Kifejezéstár

hu A postán   »   mk Во пошта

59 [ötvenkilenc]

A postán

A postán

59 [педесет и девет]

59 [pyedyesyet i dyevyet]

Во пошта

[Vo poshta]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Hol van a legközelebbi postahivatal? К--е е -а-----к-та-п-шт-? К--- е н---------- п----- К-д- е н-ј-л-с-а-а п-ш-а- ------------------------- Каде е најблиската пошта? 0
K--ye y--n--bli-k-ta -oshta? K---- y- n---------- p------ K-d-e y- n-ј-l-s-a-a p-s-t-? ---------------------------- Kadye ye naјbliskata poshta?
Messze van a legközelebbi postahivatal? Д--еку -- е до-н--бли-ка----о-та? Д----- л- е д- н---------- п----- Д-л-к- л- е д- н-ј-л-с-а-а п-ш-а- --------------------------------- Далеку ли е до најблиската пошта? 0
Dal-ek----- ye -----ј--is-ata-po--t-? D------- l- y- d- n---------- p------ D-l-e-o- l- y- d- n-ј-l-s-a-a p-s-t-? ------------------------------------- Dalyekoo li ye do naјbliskata poshta?
Hol van a legközelebbi postaláda? К-д--е-на-бли---т- п-шт-н-к---ан-аче? К--- е н---------- п-------- с------- К-д- е н-ј-л-с-о-о п-ш-е-с-о с-н-а-е- ------------------------------------- Каде е најблиското поштенско сандаче? 0
Ka-y--y---a---is-----p-sh---ns-o --n---h--? K---- y- n---------- p---------- s--------- K-d-e y- n-ј-l-s-o-o p-s-t-e-s-o s-n-a-h-e- ------------------------------------------- Kadye ye naјbliskoto poshtyensko sandachye?
Szükségem van egy pár bélyegre. М- т---аат-------у-по------и-мар-и. М- т------ н------ п-------- м----- М- т-е-а-т н-к-л-у п-ш-е-с-и м-р-и- ----------------------------------- Ми требаат неколку поштенски марки. 0
Mi tr-eb-at n--kolko- p-sh---ns---m--ki. M- t------- n-------- p---------- m----- M- t-y-b-a- n-e-o-k-o p-s-t-e-s-i m-r-i- ---------------------------------------- Mi tryebaat nyekolkoo poshtyenski marki.
Egy képeslapra és egy levélre. За-ед-а ка-т-чк- и е-н---исм-. З- е--- к------- и е--- п----- З- е-н- к-р-и-к- и е-н- п-с-о- ------------------------------ За една картичка и едно писмо. 0
Z---ed----a---chka ----d-- p--m-. Z- y---- k-------- i y---- p----- Z- y-d-a k-r-i-h-a i y-d-o p-s-o- --------------------------------- Za yedna kartichka i yedno pismo.
Mennyibe kerül a postadíj Amerikába? Колку---ни--ошт-р-нат---а-А-ер-к-? К---- ч--- п---------- з- А------- К-л-у ч-н- п-ш-а-и-а-а з- А-е-и-а- ---------------------------------- Колку чини поштарината за Америка? 0
Kolk-o---i-i--o-------a-- za--my--ika? K----- c---- p----------- z- A-------- K-l-o- c-i-i p-s-t-r-n-t- z- A-y-r-k-? -------------------------------------- Kolkoo chini poshtarinata za Amyerika?
Milyen nehéz a csomag? К-лку-- т-жо- паке--т? К---- е т---- п------- К-л-у е т-ж-к п-к-т-т- ---------------------- Колку е тежок пакетот? 0
K----o ---tye----pa--et-t? K----- y- t----- p-------- K-l-o- y- t-e-o- p-k-e-o-? -------------------------- Kolkoo ye tyeʐok pakyetot?
Küldhetem légipostával? М-ж-м------ го и-пр-т-м -о -ви-нск- п----? М---- л- д- г- и------- с- а------- п----- М-ж-м л- д- г- и-п-а-а- с- а-и-н-к- п-ш-а- ------------------------------------------ Можам ли да го испратам со авионска пошта? 0
Mo-am------------sp-ata- -o -v--n-k-----h-a? M---- l- d- g-- i------- s- a------- p------ M-ʐ-m l- d- g-o i-p-a-a- s- a-i-n-k- p-s-t-? -------------------------------------------- Moʐam li da guo ispratam so avionska poshta?
Meddig tart míg megérkezik? Ко-ку--о--о т--е- д-д------ -рист---е? К---- д---- т---- д----- д- п--------- К-л-у д-л-о т-а-, д-д-к- д- п-и-т-г-е- -------------------------------------- Колку долго трае, додека да пристигне? 0
K-lk-o -olg-o--ra--,-----e-a da prist--unye? K----- d----- t----- d------ d- p----------- K-l-o- d-l-u- t-a-e- d-d-e-a d- p-i-t-g-n-e- -------------------------------------------- Kolkoo dolguo traye, dodyeka da pristigunye?
Hol tudok telefonálni? Ка----ожа--да-т--е-о--р--? К--- м---- д- т----------- К-д- м-ж-м д- т-л-ф-н-р-м- -------------------------- Каде можам да телефонирам? 0
Kad-- -o----da -----ef----a-? K---- m---- d- t------------- K-d-e m-ʐ-m d- t-e-y-f-n-r-m- ----------------------------- Kadye moʐam da tyelyefoniram?
Hol van a legközelebbi telefonfülke? Ка---------ната те---о-с-а -овор-иц-? К--- е с------- т--------- г--------- К-д- е с-е-н-т- т-л-ф-н-к- г-в-р-и-а- ------------------------------------- Каде е следната телефонска говорница? 0
K-d-- ye sly--n-t- t--l------ka-g---ornitza? K---- y- s-------- t----------- g----------- K-d-e y- s-y-d-a-a t-e-y-f-n-k- g-o-o-n-t-a- -------------------------------------------- Kadye ye slyednata tyelyefonska guovornitza?
Van telefonkártyája? И--те л- те---он--и-кар--ч-и? И---- л- т--------- к-------- И-а-е л- т-л-ф-н-к- к-р-и-к-? ----------------------------- Имате ли телефонски картички? 0
I-at-e l---y-l--f-n--i-k-r--c--i? I----- l- t----------- k--------- I-a-y- l- t-e-y-f-n-k- k-r-i-h-i- --------------------------------- Imatye li tyelyefonski kartichki?
Van egy telefonkönyve? И-ат--ли-те-е-он--и--ме--к? И---- л- т--------- и------ И-а-е л- т-л-ф-н-к- и-е-и-? --------------------------- Имате ли телефонски именик? 0
Im---- -- ---l-e----k- -my--ik? I----- l- t----------- i------- I-a-y- l- t-e-y-f-n-k- i-y-n-k- ------------------------------- Imatye li tyelyefonski imyenik?
Ismeri ön Ausztria hívószámát? Г- зн--т---- ----к-в---ио--број за -в-три--? Г- з----- л- п------------ б--- з- А-------- Г- з-а-т- л- п-в-к-в-ч-и-т б-о- з- А-с-р-ј-? -------------------------------------------- Го знаете ли повикувачкиот број за Австрија? 0
Guo-zna--t-e -i -o---o----h--o- b-oј-za ---t-i--? G-- z------- l- p-------------- b--- z- A-------- G-o z-a-e-y- l- p-v-k-o-a-h-i-t b-o- z- A-s-r-ј-? ------------------------------------------------- Guo znayetye li povikoovachkiot broј za Avstriјa?
Egy pillanat, utána nézek. Са-о-м-м--т,-да-пр-в--ам. С--- м------ д- п-------- С-м- м-м-н-, д- п-о-е-а-. ------------------------- Само момент, да проверам. 0
Sa-o m-mye-t,--a ---vy-ram. S--- m------- d- p--------- S-m- m-m-e-t- d- p-o-y-r-m- --------------------------- Samo momyent, da provyeram.
A vonal mindig foglalt. Л-----та-е--е-ог-ш -аф--ена. Л------- е с------ з-------- Л-н-ј-т- е с-к-г-ш з-ф-т-н-. ---------------------------- Линијата е секогаш зафатена. 0
Lin--a-a-ye-------u--h -a--t-ena. L------- y- s--------- z--------- L-n-ј-t- y- s-e-o-u-s- z-f-t-e-a- --------------------------------- Liniјata ye syekoguash zafatyena.
Melyik számot hívta? Кој б-ој го -иравте? К-- б--- г- б------- К-ј б-о- г- б-р-в-е- -------------------- Кој број го биравте? 0
Ko- --oј---o--ir-v-ye? K-- b--- g-- b-------- K-ј b-o- g-o b-r-v-y-? ---------------------- Koј broј guo biravtye?
Először a nullát kell választania! Н--пр-- мор-т--д- изб--ете-н--а. Н------ м----- д- и------- н---- Н-ј-р-о м-р-т- д- и-б-р-т- н-л-. -------------------------------- Најпрво морате да изберете нула. 0
N-----o mo---y- da -zb---ye-ye--oo-a. N------ m------ d- i---------- n----- N-ј-r-o m-r-t-e d- i-b-e-y-t-e n-o-a- ------------------------------------- Naјprvo moratye da izbyeryetye noola.

Az érzelmek is különböző nyelveket beszélnek!

Világszerte sok különböző nyelvet beszélnek. Egy univerzális emberi nyelv nem létezik. De mi a helyzet a mimikánkkal? Univerzális az érzelmeink nyelve? Nem, itt is léteznek különbségek! Sokáig úgy gondolták, hogy az emberek érzéseiket egyformán fejezik ki. Úgy tartották, hogy a mimika nyelve általánosan érthető. Charles Darwin úgy gondolta, hogy az érzelmek az emberek számára életfontosságúak. Ezért muszáj őket minden egyes kultúrában ugyanúgy megérteni. Új kutatások viszont más eredményre jutnak. Megmutatták, hogy az érzelmek nyelvében is vannak különbségek. Ez annyit jelent, hogy a mimikánkra hatással van a kultúránk. Ezért az emberek világszerte különböző módon fejezik ki és értelmezik az érzéseket. A kutatók hat elsődleges érzelmi állapotot különböztetnek meg. Ezek az öröm, bánat, düh, undor, félelem és meglepődés. Az európaiaknak viszont más a mimikájuk mint az ázsiaiaknak. Mást is olvasnak ki ugyanabból az arckifejezésből. Ezt különböző kísérletek bizonyították. Ezek keretén belül egy számítógépen különböző arcokat mutattak a kísérleti alanyoknak. Le kellett írniuk, hogy mit látnak az arcokban. Annak, hogy különböző eredmények születtek, több oka is van. Így például egyes kultúrákban az érzelmek erősebben jutnak kifejezésre mint másokban. A mimika intenzitását ezért nem mindenhol értelmezik egyformán. Különböző kultúrából származó emberek emellett másra is figyelnek. Az ázsiaiak a szemekre összpontosítanak. Az európaiak és az amerikaiak viszont inkább a szájra. Egy arckifejezést viszont minden egyes kultúrában ugyanúgy megértik. Ez pedig egy kedves mosoly!