Kifejezéstár

hu Számok   »   ru Цифры

7 [hét]

Számok

Számok

7 [семь]

7 [semʹ]

Цифры

[Tsifry]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Számolok: Я---и---: Я с------ Я с-и-а-: --------- Я считаю: 0
Y------t-y-: Y- s-------- Y- s-h-t-y-: ------------ Ya schitayu:
egy, kettő, három од----два- три о---- д--- т-- о-и-, д-а- т-и -------------- один, два, три 0
odi-,-d--,---i o---- d--- t-- o-i-, d-a- t-i -------------- odin, dva, tri
Én háromig számolok. Я с--та- д--т-ё-. Я с----- д- т---- Я с-и-а- д- т-ё-. ----------------- Я считаю до трёх. 0
Ya schi-a-u -o --ëkh. Y- s------- d- t----- Y- s-h-t-y- d- t-ë-h- --------------------- Ya schitayu do trëkh.
Én tovább számolok: Я-сч-т-ю-дал-ш-: Я с----- д------ Я с-и-а- д-л-ш-: ---------------- Я считаю дальше: 0
Ya -c-----u da-ʹs--: Y- s------- d------- Y- s-h-t-y- d-l-s-e- -------------------- Ya schitayu dalʹshe:
négy, öt, hat, че-ыр---пять----с--, ч------ п---- ш----- ч-т-р-, п-т-, ш-с-ь- -------------------- четыре, пять, шесть, 0
che--r-, py--ʹ, sh--tʹ, c------- p----- s------ c-e-y-e- p-a-ʹ- s-e-t-, ----------------------- chetyre, pyatʹ, shestʹ,
hét, nyolc, kilenc с---- восе--,------ь с---- в------ д----- с-м-, в-с-м-, д-в-т- -------------------- семь, восемь, девять 0
s--ʹ- vo--m-,-d----tʹ s---- v------ d------ s-m-, v-s-m-, d-v-a-ʹ --------------------- semʹ, vosemʹ, devyatʹ
Én számolok. Я----т-ю. Я с------ Я с-и-а-. --------- Я считаю. 0
Ya s-hit--u. Y- s-------- Y- s-h-t-y-. ------------ Ya schitayu.
Te számolsz. Т--с--тае--. Т- с-------- Т- с-и-а-ш-. ------------ Ты считаешь. 0
Ty----------h-. T- s----------- T- s-h-t-y-s-ʹ- --------------- Ty schitayeshʹ.
Ő számol. Он-с--тает. О- с------- О- с-и-а-т- ----------- Он считает. 0
On sc----ye-. O- s--------- O- s-h-t-y-t- ------------- On schitayet.
Egy. Az első. О-----П-р-ы-. О---- П------ О-и-. П-р-ы-. ------------- Один. Первый. 0
Od-n. P-r-yy. O---- P------ O-i-. P-r-y-. ------------- Odin. Pervyy.
Kettő. A második. Два.-Втор-й. Д--- В------ Д-а- В-о-о-. ------------ Два. Второй. 0
D--.-V-oroy. D--- V------ D-a- V-o-o-. ------------ Dva. Vtoroy.
Három. A harmadik. Т-и- Т-е-ий. Т--- Т------ Т-и- Т-е-и-. ------------ Три. Третий. 0
Tr---Tre---. T--- T------ T-i- T-e-i-. ------------ Tri. Tretiy.
Négy. A negyedik. Че-ыр-.-Четвёрт-й. Ч------ Ч--------- Ч-т-р-. Ч-т-ё-т-й- ------------------ Четыре. Четвёртый. 0
C--t-re- -het--r---. C------- C---------- C-e-y-e- C-e-v-r-y-. -------------------- Chetyre. Chetvërtyy.
Öt. Az ötödik. П-ть- -я--й. П---- П----- П-т-. П-т-й- ------------ Пять. Пятый. 0
P-a-ʹ---yaty-. P----- P------ P-a-ʹ- P-a-y-. -------------- Pyatʹ. Pyatyy.
Hat. A hatodik. Ше-ть. ---то-. Ш----- Ш------ Ш-с-ь- Ш-с-о-. -------------- Шесть. Шестой. 0
S---t-.-S----oy. S------ S------- S-e-t-. S-e-t-y- ---------------- Shestʹ. Shestoy.
Hét. A hetedik. С--ь.----ь---. С---- С------- С-м-. С-д-м-й- -------------- Семь. Седьмой. 0
Sem-. S---m-y. S---- S------- S-m-. S-d-m-y- -------------- Semʹ. Sedʹmoy.
Nyolc. A nyolcadik. Во---ь--В--ьмой. В------ В------- В-с-м-. В-с-м-й- ---------------- Восемь. Восьмой. 0
Vose--. -------. V------ V------- V-s-m-. V-s-m-y- ---------------- Vosemʹ. Vosʹmoy.
Kilenc. A kilencedik. Д--ять- -ев--ы-. Д------ Д------- Д-в-т-. Д-в-т-й- ---------------- Девять. Девятый. 0
Devyatʹ--De-yat-y. D------- D-------- D-v-a-ʹ- D-v-a-y-. ------------------ Devyatʹ. Devyatyy.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!