Kifejezéstár

hu A bankban   »   be У банку

60 [hatvan]

A bankban

A bankban

60 [шэсцьдзесят]

60 [shests’dzesyat]

У банку

[U banku]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Szeretnék egy bankszámlát nyitni. Я---ч---д---ць -ахуна-. Я х--- а------ р------- Я х-ч- а-к-ы-ь р-х-н-к- ----------------------- Я хачу адкрыць рахунак. 0
Y---ha--u--d--yts--r-khu-ak. Y- k----- a------- r-------- Y- k-a-h- a-k-y-s- r-k-u-a-. ---------------------------- Ya khachu adkryts’ rakhunak.
Itt van az útlevelem. Во-ь-м-----ш--р-. В--- м-- п------- В-с- м-й п-ш-а-т- ----------------- Вось мой пашпарт. 0
Vo-’ mo- pa-h-a-t. V--- m-- p-------- V-s- m-y p-s-p-r-. ------------------ Vos’ moy pashpart.
És itt van a címem. А-во-ь мо- ---а-. А в--- м-- а----- А в-с- м-й а-р-с- ----------------- А вось мой адрас. 0
A--o-- -o--adr-s. A v--- m-- a----- A v-s- m-y a-r-s- ----------------- A vos’ moy adras.
Szeretnék befizetni pénzt a bankszámlámra. Я ж-даю--а-і---ь г-о-- н- сво--ра-у---. Я ж---- з------- г---- н- с--- р------- Я ж-д-ю з-л-ч-ц- г-о-ы н- с-о- р-х-н-к- --------------------------------------- Я жадаю залічыць грошы на свой рахунак. 0
Y- z-ad-yu--a----y-s- ---s-y--- -voy r--h-na-. Y- z------ z--------- g----- n- s--- r-------- Y- z-a-a-u z-l-c-y-s- g-o-h- n- s-o- r-k-u-a-. ---------------------------------------------- Ya zhadayu zalіchyts’ groshy na svoy rakhunak.
Szeretnék kivenni pénzt a bankszámlámról. Я-жад-ю -н----г-------м---о р-ху-ку. Я ж---- з---- г---- з м---- р------- Я ж-д-ю з-я-ь г-о-ы з м-й-о р-х-н-у- ------------------------------------ Я жадаю зняць грошы з майго рахунку. 0
Ya-zh-d--u --y--s- -r-sh- z --yg- r---un-u. Y- z------ z------ g----- z m---- r-------- Y- z-a-a-u z-y-t-’ g-o-h- z m-y-o r-k-u-k-. ------------------------------------------- Ya zhadayu znyats’ groshy z maygo rakhunku.
Szeretném a számlakivonatot megkapni. Я-жа-а--ў-яц- вы-і--- --раху---. Я ж---- ў---- в------ з р------- Я ж-д-ю ў-я-ь в-п-с-і з р-х-н-у- -------------------------------- Я жадаю ўзяць выпіскі з рахунку. 0
Y--z--da-u-uz-a--’ -yp-sk- - rakh-nk-. Y- z------ u------ v------ z r-------- Y- z-a-a-u u-y-t-’ v-p-s-і z r-k-u-k-. -------------------------------------- Ya zhadayu uzyats’ vypіskі z rakhunku.
Szeretnék egy uticsekket beváltani. Я---д---ат-ымаць -р-ш---- па--р-ж-ым---ку. Я ж---- а------- г---- п- п--------- ч---- Я ж-д-ю а-р-м-ц- г-о-ы п- п-д-р-ж-ы- ч-к-. ------------------------------------------ Я жадаю атрымаць грошы па падарожным чэку. 0
Ya----d--u atry--t---g-os-y--a-p--ar-zhn-----eku. Y- z------ a-------- g----- p- p---------- c----- Y- z-a-a-u a-r-m-t-’ g-o-h- p- p-d-r-z-n-m c-e-u- ------------------------------------------------- Ya zhadayu atrymats’ groshy pa padarozhnym cheku.
Mennyi a kezelési díj? Як-ю---му -к-а----ь-п-д-т-і? Я--- с--- с-------- п------- Я-у- с-м- с-л-д-ю-ь п-д-т-і- ---------------------------- Якую суму складаюць падаткі? 0
Y-k-y- sumu---l--a--t-’-p--at-і? Y----- s--- s---------- p------- Y-k-y- s-m- s-l-d-y-t-’ p-d-t-і- -------------------------------- Yakuyu sumu skladayuts’ padatkі?
Hol kell aláírnom? Дзе-я-паві-е- -асп------? Д-- я п------ р---------- Д-е я п-в-н-н р-с-і-а-ц-? ------------------------- Дзе я павінен распісацца? 0
Dze -a----іn-n-ra--іs-ts--a? D-- y- p------ r------------ D-e y- p-v-n-n r-s-і-a-s-s-? ---------------------------- Dze ya pavіnen raspіsatstsa?
Várok egy átutalást Németországból. Я ча--- перав---з -ер--ніі. Я ч---- п------ з Г-------- Я ч-к-ю п-р-в-д з Г-р-а-і-. --------------------------- Я чакаю перавод з Германіі. 0
Y- cha---u -era-o--z Germanі-. Y- c------ p------ z G-------- Y- c-a-a-u p-r-v-d z G-r-a-і-. ------------------------------ Ya chakayu peravod z Germanіі.
Itt van a számlaszámom. Во-ь--умар-м-----р--у-ку. В--- н---- м---- р------- В-с- н-м-р м-й-о р-х-н-у- ------------------------- Вось нумар майго рахунку. 0
V-s- -uma- may-- ---h-nku. V--- n---- m---- r-------- V-s- n-m-r m-y-o r-k-u-k-. -------------------------- Vos’ numar maygo rakhunku.
Megérkezett a pénz? Г---ы паст-п-л-? Г---- п--------- Г-о-ы п-с-у-і-і- ---------------- Грошы паступілі? 0
G---hy pas-upіlі? G----- p--------- G-o-h- p-s-u-і-і- ----------------- Groshy pastupіlі?
Be szeretném váltani ezt a pénzt. Я-ж-да---а-ян-ць гэт-- -----. Я ж---- п------- г---- г----- Я ж-д-ю п-м-н-ц- г-т-я г-о-ы- ----------------------------- Я жадаю памяняць гэтыя грошы. 0
Y- z-a-a-- pamya-ya-s’------a g-o-hy. Y- z------ p---------- g----- g------ Y- z-a-a-u p-m-a-y-t-’ g-t-y- g-o-h-. ------------------------------------- Ya zhadayu pamyanyats’ getyya groshy.
Amerikai dollárra van szükségem. М-- пат--б--я--о-а---З-А. М-- п-------- д----- З--- М-е п-т-э-н-я д-л-р- З-А- ------------------------- Мне патрэбныя долары ЗША. 0
Mn- -at-e---ya------- ZS--. M-- p--------- d----- Z---- M-e p-t-e-n-y- d-l-r- Z-h-. --------------------------- Mne patrebnyya dolary ZShA.
Kérem adjon nekem kiscímletű bankjegyeket. К--і ----а,--а-ц- --- д-о---- ку-юры. К--- л----- д---- м-- д------ к------ К-л- л-с-а- д-й-е м-е д-о-н-я к-п-р-. ------------------------------------- Калі ласка, дайце мне дробныя купюры. 0
Kal--l---a--day--- -ne -ro---ya-kup-u--. K--- l----- d----- m-- d------- k------- K-l- l-s-a- d-y-s- m-e d-o-n-y- k-p-u-y- ---------------------------------------- Kalі laska, daytse mne drobnyya kupyury.
Van itt egy pénzkiadó automata? Тут----- б--кама-? Т-- ё--- б-------- Т-т ё-ц- б-н-а-а-? ------------------ Тут ёсць банкамат? 0
T-- -osts- --nk---t? T-- y----- b-------- T-t y-s-s- b-n-a-a-? -------------------- Tut yosts’ bankamat?
Mennyi pénzt lehet felvenni? К-лькі г-о-а- мож-а ----ь? К----- г----- м---- з----- К-л-к- г-о-а- м-ж-а з-я-ь- -------------------------- Колькі грошаў можна зняць? 0
Ko--k- gr---a- mo-hna--nya-s-? K----- g------ m----- z------- K-l-k- g-o-h-u m-z-n- z-y-t-’- ------------------------------ Kol’kі groshau mozhna znyats’?
Melyik hitelkártyát lehet használni? Я-і----эд--ны-----т---м--на вы--р-ст----ць? Я--- к-------- к----- м---- в-------------- Я-і- к-э-ы-н-я к-р-к- м-ж-а в-к-р-с-о-в-ц-? ------------------------------------------- Якія крэдытныя карткі можна выкарыстоўваць? 0
Y---ya -redy--yya k-rt-і---zh-a -yk-ry-to--at--? Y----- k--------- k----- m----- v--------------- Y-k-y- k-e-y-n-y- k-r-k- m-z-n- v-k-r-s-o-v-t-’- ------------------------------------------------ Yakіya kredytnyya kartkі mozhna vykarystouvats’?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Létezik általános nyelvtan?

Amikor egy nyelvet tanulunk, megtanuljuk a nyelvtanát is. Gyerekeknél, akik az anyanyelvüket tanulják, ez automatikusan megtörténik. Nem veszik észre, hogy agyuk sok különböző szabályt megtanul. Mégis az elejétől kezdve helyesen tanulják meg az anyanyelvüket. Mivel sok nyelv létezik, sok nyelvtan is létezik. De létezik egy általános, univerzális nyelvtan? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Új kutatások választ adhatnak erre a kérdésre. Agykutatók ugyanis érdekes felfedezésre jutottak. Teszt alanyoknak nyelvtani szabályokat tanítottak. Ezek az alanyok nyelvet tanuló diákok voltak. Japán vagy olasz nyelvet tanultak. A nyelvtani szabályok fele kitaláció volt. A tesztalanyok viszont ezt nem tudták. A tanulás után a diákoknak mondatokat mutattak. El kellett dönteniük, hogy a mondatok helyesek-e vagy sem. A feladat megoldása közben vizsgálták az agyukat. Vagyis mérték az agyi tevékenységüket. Így meg tudták állapítani, hogy az agyuk hogyan reagál a mondatokra. És úgy néz ki, hogy az agyunk felismeri a nyelvtant! A nyelv feldolgozása közben az agy bizonyos részei aktívak. Ide tartozik a Broca terület is. A nagyagy bal agyféltekében található. Amikor a diákok a valós szabályokat vizsgálták, akkor ez a régió nagyon aktív volt. A kitalált szabályok esetében viszont lényegesen lecsökkent az aktivitás. Lehetséges tehát, hogy minden egyes nyelvtannak ugyanaz az alapja. Így az összes nyelv nyelvtana ugyanazokat az alapokat követné. És ezek az alapok már velünk születnek…