Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   bg Кратък разговор 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [двайсет и две]

22 [dvayset i dve]

Кратък разговор 3

[Kratyk razgovor 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Dohányzik? Пушит---и? П----- л-- П-ш-т- л-? ---------- Пушите ли? 0
P-sh-te-li? P------ l-- P-s-i-e l-? ----------- Pushite li?
Régebben igen. По-ра-о--а. П------ д-- П---а-о д-. ----------- По-рано да. 0
Po--an- d-. P------ d-- P---a-o d-. ----------- Po-rano da.
De most már nem dohányzom. Но --га веч---- пуша. Н- с--- в--- н- п---- Н- с-г- в-ч- н- п-ш-. --------------------- Но сега вече не пуша. 0
No -e-a--e-h- -- pus--. N- s--- v---- n- p----- N- s-g- v-c-e n- p-s-a- ----------------------- No sega veche ne pusha.
Zavarja, ha dohányzom? Пре---л- ----а-о ---п--а? П---- л- В-- а-- а- п---- П-е-и л- В-, а-о а- п-ш-? ------------------------- Пречи ли Ви, ако аз пуша? 0
P---hi-l--Vi----o--- -us--? P----- l- V-- a-- a- p----- P-e-h- l- V-, a-o a- p-s-a- --------------------------- Prechi li Vi, ako az pusha?
Nem, egyáltalán nem. Не- --о--е-н-. Н-- в----- н-- Н-, в-о-щ- н-. -------------- Не, въобще не. 0
Ne--v-o-shc-- ne. N-- v-------- n-- N-, v-o-s-c-e n-. ----------------- Ne, vyobshche ne.
Nem zavar. Т-ва ---ми--р-ч-. Т--- н- м- п----- Т-в- н- м- п-е-и- ----------------- Това не ми пречи. 0
Tova-ne m---r----. T--- n- m- p------ T-v- n- m- p-e-h-. ------------------ Tova ne mi prechi.
Iszik valamit? Ще--и--е-л- н---? Щ- п---- л- н---- Щ- п-е-е л- н-щ-? ----------------- Ще пиете ли нещо? 0
S--h---i--e li --shcho? S---- p---- l- n------- S-c-e p-e-e l- n-s-c-o- ----------------------- Shche piete li neshcho?
Egy konyakot? Еди----ня-? Е--- к----- Е-и- к-н-к- ----------- Един коняк? 0
Ed-n--on-ak? E--- k------ E-i- k-n-a-? ------------ Edin konyak?
Nem, szívesebben egy sört. Н-,-пре-поч-там----а. Н-- п---------- б---- Н-, п-е-п-ч-т-м б-р-. --------------------- Не, предпочитам бира. 0
Ne- --ed--c--tam--ir-. N-- p----------- b---- N-, p-e-p-c-i-a- b-r-. ---------------------- Ne, predpochitam bira.
Sokat utazik? Пъ--ва-е л--много? П------- л- м----- П-т-в-т- л- м-о-о- ------------------ Пътувате ли много? 0
Pytu-a---l- ----o? P------- l- m----- P-t-v-t- l- m-o-o- ------------------ Pytuvate li mnogo?
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Д-, --и-но-е-о - ко-анд---в--. Д-- о--------- в к------------ Д-, о-и-н-в-н- в к-м-н-и-о-к-. ------------------------------ Да, обикновено в командировка. 0
Da--o-ikn----- v -o---d--ovka. D-- o--------- v k------------ D-, o-i-n-v-n- v k-m-n-i-o-k-. ------------------------------ Da, obiknoveno v komandirovka.
De most itt üdülünk. Н- --га --е т-- на--о-ивк-. Н- с--- с-- т-- н- п------- Н- с-г- с-е т-к н- п-ч-в-а- --------------------------- Но сега сме тук на почивка. 0
N-------sm-------a--o-hiv-a. N- s--- s-- t-- n- p-------- N- s-g- s-e t-k n- p-c-i-k-. ---------------------------- No sega sme tuk na pochivka.
Milyen hőség! Какв- -ега! К---- ж---- К-к-а ж-г-! ----------- Каква жега! 0
K--v--zhe--! K---- z----- K-k-a z-e-a- ------------ Kakva zhega!
Igen, ma tényleg meleg van. Д-,----с--а--т--а-е----е-о. Д-- д--- н------- е г------ Д-, д-е- н-и-т-н- е г-р-щ-. --------------------------- Да, днес наистина е горещо. 0
D---dne- -----ina--e go-e--c-o. D-- d--- n------- y- g--------- D-, d-e- n-i-t-n- y- g-r-s-c-o- ------------------------------- Da, dnes naistina ye goreshcho.
Kimegyünk az erkélyre? Д- излезем-на б--к---. Д- и------ н- б------- Д- и-л-з-м н- б-л-о-а- ---------------------- Да излезем на балкона. 0
Da-izle-e---- -alk-na. D- i------ n- b------- D- i-l-z-m n- b-l-o-a- ---------------------- Da izlezem na balkona.
Holnap lesz itt egy buli. Ут-е--ук-щ- -ма пар-и. У--- т-- щ- и-- п----- У-р- т-к щ- и-а п-р-и- ---------------------- Утре тук ще има парти. 0
U--e --- -hche ----pa---. U--- t-- s---- i-- p----- U-r- t-k s-c-e i-a p-r-i- ------------------------- Utre tuk shche ima parti.
Önök is jönnek? Щ- д-------л--и-Ви-? Щ- д------ л- и В--- Щ- д-й-е-е л- и В-е- -------------------- Ще дойдете ли и Вие? 0
S-che---yd-te----i--ie? S---- d------ l- i V--- S-c-e d-y-e-e l- i V-e- ----------------------- Shche doydete li i Vie?
Igen, minket is meghívtak. Да, --- --щ--с-е поканени. Д-- н-- с--- с-- п-------- Д-, н-е с-щ- с-е п-к-н-н-. -------------------------- Да, ние също сме поканени. 0
D-- --- --s---- sm--p-k--en-. D-- n-- s------ s-- p-------- D-, n-e s-s-c-o s-e p-k-n-n-. ----------------------------- Da, nie syshcho sme pokaneni.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!