Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   sq Numra rreshtorё

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [gjashtёdhjetёenjё]

Numra rreshtorё

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
Az első hónap a január. Mu--i-i----ё ё---ё -an---. M---- i p--- ё---- j------ M-a-i i p-r- ё-h-ё j-n-r-. -------------------------- Muaji i parё ёshtё janari. 0
A második hónap a február. Muaji i -y----s--- ------i. M---- i d--- ё---- s------- M-a-i i d-t- ё-h-ё s-k-r-i- --------------------------- Muaji i dytё ёshtё shkurti. 0
A harmadik hónap a március. M--j- --tre-ё-ёs----ma-s-. M---- i t---- ё---- m----- M-a-i i t-e-ё ё-h-ё m-r-i- -------------------------- Muaji i tretё ёshtё marsi. 0
A negyedik hónap az április. Mu--i - ka-ёrt ё--t- pr----. M---- i k----- ё---- p------ M-a-i i k-t-r- ё-h-ё p-i-l-. ---------------------------- Muaji i katёrt ёshtё prilli. 0
Az ötödik hónap a május. Mu--i --pestё-ёs--ё-mai. M---- i p---- ё---- m--- M-a-i i p-s-ё ё-h-ё m-i- ------------------------ Muaji i pestё ёshtё mai. 0
A hatodik hónap a június. M--j- - gj--h-- ---tё q---h--i. M---- i g------ ё---- q-------- M-a-i i g-a-h-ё ё-h-ё q-r-h-r-. ------------------------------- Muaji i gjashtё ёshtё qershori. 0
Hat hónap az egy félév. G-as--- -u-- -anё-n-- -jy--ё v---. G------ m--- j--- n-- g----- v---- G-a-h-ё m-a- j-n- n-ё g-y-m- v-t-. ---------------------------------- Gjashtё muaj janё njё gjysmё viti. 0
Január, február, március, j------s---rt,-ma-s, j----- s------ m---- j-n-r- s-k-r-, m-r-, -------------------- janar, shkurt, mars, 0
április, május és június. p--ll----j ----q-rs---. p----- m-- d-- q------- p-i-l- m-j d-e q-r-h-r- ----------------------- prill, maj dhe qershor. 0
A hetedik hónap a július. Muaji - --ta---ёs--ё---rrik-. M---- i s----- ё---- k------- M-a-i i s-t-t- ё-h-ё k-r-i-u- ----------------------------- Muaji i shtatё ёshtё korriku. 0
A nyolcadik hónap az augusztus. Mu-ji-----t- ёsh-ё---shti. M---- i t--- ё---- g------ M-a-i i t-t- ё-h-ё g-s-t-. -------------------------- Muaji i tetё ёshtё gushti. 0
A kilencedik hónap a szeptember. Mu--i ----n-ё -sh---sh---ori. M---- i n---- ё---- s-------- M-a-i i n-n-ё ё-h-ё s-t-t-r-. ----------------------------- Muaji i nёntё ёshtё shtatori. 0
A tizedik hónap az október. Muaj--- ---etё ё-h---t-tor-. M---- i d----- ё---- t------ M-a-i i d-j-t- ё-h-ё t-t-r-. ---------------------------- Muaji i dhjetё ёshtё tetori. 0
A tizenegyedik hónap a november. Muaj- i n-ёm---hje---ё--t- ---t-ri. M---- i n----------- ё---- n------- M-a-i i n-ё-b-d-j-t- ё-h-ё n-n-o-i- ----------------------------------- Muaji i njёmbёdhjetё ёshtё nёntori. 0
A tizenkettedik hónap a december. Mu--i-----m---hjet- ёs--ё d-j-to--. M---- i d---------- ё---- d-------- M-a-i i d-m-ё-h-e-ё ё-h-ё d-j-t-r-. ----------------------------------- Muaji i dymbёdhjetё ёshtё dhjetori. 0
Tizenkét hónap az egy év. Dym-ёd----- mu-----n------vit. D---------- m--- j--- n-- v--- D-m-ё-h-e-ё m-a- j-n- n-ё v-t- ------------------------------ Dymbёdhjetё muaj janё njё vit. 0
Július, augusztus, szeptember, kor------u--t, -h--t--, k------ g----- s------- k-r-i-, g-s-t- s-t-t-r- ----------------------- korrik, gusht, shtator, 0
október, november és december. t--o-,--ёn-or-d-e --j----. t----- n----- d-- d------- t-t-r- n-n-o- d-e d-j-t-r- -------------------------- tetor, nёntor dhe dhjetor. 0

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…