Kifejezéstár

hu Takarítás   »   mk Чистење на куќата

18 [tizennyolc]

Takarítás

Takarítás

18 [осумнаесет]

18 [osoomnayesyet]

Чистење на куќата

[Chistyeњye na kookjata]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Ma szombat van. Де--с---с-бота. Д---- е с------ Д-н-с е с-б-т-. --------------- Денес е сабота. 0
D-eny-- -e -ab-ta. D------ y- s------ D-e-y-s y- s-b-t-. ------------------ Dyenyes ye sabota.
Ma van időnk. Д-н-с--ие --ам--вр--е. Д---- н-- и---- в----- Д-н-с н-е и-а-е в-е-е- ---------------------- Денес ние имаме време. 0
Dy----s -iye imam----r-e-ye. D------ n--- i----- v------- D-e-y-s n-y- i-a-y- v-y-m-e- ---------------------------- Dyenyes niye imamye vryemye.
Ma kitakarítjuk a lakást. Ден---ни---е-----ист-ме-----о-. Д---- н-- ќ- г- ч------ с------ Д-н-с н-е ќ- г- ч-с-и-е с-а-о-. ------------------------------- Денес ние ќе го чистиме станот. 0
Dy-n-es n-y---j-e--u--ch---imye st--ot. D------ n--- k--- g-- c-------- s------ D-e-y-s n-y- k-y- g-o c-i-t-m-e s-a-o-. --------------------------------------- Dyenyes niye kjye guo chistimye stanot.
Én a fürdőszobát takarítom. Ј-- ј--ч----- ба-а--. Ј-- ј- ч----- б------ Ј-с ј- ч-с-а- б-њ-т-. --------------------- Јас ја чистам бањата. 0
Јas -a--h-s-----a----. Ј-- ј- c------ b------ Ј-s ј- c-i-t-m b-њ-t-. ---------------------- Јas јa chistam baњata.
A férjem mossa az autót. М-ж-т ми ја-мие-к-л-та. М---- м- ј- м-- к------ М-ж-т м- ј- м-е к-л-т-. ----------------------- Мажот ми ја мие колата. 0
M--ot -i-----i-e-k-----. M---- m- ј- m--- k------ M-ʐ-t m- ј- m-y- k-l-t-. ------------------------ Maʐot mi јa miye kolata.
A gyerekek tisztítják a bicikliket. Д--а----и-чист-т вел--и-едите. Д----- г- ч----- в------------ Д-ц-т- г- ч-с-а- в-л-с-п-д-т-. ------------------------------ Децата ги чистат велосипедите. 0
Dy-t---a-gui chis-at --el--i--ed----. D------- g-- c------ v--------------- D-e-z-t- g-i c-i-t-t v-e-o-i-y-d-t-e- ------------------------------------- Dyetzata gui chistat vyelosipyeditye.
Nagymama öntözi a virágokat. Б-б---- по---а-цве-и----. Б--- г- п----- ц--------- Б-б- г- п-л-в- ц-е-и-а-а- ------------------------- Баба ги полева цвеќињата. 0
B-ba-gui-p---ev--t-v---------. B--- g-- p------ t------------ B-b- g-i p-l-e-a t-v-e-j-њ-t-. ------------------------------ Baba gui polyeva tzvyekjiњata.
A gyerekek rendbe rakják a gyerekszobát. Д-ца-а--- -а-кр---ат-дет--а-а-с-б-. Д----- ј- р--------- д------- с---- Д-ц-т- ј- р-с-р-в-а- д-т-к-т- с-б-. ----------------------------------- Децата ја раскреваат детската соба. 0
Dyetzat- -a ---krye-a-t -yets-at- so--. D------- ј- r---------- d-------- s---- D-e-z-t- ј- r-s-r-e-a-t d-e-s-a-a s-b-. --------------------------------------- Dyetzata јa raskryevaat dyetskata soba.
A férjem rendet rak az íróasztalán. М-жот-ми--а --ск--в----г-вата--а-отна -аса. М---- м- ј- р------- н------- р------ м---- М-ж-т м- ј- р-с-р-в- н-г-в-т- р-б-т-а м-с-. ------------------------------------------- Мажот ми ја раскрева неговата работна маса. 0
Ma--------a--a---yeva -y-g-ov-ta -ab--n-----a. M---- m- ј- r-------- n--------- r------ m---- M-ʐ-t m- ј- r-s-r-e-a n-e-u-v-t- r-b-t-a m-s-. ---------------------------------------------- Maʐot mi јa raskryeva nyeguovata rabotna masa.
A ruhákat a mosógépbe teszem. Јас г- с-ав---а------- во м---на-- за-пе---е-----та. Ј-- г- с----- а------- в- м------- з- п----- а------ Ј-с г- с-а-а- а-и-т-т- в- м-ш-н-т- з- п-р-њ- а-и-т-. ---------------------------------------------------- Јас ги ставам алиштата во машината за перење алишта. 0
Јas-g-i--------al----at--v- -a-hin-ta-za---er---y---l-sh-a. Ј-- g-- s----- a-------- v- m-------- z- p-------- a------- Ј-s g-i s-a-a- a-i-h-a-a v- m-s-i-a-a z- p-e-y-њ-e a-i-h-a- ----------------------------------------------------------- Јas gui stavam alishtata vo mashinata za pyeryeњye alishta.
Kiterítem a ruhákat. Ј-- ----акачув-м-али-----. Ј-- г- з-------- а-------- Ј-с г- з-к-ч-в-м а-и-т-т-. -------------------------- Јас ги закачувам алиштата. 0
Јa--g-i-z--ac-o---m -lis--at-. Ј-- g-- z---------- a--------- Ј-s g-i z-k-c-o-v-m a-i-h-a-a- ------------------------------ Јas gui zakachoovam alishtata.
Vasalom a ruhákat. Јас-ги -ег--м алишта-а. Ј-- г- п----- а-------- Ј-с г- п-г-а- а-и-т-т-. ----------------------- Јас ги пеглам алиштата. 0
Јas--ui -ye--l----l-sht--a. Ј-- g-- p------- a--------- Ј-s g-i p-e-u-a- a-i-h-a-a- --------------------------- Јas gui pyegulam alishtata.
Az ablakok piszkosak. Пр--орц-те-се--------н-. П--------- с- и--------- П-о-о-ц-т- с- и-в-л-а-и- ------------------------ Прозорците се извалкани. 0
P----r-z--ye-sye --v--k-ni. P----------- s-- i--------- P-o-o-t-i-y- s-e i-v-l-a-i- --------------------------- Prozortzitye sye izvalkani.
A padló piszkos. По-о--е--зв--ка-. П---- е и-------- П-д-т е и-в-л-а-. ----------------- Подот е извалкан. 0
P-dot-y- iz--l--n. P---- y- i-------- P-d-t y- i-v-l-a-. ------------------ Podot ye izvalkan.
Az edények piszkosak. Са--ви---се-изва----и. С------- с- и--------- С-д-в-т- с- и-в-л-а-и- ---------------------- Садовите се извалкани. 0
Sa-ov-ty- sy- i--alka--. S-------- s-- i--------- S-d-v-t-e s-e i-v-l-a-i- ------------------------ Sadovitye sye izvalkani.
Ki pucolja az ablakokat? Ко---и чи-т- -р----ци-е? К-- г- ч---- п---------- К-ј г- ч-с-и п-о-о-ц-т-? ------------------------ Кој ги чисти прозорците? 0
K-ј --i-c-is-i pr--o--z-t-e? K-- g-- c----- p------------ K-ј g-i c-i-t- p-o-o-t-i-y-? ---------------------------- Koј gui chisti prozortzitye?
Ki porszívózik? К-ј-в-м--ува -р-ш--а? К-- в------- п------- К-ј в-м-к-в- п-а-и-а- --------------------- Кој всмукува прашина? 0
K----s--o-oova-pr-sh--a? K-- v--------- p-------- K-ј v-m-o-o-v- p-a-h-n-? ------------------------ Koј vsmookoova prashina?
Ki mosogatja el az edényeket? Ко---и м-е--а-ов--е? К-- г- м-- с-------- К-ј г- м-е с-д-в-т-? -------------------- Кој ги мие садовите? 0
Ko- g-i mi-e-s--ov-t--? K-- g-- m--- s--------- K-ј g-i m-y- s-d-v-t-e- ----------------------- Koј gui miye sadovitye?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Korai tanulás

Az idegen nyelvek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Ez a munka világában is igaz. Ezért egyre nő azon emberek száma, akik idegen nyelveket tanulnak. Sok szülő is azt szeretné, hogy gyermekeik nyelveket tanuljanak. Leginkább már kis korukban. Világszerte számos nemzetközi általános iskola létezik. A többnyelvű óvodák is egyre népszerűbbek. A fiatal korban való nyelvtanulásnak számos előnye van. Ez az agy fejlődésének köszönhető. A 4. életévünkig az agyban kialakulnak a nyelvért felelős struktúrák. Ezek a neurális hálók segítenek minket a tanulásban. Későbbi életkorban már nehezebben alakulnak ki új struktúrák. Idősebb gyerekek és felnőttek sokkal nehezebben tanulnak nyelveket. Ezért aktívan segíteni kell agyunk korai fejlődését. Röviden mondva: Minél fiatalabb, annál jobb. Vannak olyanok is, akik kritizálják a korai tanulást. Attól félnek, hogy a többnyelvűség túlterheli a gyerekeket. Emellett fennáll a veszélye annak, hogy egyik nyelvet sem tanulják meg rendesen. Tudományos szemszögből nézve viszont alaptalanok ezek a kételyek. A legtöbb nyelvész és neuropszichológus optimista. A témához kapcsolódó kutatásaik pozitív eredményekkel zárultak. Így a legtöbb gyerek élvezi a nyelvtanulást. És: Ha a gyerekek nyelveket tanulnak, el is gondolkoznak a nyelven. Ezért az idegen nyelv tanulásával egyidejűleg megismerik anyanyelvüket is. A nyelvekkel kapcsolatos tudásból egész életükben profitálni fognak. Lehet hogy jobb is egy nehéz nyelvvel kezdeni. Ugyanis a gyerekek agya gyorsan és ösztönösen tanul. Hogy most helló-t, ciao-t vagy néih-t ment el, az az agy számára teljesen mindegy!