Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   mk Мал разговор 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [дваесет и два]

22 [dvayesyet i dva]

Мал разговор 3

[Mal razguovor 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Dohányzik? П-ш--е---? П----- л-- П-ш-т- л-? ---------- Пушите ли? 0
P-o-h--y----? P-------- l-- P-o-h-t-e l-? ------------- Pooshitye li?
Régebben igen. По-ан--да. П----- д-- П-р-н- д-. ---------- Порано да. 0
Po---o da. P----- d-- P-r-n- d-. ---------- Porano da.
De most már nem dohányzom. Но --г--н- -ушам ---еќе. Н- с--- н- п---- п------ Н- с-г- н- п-ш-м п-в-ќ-. ------------------------ Но сега не пушам повеќе. 0
N--s-eg-- n-e--o---am p-v-ekj-e. N- s----- n-- p------ p--------- N- s-e-u- n-e p-o-h-m p-v-e-j-e- -------------------------------- No syegua nye poosham povyekjye.
Zavarja, ha dohányzom? Ќ--Ви-преч- л----к- --с---ш-м? Ќ- В- п---- л-- а-- ј-- п----- Ќ- В- п-е-и л-, а-о ј-с п-ш-м- ------------------------------ Ќе Ви пречи ли, ако јас пушам? 0
Kjy--V- pr-e-hi -i, ak--ј-- -o-s--m? K--- V- p------ l-- a-- ј-- p------- K-y- V- p-y-c-i l-, a-o ј-s p-o-h-m- ------------------------------------ Kjye Vi pryechi li, ako јas poosham?
Nem, egyáltalán nem. Не--в-општ- н-. Н-- в------ н-- Н-, в-о-ш-о н-. --------------- Не, воопшто не. 0
N--- v----h-o n-e. N--- v------- n--- N-e- v-o-s-t- n-e- ------------------ Nye, voopshto nye.
Nem zavar. Т-а--е-ми пр-ч-. Т-- н- м- п----- Т-а н- м- п-е-и- ---------------- Тоа не ми пречи. 0
T---ny--mi-pr---hi. T-- n-- m- p------- T-a n-e m- p-y-c-i- ------------------- Toa nye mi pryechi.
Iszik valamit? Ќ---- --------ли--е-то? Ќ- с- н------ л- н----- Ќ- с- н-п-е-е л- н-ш-о- ----------------------- Ќе се напиете ли нешто? 0
Kj-e-s-e-nap-yet-e--i--ye-h--? K--- s-- n-------- l- n------- K-y- s-e n-p-y-t-e l- n-e-h-o- ------------------------------ Kjye sye napiyetye li nyeshto?
Egy konyakot? Ед-н -оњ-к? Е--- к----- Е-е- к-њ-к- ----------- Еден коњак? 0
Y-dyen -----? Y----- k----- Y-d-e- k-њ-k- ------------- Yedyen koњak?
Nem, szívesebben egy sört. Не, ------- --н- пив-. Н-- п------ е--- п---- Н-, п-д-б-о е-н- п-в-. ---------------------- Не, подобро едно пиво. 0
N--, -o-o--o y------ivo. N--- p------ y---- p---- N-e- p-d-b-o y-d-o p-v-. ------------------------ Nye, podobro yedno pivo.
Sokat utazik? П--у------- --огу? П------- л- м----- П-т-в-т- л- м-о-у- ------------------ Патувате ли многу? 0
P--oov-t----i--n-----? P--------- l- m------- P-t-o-a-y- l- m-o-u-o- ---------------------- Patoovatye li mnoguoo?
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Д-- --- -------е----с-уж-е-и -атува--. Д-- т-- с- н------- с------- п-------- Д-, т-а с- н-ј-е-т- с-у-б-н- п-т-в-њ-. -------------------------------------- Да, тоа се најчесто службени патувања. 0
Da- t-a-s---n----yest----o-ʐ--en--p---ov-њa. D-- t-- s-- n--------- s--------- p--------- D-, t-a s-e n-ј-h-e-t- s-o-ʐ-y-n- p-t-o-a-a- -------------------------------------------- Da, toa sye naјchyesto slooʐbyeni patoovaњa.
De most itt üdülünk. Но сег--см---в-е-на-одм-р. Н- с--- с-- о--- н- о----- Н- с-г- с-е о-д- н- о-м-р- -------------------------- Но сега сме овде на одмор. 0
No---e-u--sm----v-y- -a o---r. N- s----- s--- o---- n- o----- N- s-e-u- s-y- o-d-e n- o-m-r- ------------------------------ No syegua smye ovdye na odmor.
Milyen hőség! К--ва---ре-т-на! К---- г--------- К-к-а г-р-ш-и-а- ---------------- Каква горештина! 0
K--va -uo-ye-h---a! K---- g------------ K-k-a g-o-y-s-t-n-! ------------------- Kakva guoryeshtina!
Igen, ma tényleg meleg van. Да- д--ес-- --в-сти-- ж--ко. Д-- д---- е н-------- ж----- Д-, д-н-с е н-в-с-и-а ж-ш-о- ---------------------------- Да, денес е навистина жешко. 0
D---dy--yes -e -av-s-in----es-k-. D-- d------ y- n-------- ʐ------- D-, d-e-y-s y- n-v-s-i-a ʐ-e-h-o- --------------------------------- Da, dyenyes ye navistina ʐyeshko.
Kimegyünk az erkélyre? О-----н- б-лк-нот. О---- н- б-------- О-и-е н- б-л-о-о-. ------------------ Одиме на балконот. 0
O-imy---a----k-n-t. O----- n- b-------- O-i-y- n- b-l-o-o-. ------------------- Odimye na balkonot.
Holnap lesz itt egy buli. У-р- о-де -е-и-а -абав-. У--- о--- ќ- и-- з------ У-р- о-д- ќ- и-а з-б-в-. ------------------------ Утре овде ќе има забава. 0
Oot-ye --dy---------a-z-ba--. O----- o---- k--- i-- z------ O-t-y- o-d-e k-y- i-a z-b-v-. ----------------------------- Ootrye ovdye kjye ima zabava.
Önök is jönnek? Ќ--дој-е-е ли-и--ие? Ќ- д------ л- и В--- Ќ- д-ј-е-е л- и В-е- -------------------- Ќе дојдете ли и Вие? 0
Kjye doјd-et-- -i-- --ye? K--- d-------- l- i V---- K-y- d-ј-y-t-e l- i V-y-? ------------------------- Kjye doјdyetye li i Viye?
Igen, minket is meghívtak. Д-- --н-е и-то-так- -ме---к--ет-. Д-- и н-- и--- т--- с-- п-------- Д-, и н-е и-т- т-к- с-е п-к-н-т-. --------------------------------- Да, и ние исто така сме поканети. 0
Da, - niy--i----tak- ---e-pok---et-. D-- i n--- i--- t--- s--- p--------- D-, i n-y- i-t- t-k- s-y- p-k-n-e-i- ------------------------------------ Da, i niye isto taka smye pokanyeti.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!