Kifejezéstár

hu A postán   »   bg В пощата

59 [ötvenkilenc]

A postán

A postán

59 [петдесет и девет]

59 [petdeset i devet]

В пощата

[V poshchata]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Hol van a legközelebbi postahivatal? Къд- е-на------к-т----щ-н-ка сл--ба? К--- е н----------- п------- с------ К-д- е н-й-б-и-к-т- п-щ-н-к- с-у-б-? ------------------------------------ Къде е най-близката пощенска служба? 0
Ky-e -e nay--li-k-ta-po-----nsk- slu----? K--- y- n----------- p---------- s------- K-d- y- n-y-b-i-k-t- p-s-c-e-s-a s-u-h-a- ----------------------------------------- Kyde ye nay-blizkata poshchenska sluzhba?
Messze van a legközelebbi postahivatal? Да--ч ---е-д- -а---л-зката -ощ---к- -лу--а? Д---- л- е д- н----------- п------- с------ Д-л-ч л- е д- н-й-б-и-к-т- п-щ-н-к- с-у-б-? ------------------------------------------- Далеч ли е до най-близката пощенска служба? 0
Dal-c- -- y- ---n-y--l---a-a-p-s--he-ska sluzh--? D----- l- y- d- n----------- p---------- s------- D-l-c- l- y- d- n-y-b-i-k-t- p-s-c-e-s-a s-u-h-a- ------------------------------------------------- Dalech li ye do nay-blizkata poshchenska sluzhba?
Hol van a legközelebbi postaláda? Къде-е-на--бли--а-а по-енск--кутия? К--- е н----------- п------- к----- К-д- е н-й-б-и-к-т- п-щ-н-к- к-т-я- ----------------------------------- Къде е най-близката пощенска кутия? 0
Ky-- -e-na--b-iz-ata po-h---ns---ku-i-a? K--- y- n----------- p---------- k------ K-d- y- n-y-b-i-k-t- p-s-c-e-s-a k-t-y-? ---------------------------------------- Kyde ye nay-blizkata poshchenska kutiya?
Szükségem van egy pár bélyegre. Т-ябва-----няк---о п---нски ----и. Т------ м- н------ п------- м----- Т-я-в-т м- н-к-л-о п-щ-н-к- м-р-и- ---------------------------------- Трябват ми няколко пощенски марки. 0
T-y---at -i--y-k-l---po---hens-- -arki. T------- m- n------- p---------- m----- T-y-b-a- m- n-a-o-k- p-s-c-e-s-i m-r-i- --------------------------------------- Tryabvat mi nyakolko poshchenski marki.
Egy képeslapra és egy levélre. За--д---к-р-ичк- и--д-о------. З- е--- к------- и е--- п----- З- е-н- к-р-и-к- и е-н- п-с-о- ------------------------------ За една картичка и едно писмо. 0
Za --d-a k--ti-h-a----e-n--pi-mo. Z- y---- k-------- i y---- p----- Z- y-d-a k-r-i-h-a i y-d-o p-s-o- --------------------------------- Za yedna kartichka i yedno pismo.
Mennyibe kerül a postadíj Amerikába? Ко-к--е пощен--а-а ---с---о Ам-ри--? К---- е п--------- т---- д- А------- К-л-о е п-щ-н-к-т- т-к-а д- А-е-и-а- ------------------------------------ Колко е пощенската такса до Америка? 0
K---o--e---shch-n----a-t-ksa-d- --eri--? K---- y- p------------ t---- d- A------- K-l-o y- p-s-c-e-s-a-a t-k-a d- A-e-i-a- ---------------------------------------- Kolko ye poshchenskata taksa do Amerika?
Milyen nehéz a csomag? К--к--т-ж--ко---ът? К---- т--- к------- К-л-о т-ж- к-л-т-т- ------------------- Колко тежи колетът? 0
Ko-k- -ez-- k-le---? K---- t---- k------- K-l-o t-z-i k-l-t-t- -------------------- Kolko tezhi koletyt?
Küldhetem légipostával? Мога ли--а-г---з-р--я-- в-----на----а? М--- л- д- г- и------ с в------- п---- М-г- л- д- г- и-п-а-я с в-з-у-н- п-щ-? -------------------------------------- Мога ли да го изпратя с въздушна поща? 0
Mo-- -i-d- go izpr-tya-s--y-dus-n- p-s--ha? M--- l- d- g- i------- s v-------- p------- M-g- l- d- g- i-p-a-y- s v-z-u-h-a p-s-c-a- ------------------------------------------- Moga li da go izpratya s vyzdushna poshcha?
Meddig tart míg megérkezik? З- -олко-вр-м-----п----игн-? З- к---- в---- щ- п--------- З- к-л-о в-е-е щ- п-и-т-г-е- ---------------------------- За колко време ще пристигне? 0
Za-ko--o ----e--hc----risti---? Z- k---- v---- s---- p--------- Z- k-l-o v-e-e s-c-e p-i-t-g-e- ------------------------------- Za kolko vreme shche pristigne?
Hol tudok telefonálni? Къ-- -о----- ---оба-я-п------фон? К--- м--- д- с- о---- п- т------- К-д- м-г- д- с- о-а-я п- т-л-ф-н- --------------------------------- Къде мога да се обадя по телефон? 0
Ky---m-g- d- ----b-d-- ----ele-on? K--- m--- d- s- o----- p- t------- K-d- m-g- d- s- o-a-y- p- t-l-f-n- ---------------------------------- Kyde moga da se obadya po telefon?
Hol van a legközelebbi telefonfülke? Къде - --------к-та----еф-н-а к---на? К--- е н----------- т-------- к------ К-д- е н-й-б-и-к-т- т-л-ф-н-а к-б-н-? ------------------------------------- Къде е най-близката телефонна кабина? 0
K-de ye--------z-a----ele---na ka-ina? K--- y- n----------- t-------- k------ K-d- y- n-y-b-i-k-t- t-l-f-n-a k-b-n-? -------------------------------------- Kyde ye nay-blizkata telefonna kabina?
Van telefonkártyája? Имат- л- ---о----и? И---- л- ф--------- И-а-е л- ф-н-к-р-и- ------------------- Имате ли фонокарти? 0
Im----l--f-n----ti? I---- l- f--------- I-a-e l- f-n-k-r-i- ------------------- Imate li fonokarti?
Van egy telefonkönyve? Им-те -и телефоне---к---те-? И---- л- т-------- у-------- И-а-е л- т-л-ф-н-н у-а-а-е-? ---------------------------- Имате ли телефонен указател? 0
I---- li---lefo--n--k-za---? I---- l- t-------- u-------- I-a-e l- t-l-f-n-n u-a-a-e-? ---------------------------- Imate li telefonen ukazatel?
Ismeri ön Ausztria hívószámát? З-а-те ли--е-е-о-ни---од--а А-стр-я? З----- л- т--------- к-- н- А------- З-а-т- л- т-л-ф-н-и- к-д н- А-с-р-я- ------------------------------------ Знаете ли телефонния код на Австрия? 0
Z--et- li-t---fon--y- -od-n- A--tr-y-? Z----- l- t---------- k-- n- A-------- Z-a-t- l- t-l-f-n-i-a k-d n- A-s-r-y-? -------------------------------------- Znaete li telefonniya kod na Avstriya?
Egy pillanat, utána nézek. М-ме-т- ще--р--ер-. М------ щ- п------- М-м-н-, щ- п-о-е-я- ------------------- Момент, ще проверя. 0
M-m-n---s-che p-o-e-y-. M------ s---- p-------- M-m-n-, s-c-e p-o-e-y-. ----------------------- Moment, shche proverya.
A vonal mindig foglalt. Тел-------- --ния------янн----з-ет-. Т---------- л---- п-------- е з----- Т-л-ф-н-а-а л-н-я п-с-о-н-о е з-е-а- ------------------------------------ Телефонната линия постоянно е заета. 0
Te-----nata----iy- po------no-y-------. T---------- l----- p--------- y- z----- T-l-f-n-a-a l-n-y- p-s-o-a-n- y- z-e-a- --------------------------------------- Telefonnata liniya postoyanno ye zaeta.
Melyik számot hívta? К-й--о-ер-из--ах--? К-- н---- и-------- К-й н-м-р и-б-а-т-? ------------------- Кой номер избрахте? 0
K-- -o--r--z--akht-? K-- n---- i--------- K-y n-m-r i-b-a-h-e- -------------------- Koy nomer izbrakhte?
Először a nullát kell választania! П-р-о тряб-- д--из-ере-е -ула! П---- т----- д- и------- н---- П-р-о т-я-в- д- и-б-р-т- н-л-! ------------------------------ Първо трябва да изберете нула! 0
P--v---ryab-- da-i----ete--ula! P---- t------ d- i------- n---- P-r-o t-y-b-a d- i-b-r-t- n-l-! ------------------------------- Pyrvo tryabva da izberete nula!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az érzelmek is különböző nyelveket beszélnek!

Világszerte sok különböző nyelvet beszélnek. Egy univerzális emberi nyelv nem létezik. De mi a helyzet a mimikánkkal? Univerzális az érzelmeink nyelve? Nem, itt is léteznek különbségek! Sokáig úgy gondolták, hogy az emberek érzéseiket egyformán fejezik ki. Úgy tartották, hogy a mimika nyelve általánosan érthető. Charles Darwin úgy gondolta, hogy az érzelmek az emberek számára életfontosságúak. Ezért muszáj őket minden egyes kultúrában ugyanúgy megérteni. Új kutatások viszont más eredményre jutnak. Megmutatták, hogy az érzelmek nyelvében is vannak különbségek. Ez annyit jelent, hogy a mimikánkra hatással van a kultúránk. Ezért az emberek világszerte különböző módon fejezik ki és értelmezik az érzéseket. A kutatók hat elsődleges érzelmi állapotot különböztetnek meg. Ezek az öröm, bánat, düh, undor, félelem és meglepődés. Az európaiaknak viszont más a mimikájuk mint az ázsiaiaknak. Mást is olvasnak ki ugyanabból az arckifejezésből. Ezt különböző kísérletek bizonyították. Ezek keretén belül egy számítógépen különböző arcokat mutattak a kísérleti alanyoknak. Le kellett írniuk, hogy mit látnak az arcokban. Annak, hogy különböző eredmények születtek, több oka is van. Így például egyes kultúrákban az érzelmek erősebben jutnak kifejezésre mint másokban. A mimika intenzitását ezért nem mindenhol értelmezik egyformán. Különböző kultúrából származó emberek emellett másra is figyelnek. Az ázsiaiak a szemekre összpontosítanak. Az európaiak és az amerikaiak viszont inkább a szájra. Egy arckifejezést viszont minden egyes kultúrában ugyanúgy megértik. Ez pedig egy kedves mosoly!