Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   hr Ćaskanje 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [dvadeset i dva]

Ćaskanje 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar horvát Lejátszás Több
Dohányzik? P--i-e-li? P----- l-- P-š-t- l-? ---------- Pušite li? 0
Régebben igen. P-ij--da. P---- d-- P-i-e d-. --------- Prije da. 0
De most már nem dohányzom. Ali s--a --še ne-pu-im. A-- s--- v--- n- p----- A-i s-d- v-š- n- p-š-m- ----------------------- Ali sada više ne pušim. 0
Zavarja, ha dohányzom? S-eta -- -am a-o--- -----? S---- l- V-- a-- j- p----- S-e-a l- V-m a-o j- p-š-m- -------------------------- Smeta li Vam ako ja pušim? 0
Nem, egyáltalán nem. N-- ap------- n-. N-- a-------- n-- N-, a-s-l-t-o n-. ----------------- Ne, apsolutno ne. 0
Nem zavar. N- smet- mi. N- s---- m-- N- s-e-a m-. ------------ Ne smeta mi. 0
Iszik valamit? H-ćet---i p---ti nešto? H----- l- p----- n----- H-ć-t- l- p-p-t- n-š-o- ----------------------- Hoćete li popiti nešto? 0
Egy konyakot? J-d-- ko----? J---- k------ J-d-n k-n-a-? ------------- Jedan konjak? 0
Nem, szívesebben egy sört. N-----di---p--o. N-- r----- p---- N-, r-d-j- p-v-. ---------------- Ne, radije pivo. 0
Sokat utazik? Putu-----l----o--? P------- l- m----- P-t-j-t- l- m-o-o- ------------------ Putujete li mnogo? 0
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Da- većin-- s- to p--l---a -----a-j-. D-- v------ s- t- p------- p--------- D-, v-ć-n-m s- t- p-s-o-n- p-t-v-n-a- ------------------------------------- Da, većinom su to poslovna putovanja. 0
De most itt üdülünk. A-- sada sm----dj- n- ---i--je--o-mo--. A-- s--- s-- o---- n- g-------- o------ A-i s-d- s-o o-d-e n- g-d-š-j-m o-m-r-. --------------------------------------- Ali sada smo ovdje na godišnjem odmoru. 0
Milyen hőség! Kakv-----ć--a! K---- v------- K-k-a v-u-i-a- -------------- Kakva vrućina! 0
Igen, ma tényleg meleg van. D-, ----s j- ---a--- -----. D-- d---- j- s------ v----- D-, d-n-s j- s-v-r-o v-u-e- --------------------------- Da, danas je stvarno vruće. 0
Kimegyünk az erkélyre? Ha-de-- -a -alkon. H------ n- b------ H-j-e-o n- b-l-o-. ------------------ Hajdemo na balkon. 0
Holnap lesz itt egy buli. Sutra-će--vd------i ------. S---- ć- o---- b--- z------ S-t-a ć- o-d-e b-t- z-b-v-. --------------------------- Sutra će ovdje biti zabava. 0
Önök is jönnek? Hoćete-li - Vi-d-ći? H----- l- i V- d---- H-ć-t- l- i V- d-ć-? -------------------- Hoćete li i Vi doći? 0
Igen, minket is meghívtak. Da,-mi-sm- -akođe- ---v-n-. D-- m- s-- t------ p------- D-, m- s-o t-k-đ-r p-z-a-i- --------------------------- Da, mi smo također pozvani. 0

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!