Kifejezéstár

hu Számok   »   nl Getallen

7 [hét]

Számok

Számok

7 [zeven]

Getallen

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar holland Lejátszás Több
Számolok: I- --l: I- t--- I- t-l- ------- Ik tel: 0
egy, kettő, három e--, t-ee,-dr-e e--- t---- d--- e-n- t-e-, d-i- --------------- een, twee, drie 0
Én háromig számolok. I--t----ot-dr--. I- t-- t-- d---- I- t-l t-t d-i-. ---------------- Ik tel tot drie. 0
Én tovább számolok: I----- -erd-r: I- t-- v------ I- t-l v-r-e-: -------------- Ik tel verder: 0
négy, öt, hat, vie-----j-----s, v---- v---- z--- v-e-, v-j-, z-s- ---------------- vier, vijf, zes, 0
hét, nyolc, kilenc z----,--c--,----en z----- a---- n---- z-v-n- a-h-, n-g-n ------------------ zeven, acht, negen 0
Én számolok. I- -el. I- t--- I- t-l- ------- Ik tel. 0
Te számolsz. J-- ---t. J-- t---- J-j t-l-. --------- Jij telt. 0
Ő számol. Hi--t---. H-- t---- H-j t-l-. --------- Hij telt. 0
Egy. Az első. Een. De---rs--. E--- D- e------ E-n- D- e-r-t-. --------------- Een. De eerste. 0
Kettő. A második. Twe-. De tw-ede. T---- D- t------ T-e-. D- t-e-d-. ---------------- Twee. De tweede. 0
Három. A harmadik. Dr----De-d-rde. D---- D- d----- D-i-. D- d-r-e- --------------- Drie. De derde. 0
Négy. A negyedik. V---- -e-vie-d-. V---- D- v------ V-e-. D- v-e-d-. ---------------- Vier. De vierde. 0
Öt. Az ötödik. Vi--. D--vijf-e. V---- D- v------ V-j-. D- v-j-d-. ---------------- Vijf. De vijfde. 0
Hat. A hatodik. Zes. ---ze-d-. Z--- D- z----- Z-s- D- z-s-e- -------------- Zes. De zesde. 0
Hét. A hetedik. Z--e-- De --v-n--. Z----- D- z------- Z-v-n- D- z-v-n-e- ------------------ Zeven. De zevende. 0
Nyolc. A nyolcadik. Ac-t. De a-h-s--. A---- D- a------- A-h-. D- a-h-s-e- ----------------- Acht. De achtste. 0
Kilenc. A kilencedik. Neg----De-ne--nde. N----- D- n------- N-g-n- D- n-g-n-e- ------------------ Negen. De negende. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!