Kifejezéstár

hu A taxiban   »   tr Takside

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [otuz sekiz]

Takside

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar török Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. L-t--n bi--t-ksi çağ----ız. L----- b-- t---- ç--------- L-t-e- b-r t-k-i ç-ğ-r-n-z- --------------------------- Lütfen bir taksi çağırınız. 0
Mennyibe kerül a vasútállomásig? T--n--st---on-na--a----- ---e- -- --dar? T--- i---------- k------ ü---- n- k----- T-e- i-t-s-o-u-a k-d-r-i ü-r-t n- k-d-r- ---------------------------------------- Tren istasyonuna kadarki ücret ne kadar? 0
Mennyibe kerül a repülőtérig? Hav-li-----a-k----ki----et ne kadar? H----------- k------ ü---- n- k----- H-v-l-m-n-n- k-d-r-i ü-r-t n- k-d-r- ------------------------------------ Havalimanına kadarki ücret ne kadar? 0
Egyenesen előre, kérem! L-t----dü---z. L----- d------ L-t-e- d-m-ü-. -------------- Lütfen dümdüz. 0
Itt jobbra, kérem! L-t-en-b-rdan -a-a. L----- b----- s---- L-t-e- b-r-a- s-ğ-. ------------------- Lütfen burdan sağa. 0
Ott a sarkon balra, kérem! Lü--e--o-a-a köşede- s--a. L----- o---- k------ s---- L-t-e- o-a-a k-ş-d-n s-l-. -------------------------- Lütfen orada köşeden sola. 0
Sietek. A--l---v--. A----- v--- A-e-e- v-r- ----------- Acelem var. 0
Van időm. V--t-m-v-r. V----- v--- V-k-i- v-r- ----------- Vaktim var. 0
Kérem, menjen lassabban! L-tfen d-h--yavaş-gidin-z. L----- d--- y---- g------- L-t-e- d-h- y-v-ş g-d-n-z- -------------------------- Lütfen daha yavaş gidiniz. 0
Álljon meg itt, kérem! Lü---------d- d-r---z. L----- b----- d------- L-t-e- b-r-d- d-r-n-z- ---------------------- Lütfen burada durunuz. 0
Várjon egy pillanatot, kérem! L----n-b-- -ak-k- -ek--y-n-z. L----- b-- d----- b---------- L-t-e- b-r d-k-k- b-k-e-i-i-. ----------------------------- Lütfen bir dakika bekleyiniz. 0
Mindjárt jövök. H-m----e--yorum. H---- g--------- H-m-n g-l-y-r-m- ---------------- Hemen geliyorum. 0
Kérem adjon nekem egy nyugtát! L-t-en -a-a-bir---k----v-ri---. L----- b--- b-- m----- v------- L-t-e- b-n- b-r m-k-u- v-r-n-z- ------------------------------- Lütfen bana bir makbuz veriniz. 0
Nincs aprópénzem. B-z-- p-ram--ok. B---- p---- y--- B-z-k p-r-m y-k- ---------------- Bozuk param yok. 0
Rendben, a maradék az öné. Böy-- tamam---st----zde --l-ı-. B---- t----- ü--- s---- k------ B-y-e t-m-m- ü-t- s-z-e k-l-ı-. ------------------------------- Böyle tamam, üstü sizde kalsın. 0
Kérem, vigyen el erre a címre! Be---b--a-r-s- -öt---nüz. B--- b- a----- g--------- B-n- b- a-r-s- g-t-r-n-z- ------------------------- Beni bu adrese götürünüz. 0
Vigyen el a szállodámba! Ben- o-e-i-- g----ün--. B--- o------ g--------- B-n- o-e-i-e g-t-r-n-z- ----------------------- Beni otelime götürünüz. 0
Vigyen el a strandra! B-n--pl---------ü--z. B--- p---- g--------- B-n- p-a-a g-t-r-n-z- --------------------- Beni plaja götürünüz. 0

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?