Kifejezéstár

hu Számok   »   pl Liczebniki

7 [hét]

Számok

Számok

7 [siedem]

Liczebniki

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lengyel Lejátszás Több
Számolok: Li-zę: L----- L-c-ę- ------ Liczę: 0
egy, kettő, három je--n---wa---r-y j----- d--- t--- j-d-n- d-a- t-z- ---------------- jeden, dwa, trzy 0
Én háromig számolok. Li-zę-do--rz---. L---- d- t------ L-c-ę d- t-z-c-. ---------------- Liczę do trzech. 0
Én tovább számolok: Li-z- ---e-: L---- d----- L-c-ę d-l-j- ------------ Liczę dalej: 0
négy, öt, hat, c-t---,-pię-,-sześć, c------ p---- s----- c-t-r-, p-ę-, s-e-ć- -------------------- cztery, pięć, sześć, 0
hét, nyolc, kilenc si-d-m,-osie-- dzi---ęć s------ o----- d------- s-e-e-, o-i-m- d-i-w-ę- ----------------------- siedem, osiem, dziewięć 0
Én számolok. J--li---. J- l----- J- l-c-ę- --------- Ja liczę. 0
Te számolsz. Ty-licz-s-. T- l------- T- l-c-y-z- ----------- Ty liczysz. 0
Ő számol. O---i--y. O- l----- O- l-c-y- --------- On liczy. 0
Egy. Az első. J-d--- P--r-s--. J----- P-------- J-d-n- P-e-w-z-. ---------------- Jeden. Pierwszy. 0
Kettő. A második. Dwa.----g-. D--- D----- D-a- D-u-i- ----------- Dwa. Drugi. 0
Három. A harmadik. Trz-. T-z-ci. T---- T------ T-z-. T-z-c-. ------------- Trzy. Trzeci. 0
Négy. A negyedik. Czte--.-Czw---y. C------ C------- C-t-r-. C-w-r-y- ---------------- Cztery. Czwarty. 0
Öt. Az ötödik. Pięć.----ty. P---- P----- P-ę-. P-ą-y- ------------ Pięć. Piąty. 0
Hat. A hatodik. S-e--- -z----. S----- S------ S-e-ć- S-ó-t-. -------------- Sześć. Szósty. 0
Hét. A hetedik. Sied--.-S--dm-. S------ S------ S-e-e-. S-ó-m-. --------------- Siedem. Siódmy. 0
Nyolc. A nyolcadik. Os---. -smy. O----- Ó---- O-i-m- Ó-m-. ------------ Osiem. Ósmy. 0
Kilenc. A kilencedik. D--e---------ew---y. D-------- D--------- D-i-w-ę-. D-i-w-ą-y- -------------------- Dziewięć. Dziewiąty. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!