Kifejezéstár

hu A hét napjai   »   uk Дні тижня

9 [kilenc]

A hét napjai

A hét napjai

9 [дев’ять]

9 [devʺyatʹ]

Дні тижня

[Dni tyzhnya]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
hétfő П--е--л-к П-------- П-н-д-л-к --------- Понеділок 0
P-ne-i--k P-------- P-n-d-l-k --------- Ponedilok
kedd Вівт-рок В------- В-в-о-о- -------- Вівторок 0
Vivtor-k V------- V-v-o-o- -------- Vivtorok
szerda С-р-да С----- С-р-д- ------ Середа 0
Se-eda S----- S-r-d- ------ Sereda
csütörtök Чет--р Ч----- Ч-т-е- ------ Четвер 0
C---ver C------ C-e-v-r ------- Chetver
péntek п-----ця п------- п-я-н-ц- -------- п’ятниця 0
pʺ-a--y---a p---------- p-y-t-y-s-a ----------- pʺyatnytsya
szombat Су-о-а С----- С-б-т- ------ Субота 0
S----a S----- S-b-t- ------ Subota
vasárnap Неділя Н----- Н-д-л- ------ Неділя 0
N---l-a N------ N-d-l-a ------- Nedilya
a hét Тиждень Т------ Т-ж-е-ь ------- Тиждень 0
T-zh-e-ʹ T------- T-z-d-n- -------- Tyzhdenʹ
hétfőtől vasárnapig ві- п-нед-лк------еді-і в-- п-------- д- н----- в-д п-н-д-л-а д- н-д-л- ----------------------- від понеділка до неділі 0
vid-po------a d--n-dili v-- p-------- d- n----- v-d p-n-d-l-a d- n-d-l- ----------------------- vid ponedilka do nedili
Az első nap a hétfő. Пе-ш--------- понед-лок. П----- д--- – п--------- П-р-и- д-н- – п-н-д-л-к- ------------------------ Перший день – понеділок. 0
P-r-h-y--denʹ - -onedi-ok. P------- d--- – p--------- P-r-h-y- d-n- – p-n-d-l-k- -------------------------- Pershyy̆ denʹ – ponedilok.
A második nap a kedd. Д-у--- -ень-– в----ро-. Д----- д--- – в-------- Д-у-и- д-н- – в-в-о-о-. ----------------------- Другий день – вівторок. 0
D-uhyy̆-denʹ –---v-o-o-. D------ d--- – v-------- D-u-y-̆ d-n- – v-v-o-o-. ------------------------ Druhyy̆ denʹ – vivtorok.
A harmadik nap a szerda. Тре-і- -е-ь --се-е--. Т----- д--- – с------ Т-е-і- д-н- – с-р-д-. --------------------- Третій день – середа. 0
Tret--̆ de--------ed-. T------ d--- – s------ T-e-i-̆ d-n- – s-r-d-. ---------------------- Tretiy̆ denʹ – sereda.
A negyedik nap a csütörtök. Че----тий день –--етве-. Ч-------- д--- – ч------ Ч-т-е-т-й д-н- – ч-т-е-. ------------------------ Четвертий день – четвер. 0
Che-ve--yy̆-d-nʹ – c---v-r. C---------- d--- – c------- C-e-v-r-y-̆ d-n- – c-e-v-r- --------------------------- Chetvertyy̆ denʹ – chetver.
Az ötödik nap a péntek. П’---й----ь –---ят-иц-. П----- д--- – п-------- П-я-и- д-н- – п-я-н-ц-. ----------------------- П’ятий день – п’ятниця. 0
P-ya-yy- --nʹ ---ʺya-n-t-y-. P------- d--- – p----------- P-y-t-y- d-n- – p-y-t-y-s-a- ---------------------------- Pʺyatyy̆ denʹ – pʺyatnytsya.
A hatodik nap a szombat. Ш--ти- --н--– с---та. Ш----- д--- – с------ Ш-с-и- д-н- – с-б-т-. --------------------- Шостий день – субота. 0
Sh-sty-̆ -----– ---ota. S------- d--- – s------ S-o-t-y- d-n- – s-b-t-. ----------------------- Shostyy̆ denʹ – subota.
A hetedik nap a vasárnap. С-омий --н- – н-діля. С----- д--- – н------ С-о-и- д-н- – н-д-л-. --------------------- Сьомий день – неділя. 0
Sʹom--̆ -en--–-n-----a. S------ d--- – n------- S-o-y-̆ d-n- – n-d-l-a- ----------------------- Sʹomyy̆ denʹ – nedilya.
A hétnek hét napja van. Ти--ень-ма- сі- д--в. Т------ м-- с-- д---- Т-ж-е-ь м-є с-м д-і-. --------------------- Тиждень має сім днів. 0
Ty-hde-ʹ--a-----m--n--. T------- m--- s-- d---- T-z-d-n- m-y- s-m d-i-. ----------------------- Tyzhdenʹ maye sim dniv.
Mi csak öt napot dolgozunk. Ми--ра-ю--о л--е-п--ть-днів. М- п------- л--- п---- д---- М- п-а-ю-м- л-ш- п-я-ь д-і-. ---------------------------- Ми працюємо лише п’ять днів. 0
M- p-atsy-y-mo l-s----'ya-ʹ---i-. M- p---------- l---- p----- d---- M- p-a-s-u-e-o l-s-e p-y-t- d-i-. --------------------------------- My pratsyuyemo lyshe p'yatʹ dniv.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Eszperantó, a tervezett nyelv

Az angol napjainkban a legfontosabb világnyelv. Segítségével minden ember megértheti egymást. De más nyelvek is ezt a célt kívánják elérni. Például mesterséges vagy tervezett nyelvek. A mesterséges nyelveket tudatosan fejlesztik és dolgozzák ki. Tehát létezik egy terv mely szerint szerkesztik a nyelvet. Mesterséges nyelvek esetében több nyelv elemeit keverik egymással. Annak érdekében, hogy lehetőleg minél több ember számára tanulhatóak legyenek. Minden mesterséges nyelv célja a nemzetközi kommunikáció. A legismertebb mesterséges nyelv az eszperantó. Először 1887-ben Varsóban mutatták be. Ludwik L. Zamenhof doktor alapította. Az egymás meg nemértésében látta a fő okát a konfliktusoknak. Ezért szeretett volna egy nemzeteket összekötő nyelvet alkotni. A segítségével minden ember legyen képes egyenrangúan beszélni egymással. Az orvos álneve Dr. Esperanto, a reménykedő volt. Ez mutatja, hogy mennyire hitt az álmában. Az egyetemes megértés elve azonban sokkal régebbről származik. Napjainkig számos mesterséges nyelvet fejlesztettek ki. Olyan célokat kötünk ezekkel össze, mint a tolerancia és az emberi jogok. Az eszperantót ma több mint 120 ország állampolgárai beszélik. De kritika is éri az eszperantót. Például a szókincs 70% újlatin eredetű. És egyéb vonatkozásban is erősen idoeurópai jellemvonásokkal rendelkezik. Azok, akik beszélik a nyelvet, kongresszusokon és egyesületekben találkoznak. Rendszeresen szerveznek találkozókat és előadásokat. Na, kedvet kapott az eszperantóhoz? Ĉu vi parolas Esperanton? – Jes, mi parolas Esperanton tre bone!