Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 2   »   sr Ћаскање 2

21 [huszonegy]

Rövid párbeszédek 2

Rövid párbeszédek 2

21 [двадесет и један]

21 [dvadeset i jedan]

Ћаскање 2

[Ćaskanje 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Hova valósi? / Honnan származik? Одакл- -те? О----- с--- О-а-л- с-е- ----------- Одакле сте? 0
Odakl- --e? O----- s--- O-a-l- s-e- ----------- Odakle ste?
Bázeli. Из Ба-е-а. И- Б------ И- Б-з-л-. ---------- Из Базела. 0
Iz -a-e--. I- B------ I- B-z-l-. ---------- Iz Bazela.
Bázel Svájcban van. Ба-е---е-у-Швајц-р-к-ј. Б---- ј- у Ш----------- Б-з-л ј- у Ш-а-ц-р-к-ј- ----------------------- Базел је у Швајцарској. 0
B--el -e-u-Š---c----o-. B---- j- u Š----------- B-z-l j- u Š-a-c-r-k-j- ----------------------- Bazel je u Švajcarskoj.
Bemutathatom önnek Müller urat? Могу-л- -- ----п-едс----м-г-с-од--а М-ле--? М--- л- д- В-- п--------- г-------- М------ М-г- л- д- В-м п-е-с-а-и- г-с-о-и-а М-л-р-? ------------------------------------------- Могу ли да Вам представим господина Милера? 0
Mogu li ----am --e-stav-- -os----na Miler-? M--- l- d- V-- p--------- g-------- M------ M-g- l- d- V-m p-e-s-a-i- g-s-o-i-a M-l-r-? ------------------------------------------- Mogu li da Vam predstavim gospodina Milera?
Ő külföldi. Он-----т-ан-ц. О- ј- с------- О- ј- с-р-н-ц- -------------- Он је странац. 0
O--je -tra--c. O- j- s------- O- j- s-r-n-c- -------------- On je stranac.
Több nyelvet beszél. Он-г-в-р----ше ј-зи-а. О- г----- в--- ј------ О- г-в-р- в-ш- ј-з-к-. ---------------------- Он говори више језика. 0
On-gov-r---i----ez-ka. O- g----- v--- j------ O- g-v-r- v-š- j-z-k-. ---------------------- On govori više jezika.
Először van itt? Ј--те ---п-в- --т-овд-? Ј---- л- п--- п-- о---- Ј-с-е л- п-в- п-т о-д-? ----------------------- Јесте ли први пут овде? 0
Je-te-----r-- pu---vde? J---- l- p--- p-- o---- J-s-e l- p-v- p-t o-d-? ----------------------- Jeste li prvi put ovde?
Nem, tavaly már voltam itt. Н---био-/--ил--сам--е--ов-е-п---ле -од---. Н-- б-- / б--- с-- в-- о--- п----- г------ Н-, б-о / б-л- с-м в-ћ о-д- п-о-л- г-д-н-. ------------------------------------------ Не, био / била сам већ овде прошле године. 0
Ne---i- / bila --m--e-́--vd- p----- go-i-e. N-- b-- / b--- s-- v--- o--- p----- g------ N-, b-o / b-l- s-m v-c- o-d- p-o-l- g-d-n-. ------------------------------------------- Ne, bio / bila sam već ovde prošle godine.
De csak egy hétig. Ал- ---о ј------едмицу. А-- с--- ј---- с------- А-и с-м- ј-д-у с-д-и-у- ----------------------- Али само једну седмицу. 0
Al--sam--jed-u-sedm-c-. A-- s--- j---- s------- A-i s-m- j-d-u s-d-i-u- ----------------------- Ali samo jednu sedmicu.
Hogy tetszik Önnek nálunk? Како -а- ---до--да --д нас? К--- В-- с- д----- к-- н--- К-к- В-м с- д-п-д- к-д н-с- --------------------------- Како Вам се допада код нас? 0
K-k- -am se-d-pad-------as? K--- V-- s- d----- k-- n--- K-k- V-m s- d-p-d- k-d n-s- --------------------------- Kako Vam se dopada kod nas?
Nagyon. Az emberek kedvesek. Вр-- -о-ро----ди-су--раги. В--- д----- Љ--- с- д----- В-л- д-б-о- Љ-д- с- д-а-и- -------------------------- Врло добро. Људи су драги. 0
Vr---d-b--. Lj--i--u -----. V--- d----- L---- s- d----- V-l- d-b-o- L-u-i s- d-a-i- --------------------------- Vrlo dobro. Ljudi su dragi.
És a táj is tetszik nekem. И кра---и- м--с- та--ђе -оп--а. И к------- м- с- т----- д------ И к-а-о-и- м- с- т-к-ђ- д-п-д-. ------------------------------- И крајолик ми се такође допада. 0
I -r--oli---i--e -ak-đ--do--d-. I k------- m- s- t----- d------ I k-a-o-i- m- s- t-k-đ- d-p-d-. ------------------------------- I krajolik mi se takođe dopada.
Mi a foglalkozása? Шта--те -о--а--м-њ-? Ш-- с-- п- з-------- Ш-а с-е п- з-н-м-њ-? -------------------- Шта сте по занимању? 0
Š-a -te p- z--im--j-? Š-- s-- p- z--------- Š-a s-e p- z-n-m-n-u- --------------------- Šta ste po zanimanju?
Fordító vagyok. Ја са--п-ево-ил--. Ј- с-- п---------- Ј- с-м п-е-о-и-а-. ------------------ Ја сам преводилац. 0
J- s-m---e-o--lac. J- s-- p---------- J- s-m p-e-o-i-a-. ------------------ Ja sam prevodilac.
Könyveket fordítok. Ј--п---о--м-књи-е. Ј- п------- к----- Ј- п-е-о-и- к-и-е- ------------------ Ја преводим књиге. 0
Ja---evod-- -njige. J- p------- k------ J- p-e-o-i- k-j-g-. ------------------- Ja prevodim knjige.
Egyedül van itt? Јесте ----ам- ов--? Ј---- л- с--- о---- Ј-с-е л- с-м- о-д-? ------------------- Јесте ли сами овде? 0
J-st- l--sa-i o---? J---- l- s--- o---- J-s-e l- s-m- o-d-? ------------------- Jeste li sami ovde?
Nem, a feleségem / a férjem is itt van. Н---мо-а-су---г- /--о- с----г--е так--е о--е. Н-- м--- с------ / м-- с----- ј- т----- о---- Н-, м-ј- с-п-у-а / м-ј с-п-у- ј- т-к-ђ- о-д-. --------------------------------------------- Не, моја супруга / мој супруг је такође овде. 0
Ne, -o---s-prug--/---j-s----g j- t-ko-- ----. N-- m--- s------ / m-- s----- j- t----- o---- N-, m-j- s-p-u-a / m-j s-p-u- j- t-k-đ- o-d-. --------------------------------------------- Ne, moja supruga / moj suprug je takođe ovde.
És ott van a két gyermekem. А-т-мо -у моје дво-- д--е. А т--- с- м--- д---- д---- А т-м- с- м-ј- д-о-е д-ц-. -------------------------- А тамо су моје двоје деце. 0
A t-m--su -o-e dv-je--ece. A t--- s- m--- d---- d---- A t-m- s- m-j- d-o-e d-c-. -------------------------- A tamo su moje dvoje dece.

Újlatin nyelvek

Körülbelül 700 millió ember anyanyelve valamely újlatin nyelv. Ezzel az újlatin az egyik legfontosabb nyelvcsoport a világon. Az újlatin nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Minden újlatin nyelv a latinra vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy a Róma nyelvének utódai. Minden újlatin nyelv alapja a konyhai latin volt. Ezalatt a késői ókorban beszélt latin nyelvet értjük. A konyhai latin a Római Birodalom hódításaival terjedt el Európában. Belőle alakultak ki később az újlatin nyelvek és dialektusok. A latin ezzel szemben egy ősitáliai nyelv. Összesen körülbelül 15 újlatin nyelv létezik. A pontos számot nehéz meghatározni. Sokszor nem egyértelmű, hogy önálló nyelvről vagy csak dialektusról van szó. Néhány újlatin nyelv mára már kihalt. De ki is alakultak új nyelvek az újlatin alapjaira. Ezek a kreol nyelvek. Manapság a spanyol a legnagyobb újlatin nyelv a világon. 380 millió anyanyelvűvel a világnyelvek közé tartozik. Tudósok számára az újlatin nyelvek nagyon érdekesek. Ugyanis ennek a nyelvcsoportnak a történelme nagyon jól dokumentált. 2500 éve léteznek latin és újlatin írások. Rajtuk keresztül kutatják a nyelvészek az egyes nyelvek kialakulását. Így lehetséges megvizsgálni, hogy milyen szabályok szerint alakul ki egy nyelv. Az eredmények számos más nyelvre is alkalmazhatóak. Az újlatin nyelvek nyelvtanának felépítése hasonló. De legfőképpen a nyelvek szókincse hasonló. Amennyiben beszél az ember egy újlatin nyelvet, könnyebben tanul meg egy másikat. Köszönjük, Latin!