Kifejezéstár

hu Évszakok és időjárás   »   ti እዋናት-ዓመትን ኩነታት ኣየርን

16 [tizenhat]

Évszakok és időjárás

Évszakok és időjárás

16 [ዓሰርተሽዱሽተ]

16 [‘aseriteshidushite]

እዋናት-ዓመትን ኩነታት ኣየርን

[iwanati-‘ametini kunetati ayerini]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Ezek az évszakok: እዚ----ም --ናት-ዓመት እ--፥ እ------ እ------- እ--- እ-ኦ-’-ም እ-ና---መ- እ-ም- --------------------- እዚኦም’ቶም እዋናት-ዓመት እዮም፥ 0
iz---m-’t-m- iw-n-ti-‘-meti -----፥ i----------- i------------- i----- i-ī-o-i-t-m- i-a-a-i-‘-m-t- i-o-i- ---------------------------------- izī’omi’tomi iwanati-‘ameti iyomi፥
tavasz, nyár, ጽድ----ጋይ ጽ--- ሃ-- ጽ-ያ- ሃ-ይ -------- ጽድያ፣ ሃጋይ 0
t-’i-i----hag-yi t-------- h----- t-’-d-y-፣ h-g-y- ---------------- ts’idiya፣ hagayi
ősz és tél. ከ--- --ም-ን። ከ--- ክ----- ከ-ዒ- ክ-ም-ን- ----------- ከውዒን ክረምትን። 0
k-wi-ī-i --re-iti--። k------- k---------- k-w-‘-n- k-r-m-t-n-። -------------------- kewi‘īni kiremitini።
A nyár forró. ሓጋ----- --። ሓ-- ሃ-- እ-- ሓ-ይ ሃ-ር እ-። ----------- ሓጋይ ሃሩር እዩ። 0
h-a---i -ar------u። h------ h----- i--- h-a-a-i h-r-r- i-u- ------------------- ḥagayi haruri iyu።
Nyáron süt a nap. ኣ----- --ይ -በርቕ እያ። ኣ- ሓ-- ጸ-- ት--- እ-- ኣ- ሓ-ይ ጸ-ይ ት-ር- እ-። ------------------- ኣብ ሓጋይ ጸሓይ ትበርቕ እያ። 0
a-i --ag--i ----h--yi-t-beri--’- i-a። a-- h------ t-------- t--------- i--- a-i h-a-a-i t-’-h-a-i t-b-r-k-’- i-a- ------------------------------------- abi ḥagayi ts’eḥayi tiberiḵ’i iya።
Nyáron szeretünk sétálni. ኣብ ሓ-ይ-ከነ----ደስ ይ--ና። ኣ- ሓ-- ከ---- ደ- ይ---- ኣ- ሓ-ይ ከ-ዛ-ር ደ- ይ-ለ-። --------------------- ኣብ ሓጋይ ከነዛውር ደስ ይብለና። 0
ab---̣-g-y- k-n-zawi-i-d--i----il-n-። a-- h------ k--------- d--- y-------- a-i h-a-a-i k-n-z-w-r- d-s- y-b-l-n-። ------------------------------------- abi ḥagayi kenezawiri desi yibilena።
A tél hideg. ክረ-ቲ ቁሪ---። ክ--- ቁ- እ-- ክ-ም- ቁ- እ-። ----------- ክረምቲ ቁሪ እዩ። 0
k-----t- k’ur--i-u። k------- k---- i--- k-r-m-t- k-u-ī i-u- ------------------- kiremitī k’urī iyu።
Télen havazik, vagy az eső esik. ኣ--ክረ-ቲ ውርጪ ወይ -ይ---ርም-እ-። ኣ- ክ--- ው-- ወ- ማ- ይ--- እ-- ኣ- ክ-ም- ው-ጪ ወ- ማ- ይ-ር- እ-። -------------------------- ኣብ ክረምቲ ውርጪ ወይ ማይ ይሃርም እዩ። 0
a-i k-rem--ī --rich’ī w--i --y- yiha-imi --u። a-- k------- w------- w--- m--- y------- i--- a-i k-r-m-t- w-r-c-’- w-y- m-y- y-h-r-m- i-u- --------------------------------------------- abi kiremitī wirich’ī weyi mayi yiharimi iyu።
Télen szívesen maradunk otthon. ኣብ --ምቲ ኣብ ----ት----ስ --ለና። ኣ- ክ--- ኣ- ገ- ም--- ደ- ይ---- ኣ- ክ-ም- ኣ- ገ- ም-ራ- ደ- ይ-ለ-። --------------------------- ኣብ ክረምቲ ኣብ ገዛ ምትራፍ ደስ ይብለና። 0
a-- k-r-mit- -bi-g--a----ira---d-si y--ilena። a-- k------- a-- g--- m------- d--- y-------- a-i k-r-m-t- a-i g-z- m-t-r-f- d-s- y-b-l-n-። --------------------------------------------- abi kiremitī abi geza mitirafi desi yibilena።
Hideg van. ቁ--ኣ-። ቁ- ኣ-- ቁ- ኣ-። ------ ቁሪ ኣሎ። 0
k-urī-al-። k---- a--- k-u-ī a-o- ---------- k’urī alo።
Esik az eső. ማ--ይሃርም-ኣ-። ማ- ይ--- ኣ-- ማ- ይ-ር- ኣ-። ----------- ማይ ይሃርም ኣሎ። 0
may- --h--i-i---o። m--- y------- a--- m-y- y-h-r-m- a-o- ------------------ mayi yiharimi alo።
Szeles idő van. ንፋስ---። ን-- ኣ-- ን-ስ ኣ-። ------- ንፋስ ኣሎ። 0
nif--- ---። n----- a--- n-f-s- a-o- ----------- nifasi alo።
Meleg van. ሃ-ር---። ሃ-- ኣ-- ሃ-ር ኣ-። ------- ሃሩር ኣሎ። 0
h----i-alo። h----- a--- h-r-r- a-o- ----------- haruri alo።
Napos idő van. ጸ-ይ -ላ። ጸ-- ኣ-- ጸ-ይ ኣ-። ------- ጸሓይ ኣላ። 0
ts’--̣a-i al-። t-------- a--- t-’-h-a-i a-a- -------------- ts’eḥayi ala።
Derült idő van. ደበ-ታት--ለው። ደ---- ኣ--- ደ-ና-ት ኣ-ው- ---------- ደበናታት ኣለው። 0
d-b---t-ti alew-። d--------- a----- d-b-n-t-t- a-e-i- ----------------- debenatati alewi።
Milyen ma az idő? ሎሚ---ታት --ር --ይ-ድዩ? ሎ- ኩ--- ኣ-- ከ-- ድ-- ሎ- ኩ-ታ- ኣ-ር ከ-ይ ድ-? ------------------- ሎሚ ኩነታት ኣየር ከመይ ድዩ? 0
l--- ku---a-i --e-i-k-m--i-d---? l--- k------- a---- k----- d---- l-m- k-n-t-t- a-e-i k-m-y- d-y-? -------------------------------- lomī kunetati ayeri kemeyi diyu?
Ma hideg van. ሎሚ-ቁሪ--ሎ። ሎ- ቁ- ኣ-- ሎ- ቁ- ኣ-። --------- ሎሚ ቁሪ ኣሎ። 0
l-m--k’u-ī-a--። l--- k---- a--- l-m- k-u-ī a-o- --------------- lomī k’urī alo።
Ma meleg van. ሎ- ሃ-- ኣ-። ሎ- ሃ-- ኣ-- ሎ- ሃ-ር ኣ-። ---------- ሎሚ ሃሩር ኣሎ። 0
lomī --r--- -l-። l--- h----- a--- l-m- h-r-r- a-o- ---------------- lomī haruri alo።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Tanulás és érzelmek

Örömmel tölt el minket, amennyiben képesek vagyunk idegen nyelven beszélgetni. Büszkék vagyunk magunkra és a fejlődésünkre. Ha viszont elmaradnak a sikerélmények, akkor bosszúsak és csalódottak vagyunk. A tanuláshoz tehát különböző érzelmek kapcsolódnak. Új keletű kutatások további érdekes eredményekkel szolgálnak. Megmutatják, hogy az érzelmek már a tanulás során is fontos szerepet játszanak. Ugyanis az érzelmeink hatással vannak a tanulási sikereinkre. Agyunk számára a tanulás mindig egy feladat. És ezt a feladatot meg akarja oldani. Az, hogy ez sikerül-e, az érzelmeinktől függ. Ha el hisszük hogy megtudjuk oldani a feladatot, akkor magabiztosak vagyunk. Ez az érzelmi stabilitás segít a tanulásban. A pozitív gondolkodás segíti intellektuális képességeinket. Stressz hatása alatt viszont sokkal rosszabbul megy a tanulás. Kételyek és aggodalmak megakadályozzák a jó teljesítményt. Kifejezetten rosszul tanulunk ha félünk. Ebben az esetben az agyunk nagyon rosszul képes új tartalmak befogadására. Ezért fontos, hogy tanulás közben mindig motiváltak legyünk. Az érzelmek tehát hatással vannak a tanulásra. De a tanulás is befolyásolja az érzelmeinket! Az agynak azon részei, melyek a tényeket dolgozzák fel, felelősek az érzelmek feldolgozásáért is. Így a tanulás boldoggá tehet és aki boldog, hatékonyabban tanul. Természetesen a tanulás nem mindig szórakozás, néha nehézkes is lehet. Ezért mindig kis célokat kell kitűzni magunk elé. Így nem terheljük túl az agyunkat. És biztosítjuk magunknak, hogy elvárásainknak meg tudunk felelni. A sikerünk így olyan jutalom, mely ismét motivál minket. Tehát: Tanuljon - és mosolyogjon közben!