Kifejezéstár

hu Számok   »   ur ‫گنتی کرنا‬

7 [hét]

Számok

Számok

‫7 [سات]‬

saat

‫گنتی کرنا‬

[number]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar urdu Lejátszás Több
Számolok: ‫م-ں--نتا-ہ---‬ ‫--- گ--- ہ---- ‫-ی- گ-ت- ہ-ں-‬ --------------- ‫میں گنتا ہوں-‬ 0
mei- gi--a-h-on m--- g---- h--- m-i- g-n-a h-o- --------------- mein ginta hoon
egy, kettő, három ‫-ی- ---و- ت-ن‬ ‫--- ، د-- ت--- ‫-ی- ، د-، ت-ن- --------------- ‫ایک ، دو، تین‬ 0
ai-,-doo, ---n a--- d--- t--- a-k- d-o- t-e- -------------- aik, doo, teen
Én háromig számolok. ‫م-- ت-ن-تک -نت--ہ-ں-‬ ‫--- ت-- ت- گ--- ہ---- ‫-ی- ت-ن ت- گ-ت- ہ-ں-‬ ---------------------- ‫میں تین تک گنتا ہوں-‬ 0
m--- -e-- -aq--inta ho-n m--- t--- t-- g---- h--- m-i- t-e- t-q g-n-a h-o- ------------------------ mein teen taq ginta hoon
Én tovább számolok: ‫-ی- مزید گ--ا ہ---‬ ‫--- م--- گ--- ہ---- ‫-ی- م-ی- گ-ت- ہ-ں-‬ -------------------- ‫میں مزید گنتا ہوں-‬ 0
m--n-a-r-gi-ta---on m--- a-- g---- h--- m-i- a-r g-n-a h-o- ------------------- mein aur ginta hoon
négy, öt, hat, ‫--ر--پ--چ،-چھ‬ ‫---- پ---- چ-- ‫-ا-، پ-ن-، چ-‬ --------------- ‫چار، پانچ، چھ‬ 0
cha--, p-a-c-, chay c----- p------ c--- c-a-r- p-a-c-, c-a- ------------------- chaar, paanch, chay
hét, nyolc, kilenc ‫-ات،-آ-----و‬ ‫---- آ--- ن-- ‫-ا-، آ-ھ- ن-‬ -------------- ‫سات، آٹھ، نو‬ 0
saat, aath, no s---- a---- n- s-a-, a-t-, n- -------------- saat, aath, no
Én számolok. ‫میں-گ-ت- -وں-‬ ‫--- گ--- ہ---- ‫-ی- گ-ت- ہ-ں-‬ --------------- ‫میں گنتا ہوں-‬ 0
m-in g-n-- hoon m--- g---- h--- m-i- g-n-a h-o- --------------- mein ginta hoon
Te számolsz. ‫تم -نت-----‬ ‫-- گ--- ہ--- ‫-م گ-ت- ہ--- ------------- ‫تم گنتے ہو-‬ 0
tum-ginte h-- t-- g---- h-- t-m g-n-e h-- ------------- tum ginte ho-
Ő számol. ‫وہ-گنتا ---‬ ‫-- گ--- ہ--- ‫-ہ گ-ت- ہ--- ------------- ‫وہ گنتا ہے-‬ 0
woh gi-ta h-i-- w-- g---- h-- - w-h g-n-a h-i - --------------- woh ginta hai -
Egy. Az első. ‫ایک- پ-لا‬ ‫---- پ---- ‫-ی-، پ-ل-‬ ----------- ‫ایک، پہلا‬ 0
aik, --hla a--- p---- a-k- p-h-a ---------- aik, pehla
Kettő. A második. ‫دو--دو--ا‬ ‫--- د----- ‫-و- د-س-ا- ----------- ‫دو، دوسرا‬ 0
d-o,-d-sra d--- d---- d-o- d-s-a ---------- doo, dosra
Három. A harmadik. ‫تی-- -یس-ا‬ ‫---- ت----- ‫-ی-، ت-س-ا- ------------ ‫تین، تیسرا‬ 0
t-e-,--ee-ra t---- t----- t-e-, t-e-r- ------------ teen, teesra
Négy. A negyedik. ‫چ-ر- -وت-ا‬ ‫---- چ----- ‫-ا-، چ-ت-ا- ------------ ‫چار، چوتھا‬ 0
ch-a-, -houtha c----- c------ c-a-r- c-o-t-a -------------- chaar, choutha
Öt. Az ötödik. ‫پانچ، ---چو--‬ ‫----- پ------- ‫-ا-چ- پ-ن-و-ں- --------------- ‫پانچ، پانچواں‬ 0
p-an-h--pa-chawan p------ p-------- p-a-c-, p-n-h-w-n ----------------- paanch, panchawan
Hat. A hatodik. ‫چ-،-چ--ا‬ ‫--- چ---- ‫-ھ- چ-ٹ-‬ ---------- ‫چھ، چھٹا‬ 0
c--y- -hh--a c---- c----- c-a-, c-h-t- ------------ chay, chhata
Hét. A hetedik. ‫سات- ----ا-‬ ‫---- س------ ‫-ا-، س-ت-ا-‬ ------------- ‫سات، ساتواں‬ 0
s--t--s--w-an s---- s------ s-a-, s-t-a-n ------------- saat, satwaan
Nyolc. A nyolcadik. ‫---، ---و--‬ ‫---- آ------ ‫-ٹ-، آ-ھ-ا-‬ ------------- ‫آٹھ، آٹھواں‬ 0
a-th--aa---an a---- a------ a-t-, a-t-w-n ------------- aath, aathwan
Kilenc. A kilencedik. ‫ن----وا-‬ ‫--- ن---- ‫-و- ن-ا-‬ ---------- ‫نو، نواں‬ 0
n-, --w-n n-- n---- n-, n-w-n --------- no, nawan

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!