Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   bg Пазаруване

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [петдесет и четири]

54 [petdeset i chetiri]

Пазаруване

[Pazaruvane]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. Би- ----л ---ск-л- ---куп--по-ар-к. Б-- и---- / и----- д- к--- п------- Б-х и-к-л / и-к-л- д- к-п- п-д-р-к- ----------------------------------- Бих искал / искала да купя подарък. 0
B-k---ska--/ -ska----a k-p-----d--yk. B--- i---- / i----- d- k---- p------- B-k- i-k-l / i-k-l- d- k-p-a p-d-r-k- ------------------------------------- Bikh iskal / iskala da kupya podaryk.
De nem túl drágát. Н------ещо-п-----------ъ--. Н- н- н--- п-------- с----- Н- н- н-щ- п-е-а-е-о с-ъ-о- --------------------------- Но не нещо прекалено скъпо. 0
N--n- nes-c-o-prekal--o skypo. N- n- n------ p-------- s----- N- n- n-s-c-o p-e-a-e-o s-y-o- ------------------------------ No ne neshcho prekaleno skypo.
Talán egy kézitáskát? М--- б----мска ч-н--? М--- б- д----- ч----- М-ж- б- д-м-к- ч-н-а- --------------------- Може би дамска чанта? 0
Mo-h---i --m--a-c----a? M---- b- d----- c------ M-z-e b- d-m-k- c-a-t-? ----------------------- Mozhe bi damska chanta?
Milyen színt szeretne? Как-в цв-- ж--а---? К---- ц--- ж------- К-к-в ц-я- ж-л-е-е- ------------------- Какъв цвят желаете? 0
K-k-v ---y-t--h-l--t-? K---- t----- z-------- K-k-v t-v-a- z-e-a-t-? ---------------------- Kakyv tsvyat zhelaete?
Feketét, barnát vagy fehéret? Ч--е-- к-ф---или-б-л? Ч----- к---- и-- б--- Ч-р-н- к-ф-в и-и б-л- --------------------- Черен, кафяв или бял? 0
Che-en, kaf-a- --i ----? C------ k----- i-- b---- C-e-e-, k-f-a- i-i b-a-? ------------------------ Cheren, kafyav ili byal?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Го-ям----и---л-а? Г----- и-- м----- Г-л-м- и-и м-л-а- ----------------- Голяма или малка? 0
Gol-a-- ------lk-? G------ i-- m----- G-l-a-a i-i m-l-a- ------------------ Golyama ili malka?
Meg szabad ezt néznem? М-ж- -и-д- --д- т-з-? М--- л- д- в--- т---- М-ж- л- д- в-д- т-з-? --------------------- Може ли да видя тази? 0
Mo-h--li -a vid---ta-i? M---- l- d- v---- t---- M-z-e l- d- v-d-a t-z-? ----------------------- Mozhe li da vidya tazi?
Bőrből van? От -о---л--е? О- к--- л- е- О- к-ж- л- е- ------------- От кожа ли е? 0
Ot--o----l--ye? O- k---- l- y-- O- k-z-a l- y-? --------------- Ot kozha li ye?
Vagy műbőrből van? И-- от-из-у--вена-ма-е--я? И-- о- и--------- м------- И-и о- и-к-с-в-н- м-т-р-я- -------------------------- Или от изкуствена материя? 0
I-i o----k-s-ve-a -a-eri--? I-- o- i--------- m-------- I-i o- i-k-s-v-n- m-t-r-y-? --------------------------- Ili ot izkustvena materiya?
Bőrből természetesen. От ---а--с-е-тве--. О- к--- е---------- О- к-ж- е-т-с-в-н-. ------------------- От кожа естествено. 0
Ot-kozha-ye-testv-no. O- k---- y----------- O- k-z-a y-s-e-t-e-o- --------------------- Ot kozha yestestveno.
Ez egy különösen jó minőségű áru. Тов--е-о--бе-о -обр---------о. Т--- е о------ д---- к-------- Т-в- е о-о-е-о д-б-о к-ч-с-в-. ------------------------------ Това е особено добро качество. 0
To-a----o---eno-d-bro--ache-t-o. T--- y- o------ d---- k--------- T-v- y- o-o-e-o d-b-o k-c-e-t-o- -------------------------------- Tova ye osobeno dobro kachestvo.
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. Ч---ата----с-вите--о-е -- мн-г--изгодн--ц-н-. Ч------ д----------- е н- м---- и------ ц---- Ч-н-а-а д-й-т-и-е-н- е н- м-о-о и-г-д-а ц-н-. --------------------------------------------- Чантата действително е на много изгодна цена. 0
Chan-a-a--ey-tvit--n- -- na mnog- ----dna-tse--. C------- d----------- y- n- m---- i------ t----- C-a-t-t- d-y-t-i-e-n- y- n- m-o-o i-g-d-a t-e-a- ------------------------------------------------ Chantata deystvitelno ye na mnogo izgodna tsena.
Ez tetszik nekem. Ха-есва-м-. Х------ м-- Х-р-с-а м-. ----------- Харесва ми. 0
K-ar-----mi. K------- m-- K-a-e-v- m-. ------------ Kharesva mi.
Ezt veszem. Ще ----е-а. Щ- я в----- Щ- я в-е-а- ----------- Ще я взема. 0
Sh-he--a-v--m-. S---- y- v----- S-c-e y- v-e-a- --------------- Shche ya vzema.
Esetleg visszacserélhetem ezt? М-ж-----е---туал-- да я -одм--я? М--- л- е--------- д- я п------- М-ж- л- е-е-т-а-н- д- я п-д-е-я- -------------------------------- Може ли евентуално да я подменя? 0
Mo-----i yeven---l-o-da----p--meny-? M---- l- y---------- d- y- p-------- M-z-e l- y-v-n-u-l-o d- y- p-d-e-y-? ------------------------------------ Mozhe li yeventualno da ya podmenya?
Magától értetődő. Р--би-а -е. Р------ с-- Р-з-и-а с-. ----------- Разбира се. 0
R--b-ra---. R------ s-- R-z-i-a s-. ----------- Razbira se.
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Н-е -е-я-о--ко-а-- -а-о пода-ъ-. Н-- щ- я о-------- к--- п------- Н-е щ- я о-а-о-а-е к-т- п-д-р-к- -------------------------------- Ние ще я опаковаме като подарък. 0
N-e s-c----a -pa---am- -a-o -odaryk. N-- s---- y- o-------- k--- p------- N-e s-c-e y- o-a-o-a-e k-t- p-d-r-k- ------------------------------------ Nie shche ya opakovame kato podaryk.
A túloldalon van a pénztár. К-сата-------о-с---а. К----- е т-- о------- К-с-т- е т-м о-с-е-а- --------------------- Касата е там отсреща. 0
K---ta -- -am-ot-res--ha. K----- y- t-- o---------- K-s-t- y- t-m o-s-e-h-h-. ------------------------- Kasata ye tam otsreshcha.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…