Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   uk Приміське сполучення

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [тридцять шість]

36 [trydtsyatʹ shistʹ]

Приміське сполучення

[Prymisʹke spoluchennya]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Д--авто----- ------а? Д- а-------- з------- Д- а-т-б-с-а з-п-н-а- --------------------- Де автобусна зупинка? 0
D----t-busn- z---n--? D- a-------- z------- D- a-t-b-s-a z-p-n-a- --------------------- De avtobusna zupynka?
Melyik busz megy a központba? Я------т-----ї---т--- це--р? Я--- а------ ї----- в ц----- Я-и- а-т-б-с ї-д-т- в ц-н-р- ---------------------------- Який автобус їздить в центр? 0
Y-k-y̆ a-t--us-ïzdy-- v ----tr? Y----- a------ i------ v t------ Y-k-y- a-t-b-s i-z-y-ʹ v t-e-t-? -------------------------------- Yakyy̆ avtobus ïzdytʹ v tsentr?
Melyik vonalat kell válasszam? Я-о---іні---ме---їх---? Я--- л----- м--- ї----- Я-о- л-н-є- м-н- ї-а-и- ----------------------- Якою лінією мені їхати? 0
Y------l---yeyu m-n- ----at-? Y----- l------- m--- i------- Y-k-y- l-n-y-y- m-n- i-k-a-y- ----------------------------- Yakoyu liniyeyu meni ïkhaty?
Át kell szállnom? Чи-п--инен / по---на-- -е---і-а--? Ч- п------ / п------ я п---------- Ч- п-в-н-н / п-в-н-а я п-р-с-д-т-? ---------------------------------- Чи повинен / повинна я пересідати? 0
Ch- ----n-- /----ynna ya---r-sidat-? C-- p------ / p------ y- p---------- C-y p-v-n-n / p-v-n-a y- p-r-s-d-t-? ------------------------------------ Chy povynen / povynna ya peresidaty?
Hol kell átszállnom? Д- я-пов-не----п-ви--а --р-сі--и? Д- я п------ / п------ п--------- Д- я п-в-н-н / п-в-н-а п-р-с-с-и- --------------------------------- Де я повинен / повинна пересісти? 0
D---a pov-n-n - --v-nn-------i---? D- y- p------ / p------ p--------- D- y- p-v-n-n / p-v-n-a p-r-s-s-y- ---------------------------------- De ya povynen / povynna peresisty?
Mennyibe kerül egy jegy? С-іл--и---ш-----р---ни--кв---к? С------ к----- п------- к------ С-і-ь-и к-ш-у- п-о-з-и- к-и-о-? ------------------------------- Скільки коштує проїзний квиток? 0
S-i--ky--o-h--y--p-oïznyy̆ kv-to-? S------ k------- p--------- k------ S-i-ʹ-y k-s-t-y- p-o-̈-n-y- k-y-o-? ----------------------------------- Skilʹky koshtuye proïznyy̆ kvytok?
Hány megálló van a központig? Я---ага-о ------к--- -е---у? Я- б----- з------ д- ц------ Я- б-г-т- з-п-н-к д- ц-н-р-? ---------------------------- Як багато зупинок до центру? 0
Ya------------y--- do tsen-r-? Y-- b----- z------ d- t------- Y-k b-h-t- z-p-n-k d- t-e-t-u- ------------------------------ Yak bahato zupynok do tsentru?
Itt kell ki- / leszállnia. Ви ---ин-- -ут------. В- п------ т-- в----- В- п-в-н-і т-т в-й-и- --------------------- Ви повинні тут вийти. 0
Vy po-y--i-t-t -y-̆t-. V- p------ t-- v------ V- p-v-n-i t-t v-y-t-. ---------------------- Vy povynni tut vyy̆ty.
Hátul kell ki- / leszállnia. Ви --в-----ви-ти -з--у. В- п------ в---- з----- В- п-в-н-і в-й-и з-а-у- ----------------------- Ви повинні вийти ззаду. 0
V- ---y-ni v-y̆ty----d-. V- p------ v----- z----- V- p-v-n-i v-y-t- z-a-u- ------------------------ Vy povynni vyy̆ty zzadu.
A következő metró 5 perc múlva jön. Н-с-у-не-м--ро -р---в----е-ез-5 хв--ин. Н------- м---- п------- ч---- 5 х------ Н-с-у-н- м-т-о п-и-у-а- ч-р-з 5 х-и-и-. --------------------------------------- Наступне метро прибуває через 5 хвилин. 0
Nastu--- met-o---ybu-a-- c--r-z 5-k-v-l-n. N------- m---- p-------- c----- 5 k------- N-s-u-n- m-t-o p-y-u-a-e c-e-e- 5 k-v-l-n- ------------------------------------------ Nastupne metro prybuvaye cherez 5 khvylyn.
A következő villamos 10 perc múlva jön. На-т-пний -ра-----п-и-ув-- че--- 1- ----ин. Н-------- т------ п------- ч---- 1- х------ Н-с-у-н-й т-а-в-й п-и-у-а- ч-р-з 1- х-и-и-. ------------------------------------------- Наступний трамвай прибуває через 10 хвилин. 0
N-stu-nyy̆--ramva-̆ p-y----ye ch--e- 10 ----ly-. N--------- t------- p-------- c----- 1- k------- N-s-u-n-y- t-a-v-y- p-y-u-a-e c-e-e- 1- k-v-l-n- ------------------------------------------------ Nastupnyy̆ tramvay̆ prybuvaye cherez 10 khvylyn.
A következő busz 15 perc múlva jön. Нас--п-----вт-б-с--риб-----чер-з-15-хвилин. Н-------- а------ п------- ч---- 1- х------ Н-с-у-н-й а-т-б-с п-и-у-а- ч-р-з 1- х-и-и-. ------------------------------------------- Наступний автобус прибуває через 15 хвилин. 0
Na--upn-y--a--o--- --yb--a-- ----ez -5---vy-yn. N--------- a------ p-------- c----- 1- k------- N-s-u-n-y- a-t-b-s p-y-u-a-e c-e-e- 1- k-v-l-n- ----------------------------------------------- Nastupnyy̆ avtobus prybuvaye cherez 15 khvylyn.
Mikor megy az utolsó metró? Ко-и ві----в-я-т-с- ост--нє м----? К--- в------------- о------ м----- К-л- в-д-р-в-я-т-с- о-т-н-є м-т-о- ---------------------------------- Коли відправляється останнє метро? 0
K-l-------a--yay---s----s--n-----et-o? K--- v---------------- o------- m----- K-l- v-d-r-v-y-y-t-s-a o-t-n-y- m-t-o- -------------------------------------- Koly vidpravlyayetʹsya ostannye metro?
Mikor megy az utolsó villamos? Ко-- -----ав-я-т----о--а-ній -ра-в-й? К--- в------------- о------- т------- К-л- в-д-р-в-я-т-с- о-т-н-і- т-а-в-й- ------------------------------------- Коли відправляється останній трамвай? 0
Kol------r--l-ay-t-sya -stan--y- -ra-vay-? K--- v---------------- o-------- t-------- K-l- v-d-r-v-y-y-t-s-a o-t-n-i-̆ t-a-v-y-? ------------------------------------------ Koly vidpravlyayetʹsya ostanniy̆ tramvay̆?
Mikor megy az utolsó busz? К--и -і-п-а-ляєть-----т----й а-то--с? К--- в------------- о------- а------- К-л- в-д-р-в-я-т-с- о-т-н-і- а-т-б-с- ------------------------------------- Коли відправляється останній автобус? 0
K-l---id-r-v-y-------- -s-ann-y---v-o-u-? K--- v---------------- o-------- a------- K-l- v-d-r-v-y-y-t-s-a o-t-n-i-̆ a-t-b-s- ----------------------------------------- Koly vidpravlyayetʹsya ostanniy̆ avtobus?
Van jegye? М-єт----и--к -------зд? М---- к----- н- п------ М-є-е к-и-о- н- п-о-з-? ----------------------- Маєте квиток на проїзд? 0
Ma--t--kv-t-- ----r--̈zd? M----- k----- n- p------- M-y-t- k-y-o- n- p-o-̈-d- ------------------------- Mayete kvytok na proïzd?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. Квит-к-на-пр-ї--?-– Н-, я н--м-ю. К----- н- п------ – Н-- я н- м--- К-и-о- н- п-о-з-? – Н-, я н- м-ю- --------------------------------- Квиток на проїзд? – Ні, я не маю. 0
Kv-t-k--a proi-zd--–--i- -a ne--ay-. K----- n- p------- – N-- y- n- m---- K-y-o- n- p-o-̈-d- – N-, y- n- m-y-. ------------------------------------ Kvytok na proïzd? – Ni, ya ne mayu.
Akkor büntetést kell fizetnie. Т--- -и по--нні-запл----и-ш-р-ф. Т--- В- п------ з-------- ш----- Т-д- В- п-в-н-і з-п-а-и-и ш-р-ф- -------------------------------- Тоді Ви повинні заплатити штраф. 0
T-d- V----v-nni --p-------s-t-af. T--- V- p------ z-------- s------ T-d- V- p-v-n-i z-p-a-y-y s-t-a-. --------------------------------- Todi Vy povynni zaplatyty shtraf.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?