Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   zh 公共的郊区运输

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36[三十六]

36 [Sānshíliù]

公共的郊区运输

[gōnggòng de jiāoqū yùnshū]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? 公共--- 在 哪- ? 公共汽车站 在 哪里 ? 0
g------- q---- z--- z-- n---? gō------ q---- z--- z-- n---? gōnggòng qìchē zhàn zài nǎlǐ? g-n-g-n- q-c-ē z-à- z-i n-l-? ----------------------------?
Melyik busz megy a központba? 哪路 公--- 开- 市-- ? 哪路 公共汽车 开往 市中心 ? 0
N- l- g------- q---- k-- w--- s-- z-------? Nǎ l- g------- q---- k-- w--- s-- z-------? Nǎ lù gōnggòng qìchē kāi wǎng shì zhōngxīn? N- l- g-n-g-n- q-c-ē k-i w-n- s-ì z-ō-g-ī-? ------------------------------------------?
Melyik vonalat kell válasszam? 我 得 乘- 哪-- 车 ? 我 得 乘坐 哪一路 车 ? 0
W- d- c------- n- y--- c--? Wǒ d- c------- n- y--- c--? Wǒ dé chéngzuò nǎ yīlù chē? W- d- c-é-g-u- n- y-l- c-ē? --------------------------?
Át kell szállnom? 我 得 在 中--- 吗 ? 我 得 在 中途换车 吗 ? 0
W- d- z-- z------ h--- c-- m-? Wǒ d- z-- z------ h--- c-- m-? Wǒ dé zài zhōngtú huàn chē ma? W- d- z-i z-ō-g-ú h-à- c-ē m-? -----------------------------?
Hol kell átszállnom? 我 得 在 哪- 换- ? 我 得 在 哪里 换车 ? 0
W- d- z-- n--- h--- c--? Wǒ d- z-- n--- h--- c--? Wǒ dé zài nǎlǐ huàn chē? W- d- z-i n-l- h-à- c-ē? -----------------------?
Mennyibe kerül egy jegy? 一张 车- 多-- ? 一张 车票 多少钱 ? 0
Y- z---- c------ d------ q---? Yī z---- c------ d------ q---? Yī zhāng chēpiào duōshǎo qián? Y- z-ā-g c-ē-i-o d-ō-h-o q-á-? -----------------------------?
Hány megálló van a központig? 到 市-- 要 多-- ? 到 市中心 要 多少站 ? 0
D-- s-- z------- y-- d------ z---? Dà- s-- z------- y-- d------ z---? Dào shì zhōngxīn yào duōshǎo zhàn? D-o s-ì z-ō-g-ī- y-o d-ō-h-o z-à-? ---------------------------------?
Itt kell ki- / leszállnia. 您 得 在 这- 下- 。 您 得 在 这里 下车 。 0
N-- d- z-- z---- x-- c--. Ní- d- z-- z---- x-- c--. Nín dé zài zhèlǐ xià chē. N-n d- z-i z-è-ǐ x-à c-ē. ------------------------.
Hátul kell ki- / leszállnia. 您 必- 从 后- 下- 。 您 必须 从 后面 下车 。 0
N-- b--- c--- h------ x-- c--. Ní- b--- c--- h------ x-- c--. Nín bìxū cóng hòumiàn xià chē. N-n b-x- c-n- h-u-i-n x-à c-ē. -----------------------------.
A következő metró 5 perc múlva jön. 下趟 地- 五-- 后- 。 下趟 地铁 五分钟 后来 。 0
X-- t--- d---- w- f------- h-----. Xi- t--- d---- w- f------- h-----. Xià tàng dìtiě wǔ fēnzhōng hòulái. X-à t-n- d-t-ě w- f-n-h-n- h-u-á-. ---------------------------------.
A következő villamos 10 perc múlva jön. 下趟 有--- 十-- 后- 。 下趟 有轨电车 十分钟 后到 。 0
X-- t--- y-- g-- d------ s-- f------- h-- d--. Xi- t--- y-- g-- d------ s-- f------- h-- d--. Xià tàng yǒu guǐ diànchē shí fēnzhōng hòu dào. X-à t-n- y-u g-ǐ d-à-c-ē s-í f-n-h-n- h-u d-o. ---------------------------------------------.
A következő busz 15 perc múlva jön. 下趟 公--- 十--- 后- 。 下趟 公共汽车 十五分钟 后到 。 0
X-- t--- g------- q---- s---- f------- h-- d--. Xi- t--- g------- q---- s---- f------- h-- d--. Xià tàng gōnggòng qìchē shíwǔ fēnzhōng hòu dào. X-à t-n- g-n-g-n- q-c-ē s-í-ǔ f-n-h-n- h-u d-o. ----------------------------------------------.
Mikor megy az utolsó metró? 最后-- 地- 什- 时- 开 ? 最后一班 地铁 什么 时候 开 ? 0
Z----- y- b-- d---- s----- s----- k--? Zu---- y- b-- d---- s----- s----- k--? Zuìhòu yī bān dìtiě shénme shíhòu kāi? Z-ì-ò- y- b-n d-t-ě s-é-m- s-í-ò- k-i? -------------------------------------?
Mikor megy az utolsó villamos? 最后-- 有--- 什- 时- 开 ? 最后一班 有轨电车 什么 时候 开 ? 0
Z----- y- b-- y-- g-- d------ s----- s----- k--? Zu---- y- b-- y-- g-- d------ s----- s----- k--? Zuìhòu yī bān yǒu guǐ diànchē shénme shíhòu kāi? Z-ì-ò- y- b-n y-u g-ǐ d-à-c-ē s-é-m- s-í-ò- k-i? -----------------------------------------------?
Mikor megy az utolsó busz? 最后-- 公--- 什- 时- 开 ? 最后一班 公共汽车 什么 时候 开 ? 0
Z----- y- b-- g------- q---- s----- s----- k--? Zu---- y- b-- g------- q---- s----- s----- k--? Zuìhòu yī bān gōnggòng qìchē shénme shíhòu kāi? Z-ì-ò- y- b-n g-n-g-n- q-c-ē s-é-m- s-í-ò- k-i? ----------------------------------------------?
Van jegye? 您 有 车- 吗 ? 您 有 车票 吗 ? 0
N-- y-- c------ m-? Ní- y-- c------ m-? Nín yǒu chēpiào ma? N-n y-u c-ē-i-o m-? ------------------?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. 车票 ? 不- 我 没- 。 车票 ? 不, 我 没有 。 0
C------? B-, w- m-----. Ch-----? B-- w- m-----. Chēpiào? Bù, wǒ méiyǒu. C-ē-i-o? B-, w- m-i-ǒ-. -------?---,----------.
Akkor büntetést kell fizetnie. 那 您 必- 交 罚-/罚- 。 那 您 必须 交 罚金/罚款 。 0
N- n-- b--- j--- f----/ f-----. Nà n-- b--- j--- f----/ f-----. Nà nín bìxū jiāo fájīn/ fákuǎn. N- n-n b-x- j-ā- f-j-n/ f-k-ǎ-. ----------------------/-------.

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?