Kifejezéstár

hu A taxiban   »   bg В таксито

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [трийсет и осем]

38 [triyset i osem]

В таксито

[V taksito]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. М--я,--зв-к-йте -----. М---- и-------- т----- М-л-, и-в-к-й-е т-к-и- ---------------------- Моля, извикайте такси. 0
Molya,----ik-yte ---s-. M----- i-------- t----- M-l-a- i-v-k-y-e t-k-i- ----------------------- Molya, izvikayte taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Ко--- -тру-а -о гар---? К---- с----- д- г------ К-л-о с-р-в- д- г-р-т-? ----------------------- Колко струва до гарата? 0
Kolko --r--- d--ga-a-a? K---- s----- d- g------ K-l-o s-r-v- d- g-r-t-? ----------------------- Kolko struva do garata?
Mennyibe kerül a repülőtérig? Кол-о-с----а--о-ле--щ--о? К---- с----- д- л-------- К-л-о с-р-в- д- л-т-щ-т-? ------------------------- Колко струва до летището? 0
Kolko ---u-- -o---tish-h-to? K---- s----- d- l----------- K-l-o s-r-v- d- l-t-s-c-e-o- ---------------------------- Kolko struva do letishcheto?
Egyenesen előre, kérem! Мол-- н-прав-. М---- н------- М-л-, н-п-а-о- -------------- Моля, направо. 0
Molya,-n-pravo. M----- n------- M-l-a- n-p-a-o- --------------- Molya, napravo.
Itt jobbra, kérem! Мо-я- т-к н-д-с--. М---- т-- н------- М-л-, т-к н-д-с-о- ------------------ Моля, тук надясно. 0
M-l-a----k na-ya-no. M----- t-- n-------- M-l-a- t-k n-d-a-n-. -------------------- Molya, tuk nadyasno.
Ott a sarkon balra, kérem! Мо--, --м -- ---ла --ляво. М---- т-- н- ъ---- н------ М-л-, т-м н- ъ-ъ-а н-л-в-. -------------------------- Моля, там на ъгъла наляво. 0
M--ya, --m -a--gyl- n-ly-vo. M----- t-- n- y---- n------- M-l-a- t-m n- y-y-a n-l-a-o- ---------------------------- Molya, tam na ygyla nalyavo.
Sietek. Б-рз--. Б------ Б-р-а-. ------- Бързам. 0
By---m. B------ B-r-a-. ------- Byrzam.
Van időm. Им-- в-ем-. И--- в----- И-а- в-е-е- ----------- Имам време. 0
I--m--r--e. I--- v----- I-a- v-e-e- ----------- Imam vreme.
Kérem, menjen lassabban! К-р-йте--о-ба--о- м--я. К------ п-------- м---- К-р-й-е п---а-н-, м-л-. ----------------------- Карайте по-бавно, моля. 0
K-r-y-e ---bavno- m---a. K------ p-------- m----- K-r-y-e p---a-n-, m-l-a- ------------------------ Karayte po-bavno, molya.
Álljon meg itt, kérem! Спр-т--тук, мо-я. С----- т--- м---- С-р-т- т-к- м-л-. ----------------- Спрете тук, моля. 0
S-re-e --k, --l-a. S----- t--- m----- S-r-t- t-k- m-l-a- ------------------ Sprete tuk, molya.
Várjon egy pillanatot, kérem! Из---ай-е---и--м--ент-----я. И-------- е--- м------ м---- И-ч-к-й-е е-и- м-м-н-, м-л-. ---------------------------- Изчакайте един момент, моля. 0
Iz--a----e-------moment- -o---. I--------- y---- m------ m----- I-c-a-a-t- y-d-n m-m-n-, m-l-a- ------------------------------- Izchakayte yedin moment, molya.
Mindjárt jövök. В-д-а-а -е в-ъ-а-. В------ с- в------ В-д-а-а с- в-ъ-а-. ------------------ Веднага се връщам. 0
Ved-aga-s- v--sh--am. V------ s- v--------- V-d-a-a s- v-y-h-h-m- --------------------- Vednaga se vryshcham.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! М---,---йт- -и ---та-ци-. М---- д---- м- к--------- М-л-, д-й-е м- к-и-а-ц-я- ------------------------- Моля, дайте ми квитанция. 0
M----,-d--te-m--kvi---tsiya. M----- d---- m- k----------- M-l-a- d-y-e m- k-i-a-t-i-a- ---------------------------- Molya, dayte mi kvitantsiya.
Nincs aprópénzem. Н-----д--б-и -а--. Н---- д----- п---- Н-м-м д-е-н- п-р-. ------------------ Нямам дребни пари. 0
N-am-m--r--ni--ari. N----- d----- p---- N-a-a- d-e-n- p-r-. ------------------- Nyamam drebni pari.
Rendben, a maradék az öné. Т------д---е---е-тот--- -а-В-с. Т--- е д----- р------ е з- В--- Т-к- е д-б-е- р-с-о-о е з- В-с- ------------------------------- Така е добре, рестото е за Вас. 0
T--a--- ---re- -estoto y- -- Vas. T--- y- d----- r------ y- z- V--- T-k- y- d-b-e- r-s-o-o y- z- V-s- --------------------------------- Taka ye dobre, restoto ye za Vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! За-а----- ме-на--о---а--е-. З-------- м- н- т--- а----- З-к-р-й-е м- н- т-з- а-р-с- --------------------------- Закарайте ме на този адрес. 0
Zak---yt- -- -----z---dr--. Z-------- m- n- t--- a----- Z-k-r-y-e m- n- t-z- a-r-s- --------------------------- Zakarayte me na tozi adres.
Vigyen el a szállodámba! За-а--й---м- д--мо- -от--. З-------- м- д- м-- х----- З-к-р-й-е м- д- м-я х-т-л- -------------------------- Закарайте ме до моя хотел. 0
Zaka-ay----e do -o-- ---tel. Z-------- m- d- m--- k------ Z-k-r-y-e m- d- m-y- k-o-e-. ---------------------------- Zakarayte me do moya khotel.
Vigyen el a strandra! З----а--е -е н--пл-ж-. З-------- м- н- п----- З-к-р-й-е м- н- п-а-а- ---------------------- Закарайте ме на плажа. 0
Za--r--te-m--na --azha. Z-------- m- n- p------ Z-k-r-y-e m- n- p-a-h-. ----------------------- Zakarayte me na plazha.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?