Kifejezéstár

hu A hotelban – panaszok   »   ti ኣብ ሆተል - ጥርዓናት

28 [huszonnyolc]

A hotelban – panaszok

A hotelban – panaszok

28 [ዕስራንሸሞንተን]

28 [‘isiranishemoniteni]

ኣብ ሆተል - ጥርዓናት

[abi hoteli - t’iri‘anati]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
A zuhany nem működik. እቲ ሻ-- ኣ----- እ-። እቲ ሻወር ኣይሰርሕን እዩ። 0
i-- s------ a-------̣i-- i--። it- s------ a----------- i--። itī shaweri ayiseriḥini iyu። i-ī s-a-e-i a-i-e-i-̣i-i i-u። --------------------̣-------።
A melegvíz nem folyik. ውዑ- ማ- ኣ----- እ-። ውዑይ ማይ ኣይመጽእን እዩ። 0
w-‘u-- m--- a------’i’i-- i--። wi---- m--- a------------ i--። wi‘uyi mayi ayimets’i’ini iyu። w-‘u-i m-y- a-i-e-s’i’i-i i-u። --‘----------------’-’-------።
Meg tudja javíttatni? ከተ---- ት--- ዶ? ከተዐርይዎ ትኽእል ዶ? 0
k---‘ā------ t--̱i’i-- d-? ke---------- t-------- d-? kete‘āriyiwo tiẖi’ili do? k-t-‘ā-i-i-o t-ẖi’i-i d-? ----‘-----------̱-’------?
A szobában nincs telefon. ኣብ ክ-- ተ--- የ--። ኣብ ክፍሊ ተለፎን የለን። 0
a-- k----- t------- y-----። ab- k----- t------- y-----። abi kifilī telefoni yeleni። a-i k-f-l- t-l-f-n- y-l-n-። --------------------------።
A szobában nincs televízió. ኣብ ክ-- ተ---- የ--። ኣብ ክፍሊ ተለቪዦን የለን። 0
a-- k----- t---------- y-----። ab- k----- t---------- y-----። abi kifilī televīzhoni yeleni። a-i k-f-l- t-l-v-z-o-i y-l-n-። -----------------------------።
A szobának nincs erkélye. እቲ ክ-- ባ--- የ---። እቲ ክፍሊ ባልኮን የብሉን። 0
i-- k----- b------- y-------። it- k----- b------- y-------። itī kifilī balikoni yebiluni። i-ī k-f-l- b-l-k-n- y-b-l-n-። ----------------------------።
A szoba túl hangos. እዚ ክ-- ኣ-- ዓ- ዝ-- እ-። እዚ ክፍሊ ኣዝዩ ዓው ዝበለ እዩ። 0
i-- k----- a---- ‘a-- z----- i--። iz- k----- a---- ‘--- z----- i--። izī kifilī aziyu ‘awi zibele iyu። i-ī k-f-l- a-i-u ‘a-i z-b-l- i-u። -----------------‘--------------።
A szoba túl kicsi. እዚ ክ-- ኣ-- ን--- እ-። እዚ ክፍሊ ኣዝዩ ንእሽቶ እዩ። 0
i-- k----- a---- n-’i----- i--። iz- k----- a---- n-------- i--። izī kifilī aziyu ni’ishito iyu። i-ī k-f-l- a-i-u n-’i-h-t- i-u። -------------------’----------።
A szoba túl sötét. እዚ ክ-- ኣ-- ጸ--- እ-። እዚ ክፍሊ ኣዝዩ ጸልሚቱ እዩ። 0
i-- k----- a---- t-’e------ i--። iz- k----- a---- t--------- i--። izī kifilī aziyu ts’elimītu iyu። i-ī k-f-l- a-i-u t-’e-i-ī-u i-u። -------------------’-----------።
A fűtés nem működik. እቲ መ--- ኣ----- እ-። እቲ መውዓዪ ኣይሰርሕን እዩ። 0
i-- m---‘a-- a-------̣i-- i--። it- m------- a----------- i--። itī mewi‘ayī ayiseriḥini iyu። i-ī m-w-‘a-ī a-i-e-i-̣i-i i-u። --------‘------------̣-------።
A légkondicionáló berendezés nem működik. እቲ ና- ኣ-- ------ ኣ----- እ-። እቲ ናይ ኣየር -ክንዲሽን ኣይሰርሕን እዩ። 0
i-- n--- a---- -k---------- a-------̣i-- i--። it- n--- a---- ------------ a----------- i--። itī nayi ayeri -kinidīshini ayiseriḥini iyu። i-ī n-y- a-e-i -k-n-d-s-i-i a-i-e-i-̣i-i i-u። ------------------------------------̣-------።
A televízió rossz. እቲ ተ---- ተ---- ኢ- ። እቲ ተለቪዦን ተበላሽዩ ኢዩ ። 0
i-- t---------- t---------- ī-- ። it- t---------- t---------- ī-- ። itī televīzhoni tebelashiyu īyu ። i-ī t-l-v-z-o-i t-b-l-s-i-u ī-u ። --------------------------------።
Ez nem tetszik nekem. ኣዚ ን-- ደ- ኣ----- ። ኣዚ ንዓይ ደስ ኣይበለንን ። 0
a-- n-‘a-- d--- a---------- ። az- n----- d--- a---------- ። azī ni‘ayi desi ayibelenini ። a-ī n-‘a-i d-s- a-i-e-e-i-i ። ------‘---------------------።
Nekem ez túl drága. ኣዝ- ከ--- ። ኣዝዩ ከቢሩኒ ። 0
a---- k------- ። az--- k------- ። aziyu kebīrunī ። a-i-u k-b-r-n- ። ---------------።
Van valami olcsóbb is? ገለ ዝ--- ኣ--- ዶ? ገለ ዝሓሰረ ኣለኩም ዶ? 0
g--- z--̣a---- a------ d-? ge-- z-------- a------ d-? gele ziḥasere alekumi do? g-l- z-ḥa-e-e a-e-u-i d-? --------̣----------------?
Van itt a közelben egy ifjúsági szállás? ሆስ-- ኣ-- ቀ---- ዶ? ሆስተል ኣብዚ ቀረባኣሎ ዶ? 0
h------- a---- k’e----’a-- d-? ho------ a---- k---------- d-? hositeli abizī k’ereba’alo do? h-s-t-l- a-i-ī k’e-e-a’a-o d-? ----------------’-----’------?
Van itt a közelben egy panzió? ሞተ- ኣ-- ቀ-- ኣ- ዶ? ሞተል ኣብዚ ቀረባ ኣሎ ዶ? 0
m----- a---- k’e---- a-- d-? mo---- a---- k------ a-- d-? moteli abizī k’ereba alo do? m-t-l- a-i-ī k’e-e-a a-o d-? --------------’------------?
Van itt a közelben egy vendéglő? ኣብ- ቀ-- ቤ----- ኣ- ዶ? ኣብዚ ቀረባ ቤት-መግቢ ኣሎ ዶ? 0
a---- k’e---- b----m----- a-- d-? ab--- k------ b---------- a-- d-? abizī k’ereba bēti-megibī alo do? a-i-ī k’e-e-a b-t--m-g-b- a-o d-? -------’------------------------?

Pozitív nyelvek - negatív nyelvek

A legtöbb ember vagy optimista vagy pesszimista. És ez igaz lehet a nyelvekre is! Kutatók folyamatosan vizsgálják a nyelvek szókincseit. Ekkor sokszor egészen hihetetlen eredményekre jutnak. Az angol nyelvben például több a negatív szó mint a pozitív. Körülbelül kétszer annyi kifejezés létezik negatív érzelmekre. A nyugati társadalmakban a szókincsek befolyásolják használóikat. Ott az emberek nagyon sokszor panaszkodnak. Emellett sok dolgot kritizálnak. Összességében tehát inkább egy negatív színezetű nyelvet használnak. A negatív szavak egy másik ok miatt is érdekesek. Ugyanis több információt tartalmaznak mint a pozitív kifejezések. Ennek az oka a fejlődésünkben található. Minden élőlény számára létfontosságú volt a veszélyek felismerése. Gyorsan kellett ezekre reagálni. Emellett fel akarták hívni társaik figyelmét is a veszélyekre. Ezért szükséges volt minél több információ minél gyorsabb továbbadása. Lehetőleg minél kevesebb szó használatával minél többet kellett mondani. Egyéb téren a negatív nyelvnek nincsen igazán előnye. Ezt mindenki könnyen el tudja képzelni. Azok az emberek akik csak negatívumokban beszélnek nem túl népszerűek. Továbbá a negatív nyelv használata kihat az érzelmi állapotunkra is. A pozitív nyelv viszont pozitív hatással bírhat. Azok akik mindent pozitívan fogalmaznak meg, a munka világában is több sikert érnek el. Ennek tudatában óvatosabban kellene használnunk a nyelvünket. Ugyanis mi döntjük el, mely szavakat használjuk. És a nyelvünk használatával teremtjük meg valóságunkat. Tehát: Beszéljen pozitívan!