Kifejezéstár

hu A vendéglőben 4   »   ti ኣብ ቤት መግቢ 4

32 [harminckettö]

A vendéglőben 4

A vendéglőben 4

32 [ሳላሳንክልተን]

32 [salasanikiliteni]

ኣብ ቤት መግቢ 4

[abi bēti megibī 4]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Egy adag hasábburgonyát ketchuppal. ሓ-- ፖ-- ም--ከ--። ሓ-- ፖ-- ም- ከ--- ሓ-ቲ ፖ-ስ ም- ከ-ፕ- --------------- ሓንቲ ፖመስ ምስ ከቻፕ። 0
h--nit- p--e-i m--i---chap-። h------ p----- m--- k------- h-a-i-ī p-m-s- m-s- k-c-a-i- ---------------------------- ḥanitī pomesi misi kechapi።
És két adagot majonézzel. ከምኡድ- ክ-ተ -ዜ--ስ ማዮነዝ። ከ---- ክ-- ግ- ም- ማ---- ከ-ኡ-ማ ክ-ተ ግ- ም- ማ-ነ-። --------------------- ከምኡድማ ክልተ ግዜ ምስ ማዮነዝ። 0
k--i-ud--a k---t- -i-- -is- m-y--ez-። k--------- k----- g--- m--- m-------- k-m-’-d-m- k-l-t- g-z- m-s- m-y-n-z-። ------------------------------------- kemi’udima kilite gizē misi mayonezi።
És három adag sült kolbászt mustárral. ከም--ውን ሰለስተ-ግዜ „-ራ-ቩ-ስት-(-----ግ-ዝም)-ምስ---ፍጮ። ከ----- ሰ--- ግ- „------------- ግ---- ም- ሰ---- ከ-ኡ-ው- ሰ-ስ- ግ- „-ራ-ቩ-ስ-“-ዓ-ነ- ግ-ዝ-) ም- ሰ-ፍ-። -------------------------------------------- ከምኡ’ውን ሰለስተ ግዜ „ብራትቩርስት“(ዓይነት ግዕዝም) ምስ ሰናፍጮ። 0
k-m-’u’--n--se-e-i-- gizē --i-at-vuri--t--(‘-y-n-t-----izim-)-m--i---na---h-o። k---------- s------- g--- „------------------------ g-------- m--- s---------- k-m-’-’-i-i s-l-s-t- g-z- „-i-a-i-u-i-i-i-(-a-i-e-i g-‘-z-m-) m-s- s-n-f-c-’-። ------------------------------------------------------------------------------ kemi’u’wini selesite gizē „birativurisiti“(‘ayineti gi‘izimi) misi senafich’o።
Milyen zöldsége van? እን-- ---- ኣሊጫ -- -ለ-ም? እ--- ዓ--- ኣ-- ኢ- ዘ---- እ-ታ- ዓ-ነ- ኣ-ጫ ኢ- ዘ-ኩ-? ---------------------- እንታይ ዓይነት ኣሊጫ ኢዩ ዘለኩም? 0
i-it-yi--a-ineti-al-ch-- ī-u-zele-um-? i------ ‘------- a------ ī-- z-------- i-i-a-i ‘-y-n-t- a-ī-h-a ī-u z-l-k-m-? -------------------------------------- initayi ‘ayineti alīch’a īyu zelekumi?
Van babjuk? ባል-ንጓ-(--ታት----- ኣ--- --? ባ---- (---- እ--- ኣ--- ድ-- ባ-ዶ-ጓ (-ረ-ት እ-ሊ- ኣ-ኩ- ድ-? ------------------------- ባልዶንጓ (ፍረታት እኽሊ) ኣለኩም ድዩ? 0
b-l-do----a-(-ir------ih--------ek-m- ----? b---------- (-------- i------ a------ d---- b-l-d-n-g-a (-i-e-a-i i-̱-l-) a-e-u-i d-y-? ------------------------------------------- balidonigwa (firetati iẖilī) alekumi diyu?
Van karfioljuk? „ብሉመንኮል“-ኣ------? „------- ኣ--- ድ-- „-ሉ-ን-ል- ኣ-ኩ- ድ-? ----------------- „ብሉመንኮል“ ኣለኩም ድዩ? 0
„-il------o-i“----ku-i-d---? „------------- a------ d---- „-i-u-e-i-o-i- a-e-u-i d-y-? ---------------------------- „bilumenikoli“ alekumi diyu?
Szívesen eszem kukoricát. ዕፉ--ም-ላዕ--ስ ይብ--። ዕ-- ም--- ደ- ይ---- ዕ-ን ም-ላ- ደ- ይ-ለ-። ----------------- ዕፉን ምብላዕ ደስ ይብለኒ። 0
‘-fu-i -----a-i----- yib--e-ī። ‘----- m------- d--- y-------- ‘-f-n- m-b-l-‘- d-s- y-b-l-n-። ------------------------------ ‘ifuni mibila‘i desi yibilenī።
Szívesen eszem uborkát. “ጉ---- -ብ---ደ--ይ---። “----- ም--- ደ- ይ---- “-ር-ን- ም-ላ- ደ- ይ-ለ-። -------------------- “ጉርከን” ምብላዕ ደስ ይብለኒ። 0
“-urik-ni”-mi-i---i ---i --b-l--ī። “--------- m------- d--- y-------- “-u-i-e-i- m-b-l-‘- d-s- y-b-l-n-። ---------------------------------- “gurikeni” mibila‘i desi yibilenī።
Szívesen eszem paradicsomot. ኮሚደረ---ላ- ደ- -ብ--። ኮ--- ም--- ደ- ይ---- ኮ-ደ- ም-ላ- ደ- ይ-ለ-። ------------------ ኮሚደረ ምብላዕ ደስ ይብለኒ። 0
komī--r- mi-ila‘i ---i--ib---nī። k------- m------- d--- y-------- k-m-d-r- m-b-l-‘- d-s- y-b-l-n-። -------------------------------- komīdere mibila‘i desi yibilenī።
Eszik ön szívesen hagymát is? ን-ኹም-ከ--ላ--“----ዕ-ት-ትዉ -ኺም? ን--- ከ „---- ም--- ት--- ዲ--- ን-ኹ- ከ „-ው-“ ም-ላ- ት-ት- ዲ-ም- --------------------------- ንስኹም ከ „ላውኽ“ ምብላዕ ትፈትዉ ዲኺም? 0
nisi-̱-m---e --aw--̱-“-m--il--i -ife-iw----h----? n-------- k- „-------- m------- t------- d------- n-s-h-u-i k- „-a-i-̱-“ m-b-l-‘- t-f-t-w- d-h-ī-i- ------------------------------------------------- nisiẖumi ke „lawiẖi“ mibila‘i tifetiwu dīẖīmi?
Eszik ön szívesen savanyúkáposztát is? “ን--ም ---ሳ-ርክራው- ም-ላ--ትፈት- ዲኺም? “---- ከ „------- ም--- ት--- ዲ--- “-ስ-ም ከ „-ወ-ክ-ው- ም-ላ- ት-ት- ዲ-ም- ------------------------------- “ንስኹም ከ „ሳወርክራውት ምብላዕ ትፈትዉ ዲኺም? 0
“------u-i -e --aw-r--i-----i-mibi-a‘- ti-----u-d---īm-? “--------- k- „-------------- m------- t------- d------- “-i-i-̱-m- k- „-a-e-i-i-a-i-i m-b-l-‘- t-f-t-w- d-h-ī-i- -------------------------------------------------------- “nisiẖumi ke „sawerikirawiti mibila‘i tifetiwu dīẖīmi?
Eszik ön szívesen lencsét is? ን--ም --ዓደ- -ብ-ዕ-ት-ትዉ ዲ-ም? ን--- ከ ዓ-- ም--- ት--- ዲ--- ን-ኹ- ከ ዓ-ስ ም-ላ- ት-ት- ዲ-ም- ------------------------- ንስኹም ከ ዓደስ ምብላዕ ትፈትዉ ዲኺም? 0
n-si-̱-m---e --d-si-m-bi--‘---if-t-w- dīẖ-m-? n-------- k- ‘----- m------- t------- d------- n-s-h-u-i k- ‘-d-s- m-b-l-‘- t-f-t-w- d-h-ī-i- ---------------------------------------------- nisiẖumi ke ‘adesi mibila‘i tifetiwu dīẖīmi?
Eszel szívesen sárgarépát is? ንስ- ከ-ካ-- -ብ-- ትፈቱ-ዲ-? ን-- ከ ካ-- ም--- ት-- ዲ-- ን-ኻ ከ ካ-ቲ ም-ላ- ት-ቱ ዲ-? ---------------------- ንስኻ ከ ካሮቲ ምብላዕ ትፈቱ ዲኻ? 0
nis----------ro-- mib---‘- -i-e-u --h-a? n------ k- k----- m------- t----- d----- n-s-h-a k- k-r-t- m-b-l-‘- t-f-t- d-h-a- ---------------------------------------- nisiẖa ke karotī mibila‘i tifetu dīẖa?
Eszel szívesen brokkolit is? ‘ንስ- ከ-„---ኮሊ---ብላ--------? ‘--- ከ „ ብ---- ም--- ት-- ዲ-- ‘-ስ- ከ „ ብ-ኮ-“ ም-ላ- ት-ቱ ዲ-? --------------------------- ‘ንስኻ ከ „ ብሮኮሊ“ ምብላዕ ትፈቱ ዲኻ? 0
‘-isi--- -e-- b------ī-----i--‘- t--etu dīẖ-? ‘------- k- „ b-------- m------- t----- d----- ‘-i-i-̱- k- „ b-r-k-l-“ m-b-l-‘- t-f-t- d-h-a- ---------------------------------------------- ‘nisiẖa ke „ birokolī“ mibila‘i tifetu dīẖa?
Eszel szívesen paprikát is? ን-ኻ ከ---ሪ-“-ምብ-----ቱ-ዲኻ? ን-- ከ ፓ---- ም--- ት-- ዲ-- ን-ኻ ከ ፓ-ሪ-“ ም-ላ- ት-ቱ ዲ-? ------------------------ ንስኻ ከ ፓፕሪካ“ ምብላዕ ትፈቱ ዲኻ? 0
n-----a ke -a--rīk-“ -i-i-a‘i--i-----dī-̱a? n------ k- p-------- m------- t----- d----- n-s-h-a k- p-p-r-k-“ m-b-l-‘- t-f-t- d-h-a- ------------------------------------------- nisiẖa ke papirīka“ mibila‘i tifetu dīẖa?
Nem szeretem a hagymát. ኣ--ሽጉ-- --ፈቱ-’የ። ኣ- ሽ--- ኣ------- ኣ- ሽ-ር- ኣ-ፈ-ን-የ- ---------------- ኣነ ሽጉርቲ ኣይፈቱን’የ። 0
ane-s--guri-- -yi-e-un----። a-- s-------- a------------ a-e s-i-u-i-ī a-i-e-u-i-y-። --------------------------- ane shiguritī ayifetuni’ye።
Nem szeretem az olivabogyót. ኣ--“-ሊ-” -ይ-ቱን’-። ኣ- “---- ኣ------- ኣ- “-ሊ-” ኣ-ፈ-ን-የ- ----------------- ኣነ “ኦሊቭ” ኣይፈቱን’የ። 0
ane-“-lī----a-i-etuni-ye። a-- “------ a------------ a-e “-l-v-” a-i-e-u-i-y-። ------------------------- ane “olīvi” ayifetuni’ye።
Nem szeretem a gombát. ቅ-ጥሻ-ት -ይ-----። ቅ----- ኣ------- ቅ-ጥ-ታ- ኣ-ፈ-ን-የ- --------------- ቅንጥሻታት ኣይፈቱን’የ። 0
k----t-is-a--ti ----e-un-’ye። k-------------- a------------ k-i-i-’-s-a-a-i a-i-e-u-i-y-። ----------------------------- k’init’ishatati ayifetuni’ye።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Tonális nyelvek

A legtöbb világszerte beszélt nyelv tonális nyelv. A tonális nyelveknél a hangok magassága a mérvadó. Ez határozza meg, hogy az egyes szavak vagy szótagok milyen jelentőséggel bírnak. Ezáltal a hang szorosan kapcsolódik a szóhoz. A legtöbb Ázsiában beszélt nyelv tonális nyelv. A kínai, a thai és a vietnámi nyelv is ide tartozik. Afrikában is léteznek különböző tonális nyelvek. Sok Amerikában honos nyelv szintén tonális. Az indogermán nyelvek legtöbbször csak hanglejtési elemeket tartalmaznak. Ez a svéd és a szerb nyelvben van például így. A hangmagasságok száma az egyes nyelvekben különböző. A kínai nyelv négy hangmagasságot különböztet meg. A ma szótagnak négy jelentőséggel bírhat. Ezek az anya, kender, ló és káromkodás . Érdekes még, hogy a hallásunkra is kihatással vannak. Az abszolút hallással való kutatások kimutatták ezt. Az abszolút hallás a hallott hangok pontos beazonosítására irányuló képesség. Európában és Észak-Amerikában nagyon ritka az abszolút hallás. 10000-ből 1 ember rendelkezik vele. A kínai anyanyelvűeknél ez másképp van. Náluk 9-szer többen rendelkeznek ezzel a képességgel. Kisgyerekként mindannyian rendelkezünk abszolút hallással. Szükségünk van ugyanis rá, hogy rendesen megtanuljunk beszélni. Sajnos a legtöbb ember esetében ez a tulajdonság elvész. A hangok magassága természetesen a zenében is fontos. Ez főleg azoknál a kultúráknál van így melyek tonális nyelveket beszélnek. Nekik pontosan be kell tartani a dallamot. Különben egy szép szerelmi dalból egy értelmetlen ének lesz!