Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ru Общественный транспорт

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [тридцать шесть]

36 [tridtsatʹ shestʹ]

Общественный транспорт

[Obshchestvennyy transport]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Гд--а--------я--ст--ов--? Г-- а--------- о--------- Г-е а-т-б-с-а- о-т-н-в-а- ------------------------- Где автобусная остановка? 0
Gde -v--bus-ay- ----n-vka? G-- a---------- o--------- G-e a-t-b-s-a-a o-t-n-v-a- -------------------------- Gde avtobusnaya ostanovka?
Melyik busz megy a központba? К--о- авто-у- и--т-в---н--? К---- а------ и--- в ц----- К-к-й а-т-б-с и-ё- в ц-н-р- --------------------------- Какой автобус идёт в центр? 0
Ka--y avt-b-s id-- v ts-n-r? K---- a------ i--- v t------ K-k-y a-t-b-s i-ë- v t-e-t-? ---------------------------- Kakoy avtobus idët v tsentr?
Melyik vonalat kell válasszam? Ка--я-ли-и--м-е--у---? К---- л---- м-- н----- К-к-я л-н-я м-е н-ж-а- ---------------------- Какая линия мне нужна? 0
K--a---liniya -ne --z-na? K----- l----- m-- n------ K-k-y- l-n-y- m-e n-z-n-? ------------------------- Kakaya liniya mne nuzhna?
Át kell szállnom? Мне----о --ре---и---ься? М-- н--- п-------------- М-е н-д- п-р-с-ж-в-т-с-? ------------------------ Мне надо пересаживаться? 0
M-----d- p---sa-h-v-----a? M-- n--- p---------------- M-e n-d- p-r-s-z-i-a-ʹ-y-? -------------------------- Mne nado peresazhivatʹsya?
Hol kell átszállnom? Где мне--а---п-ре-а-и----с-? Г-- м-- н--- п-------------- Г-е м-е н-д- п-р-с-ж-в-т-с-? ---------------------------- Где мне надо пересаживаться? 0
G---m----a-o pe-es-zhi----s-a? G-- m-- n--- p---------------- G-e m-e n-d- p-r-s-z-i-a-ʹ-y-? ------------------------------ Gde mne nado peresazhivatʹsya?
Mennyibe kerül egy jegy? С----ко с---т --и--б--ет? С------ с---- о--- б----- С-о-ь-о с-о-т о-и- б-л-т- ------------------------- Сколько стоит один билет? 0
S--lʹko-st--- -d-- bile-? S------ s---- o--- b----- S-o-ʹ-o s-o-t o-i- b-l-t- ------------------------- Skolʹko stoit odin bilet?
Hány megálló van a központig? Ско-ько ----но--- -о-це-тр-? С------ о-------- д- ц------ С-о-ь-о о-т-н-в-к д- ц-н-р-? ---------------------------- Сколько остановок до центра? 0
Sk-l----os--no--- do tsen--a? S------ o-------- d- t------- S-o-ʹ-o o-t-n-v-k d- t-e-t-a- ----------------------------- Skolʹko ostanovok do tsentra?
Itt kell ki- / leszállnia. В-- -у-но -----и---зде--. В-- н---- в------- з----- В-м н-ж-о в-х-д-т- з-е-ь- ------------------------- Вам нужно выходить здесь. 0
Va-------o--ykhod-t- -----. V-- n----- v-------- z----- V-m n-z-n- v-k-o-i-ʹ z-e-ʹ- --------------------------- Vam nuzhno vykhoditʹ zdesʹ.
Hátul kell ki- / leszállnia. Вы-д--жн---ыхо--т------и. В- д----- в------- с----- В- д-л-н- в-х-д-т- с-а-и- ------------------------- Вы должны выходить сзади. 0
Vy-d--z-----yk-----ʹ sz---. V- d------ v-------- s----- V- d-l-h-y v-k-o-i-ʹ s-a-i- --------------------------- Vy dolzhny vykhoditʹ szadi.
A következő metró 5 perc múlva jön. Сле----и- -о-з-----ро----дё- --рез---м-нут. С-------- п---- м---- п----- ч---- 5 м----- С-е-у-щ-й п-е-д м-т-о п-и-ё- ч-р-з 5 м-н-т- ------------------------------------------- Следующий поезд метро придёт через 5 минут. 0
S-----ushchiy poy-zd-me--- pri-ë- c--r---5 -i-ut. S------------ p----- m---- p----- c----- 5 m----- S-e-u-u-h-h-y p-y-z- m-t-o p-i-ë- c-e-e- 5 m-n-t- ------------------------------------------------- Sleduyushchiy poyezd metro pridët cherez 5 minut.
A következő villamos 10 perc múlva jön. С-ед-ющий -р-м--й -р-дёт-че-ез-10 --ну-. С-------- т------ п----- ч---- 1- м----- С-е-у-щ-й т-а-в-й п-и-ё- ч-р-з 1- м-н-т- ---------------------------------------- Следующий трамвай придёт через 10 минут. 0
S--d-y-sh--iy----m--- -rid-t --er-z -0----u-. S------------ t------ p----- c----- 1- m----- S-e-u-u-h-h-y t-a-v-y p-i-ë- c-e-e- 1- m-n-t- --------------------------------------------- Sleduyushchiy tramvay pridët cherez 10 minut.
A következő busz 15 perc múlva jön. С------и--ав------пр---т --р----5 м--ут. С-------- а------ п----- ч---- 1- м----- С-е-у-щ-й а-т-б-с п-и-ё- ч-р-з 1- м-н-т- ---------------------------------------- Следующий автобус придёт через 15 минут. 0
Sl-d-y--h--i-----o-us -ri--t-che-ez -5 min--. S------------ a------ p----- c----- 1- m----- S-e-u-u-h-h-y a-t-b-s p-i-ë- c-e-e- 1- m-n-t- --------------------------------------------- Sleduyushchiy avtobus pridët cherez 15 minut.
Mikor megy az utolsó metró? К-гда ----ит-п-с---н-й пое-- -етр-? К---- у----- п-------- п---- м----- К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й п-е-д м-т-о- ----------------------------------- Когда уходит последний поезд метро? 0
K--d- u--o-it-po-----iy po-e-- m-t-o? K---- u------ p-------- p----- m----- K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y p-y-z- m-t-o- ------------------------------------- Kogda ukhodit posledniy poyezd metro?
Mikor megy az utolsó villamos? К---а-ух--и- ---л----й -р---а-? К---- у----- п-------- т------- К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й т-а-в-й- ------------------------------- Когда уходит последний трамвай? 0
Ko-da -k-odi---os--d--y---amva-? K---- u------ p-------- t------- K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y t-a-v-y- -------------------------------- Kogda ukhodit posledniy tramvay?
Mikor megy az utolsó busz? К-г-а-уход---п--ле--ий ---о-у-? К---- у----- п-------- а------- К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й а-т-б-с- ------------------------------- Когда уходит последний автобус? 0
Kogd---k-o--------e-n-y -v--b-s? K---- u------ p-------- a------- K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y a-t-b-s- -------------------------------- Kogda ukhodit posledniy avtobus?
Van jegye? У--ас -ст-------? У В-- е--- б----- У В-с е-т- б-л-т- ----------------- У Вас есть билет? 0
U-Vas----tʹ bi-e-? U V-- y---- b----- U V-s y-s-ʹ b-l-t- ------------------ U Vas yestʹ bilet?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. Бил--?-–---т--у------ег--н-т. Б----- – Н--- у м--- е-- н--- Б-л-т- – Н-т- у м-н- е-о н-т- ----------------------------- Билет? – Нет, у меня его нет. 0
B-l-t? --Net- - ---y---e------. B----- – N--- u m---- y--- n--- B-l-t- – N-t- u m-n-a y-g- n-t- ------------------------------- Bilet? – Net, u menya yego net.
Akkor büntetést kell fizetnie. Тогд- --м -рид--ся-пл-тить----аф. Т---- В-- п------- п------ ш----- Т-г-а В-м п-и-ё-с- п-а-и-ь ш-р-ф- --------------------------------- Тогда Вам придётся платить штраф. 0
To-da -am----d--sy- pl---t--sht-a-. T---- V-- p-------- p------ s------ T-g-a V-m p-i-ë-s-a p-a-i-ʹ s-t-a-. ----------------------------------- Togda Vam pridëtsya platitʹ shtraf.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?