Kifejezéstár

hu Munka   »   ti ምስራሕ

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

55 [ሓምሳንሓሙሽተን]

55 [ḥamisaniḥamushiteni]

ምስራሕ

[misiraḥi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? ሞያ-- እ--- እ-? ሞያኹም እንታይ እዩ? 0
m----̱u-- i------ i--? mo------- i------ i--? moyaẖumi initayi iyu? m-y-ẖu-i i-i-a-i i-u? -----̱---------------?
A férjem foglalkozása orvos. ሰብ--- ሞ-- ሓ-- እ- ። ሰብኣየይ ሞይኡ ሓኪም እዩ ። 0
s---’a---- m---’u ḥa---- i-- ። se-------- m----- h------ i-- ። sebi’ayeyi moyi’u ḥakīmi iyu ። s-b-’a-e-i m-y-’u ḥa-ī-i i-u ። ----’----------’---̣----------።
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. ኣነ ክ-- ፍ-- መ--- ከ- ነ--(ሓ--- ሓ--) እ---። ኣነ ክሳብ ፍርቂ መዓልቲ ከም ነርስ(ሓጋዚት ሓኪም) እሰርሕ። 0
a-- k----- f----’ī m-‘a---- k--- n-----(ḥa------ ḥa----) i-----̣i። an- k----- f------ m------- k--- n-----(h-------- h------) i-------። ane kisabi firik’ī me‘alitī kemi nerisi(ḥagazīti ḥakīmi) iseriḥi። a-e k-s-b- f-r-k’ī m-‘a-i-ī k-m- n-r-s-(ḥa-a-ī-i ḥa-ī-i) i-e-i-̣i። ----------------’----‘-----------------(-̣---------̣-----)-------̣-።
Nemsokára kapunk nyugdíjat. ኣብ ቀ-- ጥ-- ክ---- ኢ-። ኣብ ቀረባ ጥሮታ ክንቕበል ኢና። 0
a-- k’e---- t’i---- k----̱’i---- ī--። ab- k------ t------ k----------- ī--። abi k’ereba t’irota kiniḵ’ibeli īna። a-i k’e-e-a t’i-o-a k-n-ḵ’i-e-i ī-a። -----’-------’-----------̱’---------።
De az adók magasak. ግን እ- ቀ-- ላ-- እ-። ግን እቲ ቀረጽ ላዕሊ እዩ። 0
g--- i-- k’e----’i l-‘i-- i--። gi-- i-- k-------- l----- i--። gini itī k’erets’i la‘ilī iyu። g-n- i-ī k’e-e-s’i l-‘i-ī i-u። ----------’-----’----‘-------።
És a betegbiztosítás drága. ከም ኡ-- ኢ----- ክ-- እ-። ከም ኡውን ኢንሹራንስ ክቡር እዩ። 0
k--- u---- ī----------- k----- i--። ke-- u---- ī----------- k----- i--። kemi uwini īnishuranisi kiburi iyu። k-m- u-i-i ī-i-h-r-n-s- k-b-r- i-u። ----------------------------------።
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? እን-- ኢ- ክ---- ት--? እንታይ ኢኻ ክትከውን ትደሊ? 0
i------ ī-̱a k--------- t-----? in----- ī--- k--------- t-----? initayi īẖa kitikewini tidelī? i-i-a-i ī-̱a k-t-k-w-n- t-d-l-? ----------̱-------------------?
Mérnök szeretnék lenni. ኣነ አ---- ክ--- እ---። ኣነ አንጂኒር ክኸውን እደልየ። 0
a-- ā-------- k--̱e---- i------። an- ā-------- k-------- i------። ane ānijīnīri kiẖewini ideliye። a-e ā-i-ī-ī-i k-ẖe-i-i i-e-i-e። -----------------̱-------------።
Az egyetemen akarok tanulni. ኣብ ዩ----- ክ--- እ- ዝ---። ኣብ ዩኒቨርስቲ ክመሃር እየ ዝደልየ። 0
a-- y----------- k------- i-- z-------። ab- y----------- k------- i-- z-------። abi yunīverisitī kimehari iye zideliye። a-i y-n-v-r-s-t- k-m-h-r- i-e z-d-l-y-። --------------------------------------።
Gyakornok vagyok. ኣነ ፕ------(ተ--- ኣ- ት--) እ-። ኣነ ፕራክቲካንት(ተጀማሪ ኣብ ትካል) እየ። 0
a-- p-------------(t------- a-- t-----) i--። an- p-------------(t------- a-- t-----) i--። ane pirakitīkaniti(tejemarī abi tikali) iye። a-e p-r-k-t-k-n-t-(t-j-m-r- a-i t-k-l-) i-e። ------------------(-------------------)----።
Nem keresek sokat. ብዙ- እ-- የ----። ብዙሕ እቶት የብለይን። 0
b----̣i i---- y---------። bi----- i---- y---------። bizuḥi itoti yebileyini። b-z-ḥi i-o-i y-b-l-y-n-። -----̣------------------።
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. ኣነ ፕ----- ኣ- ወ-- ክ-----። ኣነ ፕራክቲኩም ኣብ ወጻኢ ክገብር‘የ። 0
a-- p----------- a-- w---’a’ī k-------‘y-። an- p----------- a-- w------- k----------። ane pirakitīkumi abi wets’a’ī kigebiri‘ye። a-e p-r-k-t-k-m- a-i w-t-’a’ī k-g-b-r-‘y-። -------------------------’-’----------‘--።
Ő a főnököm. እዚ ሓ--- እ-። እዚ ሓላፋይ እዩ። 0
i-- ḥa------ i--። iz- h-------- i--። izī ḥalafayi iyu። i-ī ḥa-a-a-i i-u። -----̣-----------።
Kedves kollégáim vannak. ብሩ-- ም---- ኣ---- ። ብሩኻት ምሳርሕቲ ኣለአዉኒ ። 0
b----̱a-- m------̣i-- a--’ā---- ። bi------- m---------- a-------- ። biruẖati misariḥitī ale’āwunī ። b-r-ẖa-i m-s-r-ḥi-ī a-e’ā-u-ī ። -----̱-----------̣-------’------።
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. ፋዱ- ኩ- ግ- ና- ካ---(ን--- ቤ-----) ኢ- ን--- ። ፋዱስ ኩሉ ግዜ ናብ ካንቲነ(ንእሽቶ ቤት-መግቢ) ኢና ንኸይድ ። 0
f----- k--- g--- n--- k-------(n-’i----- b----m-----) ī-- n--̱e---- ። fa---- k--- g--- n--- k-------(n-------- b----------) ī-- n-------- ። fadusi kulu gizē nabi kanitīne(ni’ishito bēti-megibī) īna niẖeyidi ። f-d-s- k-l- g-z- n-b- k-n-t-n-(n-’i-h-t- b-t--m-g-b-) ī-a n-ẖe-i-i ። ------------------------------(--’------------------)--------̱------።
Állást keresek. ኣነ ስ-- እ-- ኣ--። ኣነ ስራሕ እደሊ ኣሎኹ። 0
a-- s----̣i i---- a---̱u። an- s------ i---- a-----። ane siraḥi idelī aloẖu። a-e s-r-ḥi i-e-ī a-o-̱u። ---------̣------------̱-።
Már egy éve munkanélküli vagyok. ኣነ ን-- ዓ-- ስ------ ኮ--። ኣነ ንሓደ ዓመት ስራሕ-ኣልቦ ኮይነ። 0
a-- n--̣a-- ‘a---- s----̣i-a---- k-----። an- n------ ‘----- s------------ k-----። ane niḥade ‘ameti siraḥi-alibo koyine። a-e n-ḥa-e ‘a-e-i s-r-ḥi-a-i-o k-y-n-። -------̣----‘-----------̣--------------።
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. ኣብ- ሃ---- ስ-- ኣ----- በ--። ኣብዚ ሃገር‘ዚ ስራሕ ኣልቦንነት በዚሑ። 0
a---- h-----‘z- s----̣i a---------- b----̣u። ab--- h-------- s------ a---------- b------። abizī hageri‘zī siraḥi alibonineti bezīḥu። a-i-ī h-g-r-‘z- s-r-ḥi a-i-o-i-e-i b-z-ḥu። ------------‘--------̣-------------------̣-።

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?