Kifejezéstár

hu Munka   »   be Праца

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

55 [пяцьдзесят пяць]

55 [pyats’dzesyat pyats’]

Праца

[Pratsa]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? К-- ---пр----ц-? К-- В- п-------- К-м В- п-а-у-ц-? ---------------- Кім Вы працуеце? 0
Kіm V--p--t------? K-- V- p---------- K-m V- p-a-s-e-s-? ------------------ Kіm Vy pratsuetse?
A férjem foglalkozása orvos. Мо----- п---р--е--------ар. М-- м-- п- п------- д------ М-й м-ж п- п-а-е-і- д-к-а-. --------------------------- Мой муж па прафесіі доктар. 0
M------- -- -r-fe-іі---ktar. M-- m--- p- p------- d------ M-y m-z- p- p-a-e-і- d-k-a-. ---------------------------- Moy muzh pa prafesіі doktar.
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. Я--ра-ую--а -----аў-і ме----т--й. Я п----- н- п-------- м---------- Я п-а-у- н- п-ў-т-ў-і м-д-я-т-о-. --------------------------------- Я працую на паўстаўкі медсястрой. 0
Y- pra-s-yu -- pa-stau-- m--sy--troy. Y- p------- n- p-------- m----------- Y- p-a-s-y- n- p-u-t-u-і m-d-y-s-r-y- ------------------------------------- Ya pratsuyu na paustaukі medsyastroy.
Nemsokára kapunk nyugdíjat. Хут---м- -ыйд--м н--пен--ю. Х---- м- в------ н- п------ Х-т-а м- в-й-з-м н- п-н-і-. --------------------------- Хутка мы выйдзем на пенсію. 0
K----a-m--v-y-zem n---en--y-. K----- m- v------ n- p------- K-u-k- m- v-y-z-m n- p-n-і-u- ----------------------------- Khutka my vyydzem na pensіyu.
De az adók magasak. Ал- ----т-і вы-о--я. А-- п------ в------- А-е п-д-т-і в-с-к-я- -------------------- Але падаткі высокія. 0
A-- --d--kі--y-o----. A-- p------ v-------- A-e p-d-t-і v-s-k-y-. --------------------- Ale padatkі vysokіya.
És a betegbiztosítás drága. І-с---х-в-н-е--а-в-па--- -в---бы --р----. І с---------- н- в------ х------ д------- І с-р-х-в-н-е н- в-п-д-к х-а-о-ы д-р-г-е- ----------------------------------------- І страхаванне на выпадак хваробы дарагое. 0
І st--khavan-- na ----dak-----ro-- ---ag--. І s----------- n- v------ k------- d------- І s-r-k-a-a-n- n- v-p-d-k k-v-r-b- d-r-g-e- ------------------------------------------- І strakhavanne na vypadak khvaroby daragoe.
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? К-м -ы-хоч-ш-с----? К-- т- х---- с----- К-м т- х-ч-ш с-а-ь- ------------------- Кім ты хочаш стаць? 0
K---t- k-o--a-h--tat-’? K-- t- k------- s------ K-m t- k-o-h-s- s-a-s-? ----------------------- Kіm ty khochash stats’?
Mérnök szeretnék lenni. Я-ж-да---т-ц--і--ы-ерам. Я ж---- с---- і--------- Я ж-д-ю с-а-ь і-ж-н-р-м- ------------------------ Я жадаю стаць інжынерам. 0
Ya --a-a-- -t---- і--h-n-r-m. Y- z------ s----- і---------- Y- z-a-a-u s-a-s- і-z-y-e-a-. ----------------------------- Ya zhadayu stats’ іnzhyneram.
Az egyetemen akarok tanulni. Я-жа--- ---ыц-а-в- -ні---сіт-це. Я ж---- в------ в- у------------ Я ж-д-ю в-ч-ц-а в- у-і-е-с-т-ц-. -------------------------------- Я жадаю вучыцца ва універсітэце. 0
Y- -h-d--u vu---tsts- ---u----rs-t-ts-. Y- z------ v--------- v- u------------- Y- z-a-a-u v-c-y-s-s- v- u-і-e-s-t-t-e- --------------------------------------- Ya zhadayu vuchytstsa va unіversіtetse.
Gyakornok vagyok. Я -ракт-кант. Я п---------- Я п-а-т-к-н-. ------------- Я практыкант. 0
Ya ---k-ykant. Y- p---------- Y- p-a-t-k-n-. -------------- Ya praktykant.
Nem keresek sokat. Я ----б-я-----м--. Я з------- н------ Я з-р-б-я- н-ш-а-. ------------------ Я зарабляю няшмат. 0
Y-------l-ay---yas---t. Y- z--------- n-------- Y- z-r-b-y-y- n-a-h-a-. ----------------------- Ya zarablyayu nyashmat.
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. Я--р-х---- --а--ык--за----ой. Я п------- п------- з- м----- Я п-а-о-ж- п-а-т-к- з- м-ж-й- ----------------------------- Я праходжу практыку за мяжой. 0
Ya pr-k---z-u -ra-ty-u-------z-oy. Y- p--------- p------- z- m------- Y- p-a-h-d-h- p-a-t-k- z- m-a-h-y- ---------------------------------- Ya prakhodzhu praktyku za myazhoy.
Ő a főnököm. Г-т--мо- -а-аль-ік. Г--- м-- н--------- Г-т- м-й н-ч-л-н-к- ------------------- Гэта мой начальнік. 0
G-t- m-y--a-h-l’---. G--- m-- n---------- G-t- m-y n-c-a-’-і-. -------------------- Geta moy nachal’nіk.
Kedves kollégáim vannak. У-мян----ы--ныя-к-лег-. У м--- п------- к------ У м-н- п-ы-м-ы- к-л-г-. ----------------------- У мяне прыемныя калегі. 0
U-my--- p-y---------l-g-. U m---- p-------- k------ U m-a-e p-y-m-y-a k-l-g-. ------------------------- U myane pryemnyya kalegі.
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. У-абед-----аў--ды х-д-і- - с-ало--у. У а--- м- з------ х----- у с-------- У а-е- м- з-ў-ё-ы х-д-і- у с-а-о-к-. ------------------------------------ У абед мы заўсёды ходзім у сталоўку. 0
U ---d--- za-sed------zі--u-s--louk-. U a--- m- z------ k------ u s-------- U a-e- m- z-u-e-y k-o-z-m u s-a-o-k-. ------------------------------------- U abed my zausedy khodzіm u stalouku.
Állást keresek. Я----а- м---- --ац-. Я ш---- м---- п----- Я ш-к-ю м-с-а п-а-ы- -------------------- Я шукаю месца працы. 0
Ya--h-kayu mest-a -r-tsy. Y- s------ m----- p------ Y- s-u-a-u m-s-s- p-a-s-. ------------------------- Ya shukayu mestsa pratsy.
Már egy éve munkanélküli vagyok. Я------о- -ес-р--оўны. Я ў-- г-- б----------- Я ў-о г-д б-с-р-ц-ў-ы- ---------------------- Я ўжо год беспрацоўны. 0
Ya-u-ho god --s---t--un-. Y- u--- g-- b------------ Y- u-h- g-d b-s-r-t-o-n-. ------------------------- Ya uzho god bespratsouny.
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. У -э-ай-кр-іне з-н-дта----т б--пр---ў---. У г---- к----- з------ ш--- б------------ У г-т-й к-а-н- з-н-д-а ш-а- б-с-р-ц-ў-ы-. ----------------------------------------- У гэтай краіне занадта шмат беспрацоўных. 0
U ---a--kr--n- ---adta--h-------p-----u--k-. U g---- k----- z------ s---- b-------------- U g-t-y k-a-n- z-n-d-a s-m-t b-s-r-t-o-n-k-. -------------------------------------------- U getay kraіne zanadta shmat bespratsounykh.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?