 引き続き 数えます: 引き続き 数えます: 引き続き 数えます: 0
h---t-udz--- ka-o-m--u: h----------- k--------- h-k-t-u-z-k- k-z-e-a-u- ----------------------- hikitsudzuki kazoemasu:
négy, öt, hat, し、ご、ろく、 し、ご、ろく、 し、ご、ろく、 し、ご、ろく、 し、ご、ろく、 0
s-i, -o---o-k-, s--- g-- r- k-- s-i- g-, r- k-, --------------- shi, go, ro ku,
hét, nyolc, kilenc しち、はち、く しち、はち、く しち、はち、く しち、はち、く しち、はち、く 0
s---ch-- w- ch----u s-- c--- w- c--- k- s-i c-i- w- c-i- k- ------------------- shi chi, wa chi, ku
Én számolok. 私は 数えます 。 私は 数えます 。 私は 数えます 。 私は 数えます 。 私は 数えます 。 0
w--as-i-w- -------s-. w------ w- k--------- w-t-s-i w- k-z-e-a-u- --------------------- watashi wa kazoemasu.
Te számolsz. あなたは 数えます 。 あなたは 数えます 。 あなたは 数えます 。 あなたは 数えます 。 あなたは 数えます 。 0
an--a -a-k----m-s-. a---- w- k--------- a-a-a w- k-z-e-a-u- ------------------- anata wa kazoemasu.
Ő számol. 彼は 数えます 。 彼は 数えます 。 彼は 数えます 。 彼は 数えます 。 彼は 数えます 。 0
kare -- k--o--asu. k--- w- k--------- k-r- w- k-z-e-a-u- ------------------ kare wa kazoemasu.
Egy. Az első. いち 。第一 いち 。第一 いち 。第一 いち 。第一 いち 。第一 0
i---- --ii--i i---- D------ i-h-. D-i-c-i ------------- ichi. Daiichi
Kettő. A második. に 。第二 に 。第二 に 。第二 に 。第二 に 。第二 0
n-. D-i-i n-- D---- n-. D-i-i --------- ni. Daini
Három. A harmadik. さん 。第三 さん 。第三 さん 。第三 さん 。第三 さん 。第三 0
s--.-D-is-n s--- D----- s-n- D-i-a- ----------- san. Daisan
Négy. A negyedik. し 。第四 し 。第四 し 。第四 し 。第四 し 。第四 0
s--.--aishi s--- D----- s-i- D-i-h- ----------- shi. Daishi
Öt. Az ötödik. ご 。第五 ご 。第五 ご 。第五 ご 。第五 ご 。第五 0
go.--ai-o g-- D---- g-. D-i-o --------- go. Daigo
Hat. A hatodik. ろく 。第六 ろく 。第六 ろく 。第六 ろく 。第六 ろく 。第六 0
ro---- D-i---u r- k-- D------ r- k-. D-i-o-u -------------- ro ku. Dairoku
Hét. A hetedik. しち 。第七 しち 。第七 しち 。第七 しち 。第七 しち 。第七 0
s---chi. Da-n-na s-- c--- D------ s-i c-i- D-i-a-a ---------------- shi chi. Dainana
Nyolc. A nyolcadik. はち 。第八 はち 。第八 はち 。第八 はち 。第八 はち 。第八 0
w- c-i. --ih-chi w- c--- D------- w- c-i- D-i-a-h- ---------------- wa chi. Daihachi
Kilenc. A kilencedik. く 。第九 く 。第九 く 。第九 く 。第九 く 。第九 0
ku. ---ku k-- D---- k-. D-i-u --------- ku. Daiku

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!