Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   ka პატარა დიალოგი 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [ოცდაორი]

22 [otsdaori]

პატარა დიალოგი 3

[p'at'ara dialogi 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
Dohányzik? ე-ე-ით? ე------ ე-ე-ი-? ------- ეწევით? 0
e-s'-v--? e-------- e-s-e-i-? --------- ets'evit?
Régebben igen. ა--- -ეწე-დი. ა--- ვ------- ა-რ- ვ-წ-ო-ი- ------------- ადრე ვეწეოდი. 0
ad-- vets'----. a--- v--------- a-r- v-t-'-o-i- --------------- adre vets'eodi.
De most már nem dohányzom. მ---ა--ახ-- აღარ -ე----. მ----- ა--- ა--- ვ------ მ-გ-ა- ა-ლ- ა-ა- ვ-წ-ვ-. ------------------------ მაგრამ ახლა აღარ ვეწევი. 0
m-g--m-ak-l--a---r v---'-vi. m----- a---- a---- v-------- m-g-a- a-h-a a-h-r v-t-'-v-. ---------------------------- magram akhla aghar vets'evi.
Zavarja, ha dohányzom? გ-წუხ-ბ-----მ-ვეწე--? გ-------- რ-- ვ------ გ-წ-ხ-ბ-, რ-მ ვ-წ-ვ-? --------------------- გაწუხებთ, რომ ვეწევი? 0
g--s'---ebt,-ro- ve-s--vi? g----------- r-- v-------- g-t-'-k-e-t- r-m v-t-'-v-? -------------------------- gats'ukhebt, rom vets'evi?
Nem, egyáltalán nem. ს----ო----ა. ს------ ა--- ს-ე-თ-დ ა-ა- ------------ საერთოდ არა. 0
s--rt----ra. s------ a--- s-e-t-d a-a- ------------ saertod ara.
Nem zavar. არ-მაწ-ხე--. ა- მ-------- ა- მ-წ-ხ-ბ-. ------------ არ მაწუხებს. 0
ar m-t-'ukh---. a- m----------- a- m-t-'-k-e-s- --------------- ar mats'ukhebs.
Iszik valamit? დ-ლევ--რა---? დ----- რ----- დ-ლ-ვ- რ-მ-ს- ------------- დალევთ რამეს? 0
d-l-vt --m-s? d----- r----- d-l-v- r-m-s- ------------- dalevt rames?
Egy konyakot? კონ----? კ------- კ-ნ-ა-ს- -------- კონიაკს? 0
k'-n-----? k--------- k-o-i-k-s- ---------- k'oniak's?
Nem, szívesebben egy sört. ა-----უდ- მ-----ნი-. ა--- ლ--- მ--------- ა-ა- ლ-დ- მ-რ-ე-ნ-ა- -------------------- არა, ლუდი მირჩევნია. 0
a-a,-l-d- mi--h-----. a--- l--- m---------- a-a- l-d- m-r-h-v-i-. --------------------- ara, ludi mirchevnia.
Sokat utazik? ბე-რს-მოგზ-ურობ-? ბ---- მ---------- ბ-ვ-ს მ-გ-ა-რ-ბ-? ----------------- ბევრს მოგზაურობთ? 0
be----mo-zaur-bt? b---- m---------- b-v-s m-g-a-r-b-? ----------------- bevrs mogzaurobt?
Igen, ezek többnyire üzleti utak. დია-- ხ--რ----აქ---მივლ--ებებ-. დ---- ხ----- მ---- მ----------- დ-ა-, ხ-ი-ა- მ-ქ-ს მ-ვ-ი-ე-ე-ი- ------------------------------- დიახ, ხშირად მაქვს მივლინებები. 0
d-a-----hsh--ad--ak-s -iv-ineb---. d----- k------- m---- m----------- d-a-h- k-s-i-a- m-k-s m-v-i-e-e-i- ---------------------------------- diakh, khshirad makvs mivlinebebi.
De most itt üdülünk. მა-რამ ა--ა -ქ-შ--ბ-ლე-ა გვა-ვს. მ----- ა--- ა- შ-------- გ------ მ-გ-ა- ა-ლ- ა- შ-ე-უ-ე-ა გ-ა-ვ-. -------------------------------- მაგრამ ახლა აქ შვებულება გვაქვს. 0
mag--m -k--a ak shve--l-b- -v-k--. m----- a---- a- s--------- g------ m-g-a- a-h-a a- s-v-b-l-b- g-a-v-. ---------------------------------- magram akhla ak shvebuleba gvakvs.
Milyen hőség! რ- სი-ხ--! რ- ს------ რ- ს-ც-ე-! ---------- რა სიცხეა! 0
r- s-t---ea! r- s-------- r- s-t-k-e-! ------------ ra sitskhea!
Igen, ma tényleg meleg van. დიახ--დ-ე- ნ-მდ-ი-ად---ე-ა. დ---- დ--- ნ-------- ც----- დ-ა-, დ-ე- ნ-მ-ვ-ლ-დ ც-ე-ა- --------------------------- დიახ, დღეს ნამდვილად ცხელა. 0
diak----ghes--am---lad----hela. d----- d---- n-------- t------- d-a-h- d-h-s n-m-v-l-d t-k-e-a- ------------------------------- diakh, dghes namdvilad tskhela.
Kimegyünk az erkélyre? გ---დ---ა-ვან-ე? გ------ ა------- გ-ვ-დ-თ ა-ვ-ნ-ე- ---------------- გავიდეთ აივანზე? 0
g--------i-----? g------ a------- g-v-d-t a-v-n-e- ---------------- gavidet aivanze?
Holnap lesz itt egy buli. ხვალ-ა----ი-ი ი-ნ---. ხ--- ა- ზ---- ი------ ხ-ა- ა- ზ-ი-ი ი-ნ-ბ-. --------------------- ხვალ აქ ზეიმი იქნება. 0
khv-l-a---e--- -kne--. k---- a- z---- i------ k-v-l a- z-i-i i-n-b-. ---------------------- khval ak zeimi ikneba.
Önök is jönnek? თქვ-ნ----ხვ-ლთ? თ----- მ------- თ-ვ-ნ- მ-ხ-ა-თ- --------------- თქვენც მოხვალთ? 0
tk-ent- m-k--al-? t------ m-------- t-v-n-s m-k-v-l-? ----------------- tkvents mokhvalt?
Igen, minket is meghívtak. დი--, -ვენ-----ვპატ---ს. დ---- ჩ---- დ----------- დ-ა-, ჩ-ე-ც დ-გ-პ-ტ-ჟ-ს- ------------------------ დიახ, ჩვენც დაგვპატიჟეს. 0
dia-h,-ch------d--vp-at--z-e-. d----- c------ d-------------- d-a-h- c-v-n-s d-g-p-a-'-z-e-. ------------------------------ diakh, chvents dagvp'at'izhes.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!