Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   ti ቁጽርታት “ኦርዲናል”

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [ሱሳንሓደን]

61 [susaniḥadeni]

ቁጽርታት “ኦርዲናል”

[k’uts’iritati “oridīnali”]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Az első hónap a január. ቀዳ----ር- ጥሪ --። ቀ--- ወ-- ጥ- እ-- ቀ-ማ- ወ-ሒ ጥ- እ-። --------------- ቀዳማይ ወርሒ ጥሪ እዩ። 0
k’eda-a-i---r---ī--’-r--i-u። k-------- w------ t---- i--- k-e-a-a-i w-r-h-ī t-i-ī i-u- ---------------------------- k’edamayi weriḥī t’irī iyu።
A második hónap a február. ካልኣ- ወ-- ለ-ቲት-እዩ። ካ--- ወ-- ለ--- እ-- ካ-ኣ- ወ-ሒ ለ-ቲ- እ-። ----------------- ካልኣይ ወርሒ ለካቲት እዩ። 0
ka-i---i we--ḥī le--tīt--iyu። k------- w------ l------- i--- k-l-’-y- w-r-h-ī l-k-t-t- i-u- ------------------------------ kali’ayi weriḥī lekatīti iyu።
A harmadik hónap a március. ሳል----ርሒ መ--- እዩ። ሳ--- ወ-- መ--- እ-- ሳ-ሳ- ወ-ሒ መ-ቢ- እ-። ----------------- ሳልሳይ ወርሒ መጋቢት እዩ። 0
sa--s-yi-w--iḥ---ega-īt- -yu። s------- w------ m------- i--- s-l-s-y- w-r-h-ī m-g-b-t- i-u- ------------------------------ salisayi weriḥī megabīti iyu።
A negyedik hónap az április. ራብ-ይ -ርሒ ---ያ --። ራ--- ወ-- ሚ--- እ-- ራ-ዓ- ወ-ሒ ሚ-ዝ- እ-። ----------------- ራብዓይ ወርሒ ሚያዝያ እዩ። 0
r-b---yi--e---̣---īya--ya -y-። r------- w------ m------- i--- r-b-‘-y- w-r-h-ī m-y-z-y- i-u- ------------------------------ rabi‘ayi weriḥī mīyaziya iyu።
Az ötödik hónap a május. ሓ-ሻ----- ---- እ-። ሓ--- ወ-- ጉ--- እ-- ሓ-ሻ- ወ-ሒ ጉ-በ- እ-። ----------------- ሓምሻይ ወርሒ ጉንበት እዩ። 0
ḥamish--- -er---- guni--t---yu። h--------- w------ g------- i--- h-a-i-h-y- w-r-h-ī g-n-b-t- i-u- -------------------------------- ḥamishayi weriḥī gunibeti iyu።
A hatodik hónap a június. ሻድ-- ወ-- -- -ዩ። ሻ--- ወ-- ሰ- እ-- ሻ-ሻ- ወ-ሒ ሰ- እ-። --------------- ሻድሻይ ወርሒ ሰነ እዩ። 0
s-a-i-h--- --r-h-ī-sene--yu። s--------- w------ s--- i--- s-a-i-h-y- w-r-h-ī s-n- i-u- ---------------------------- shadishayi weriḥī sene iyu።
Hat hónap az egy félév. ሽዱ-ተ ---ሕ -ር--ዓ---እዩ። ሽ--- ኣ--- ፍ-- ዓ-- እ-- ሽ-ሽ- ኣ-ር- ፍ-ቂ ዓ-ት እ-። --------------------- ሽዱሽተ ኣዋርሕ ፍርቂ ዓመት እዩ። 0
sh--u-h--- awa--ḥ---ir-k’- ‘-meti--yu። s--------- a------- f------ ‘----- i--- s-i-u-h-t- a-a-i-̣- f-r-k-ī ‘-m-t- i-u- --------------------------------------- shidushite awariḥi firik’ī ‘ameti iyu።
Január, február, március, ጥሪ- ------መ-ቢ-፣ ጥ-- ለ---- መ---- ጥ-፣ ለ-ቲ-፣ መ-ቢ-፣ --------------- ጥሪ፣ ለካቲት፣ መጋቢት፣ 0
t’--ī፣ -e-atīti፣--eg-bī--፣ t----- l-------- m-------- t-i-ī- l-k-t-t-፣ m-g-b-t-፣ -------------------------- t’irī፣ lekatīti፣ megabīti፣
április, május és június. ሚያ--- -ንበትን ሰ-ን። ሚ---- ጉ---- ሰ--- ሚ-ዝ-፣ ጉ-በ-ን ሰ-ን- ---------------- ሚያዝያ፣ ጉንበትን ሰነን። 0
m---zi-a፣--un-be-in- se---i። m-------- g--------- s------ m-y-z-y-፣ g-n-b-t-n- s-n-n-። ---------------------------- mīyaziya፣ gunibetini seneni።
A hetedik hónap a július. ሻ--- ወር- ሓምለ -ዩ። ሻ--- ወ-- ሓ-- እ-- ሻ-ዓ- ወ-ሒ ሓ-ለ እ-። ---------------- ሻውዓይ ወርሒ ሓምለ እዩ። 0
s-a---ayi we-i-̣ī h------ i--። s-------- w------ h------ i--- s-a-i-a-i w-r-h-ī h-a-i-e i-u- ------------------------------ shawi‘ayi weriḥī ḥamile iyu።
A nyolcadik hónap az augusztus. ሻም-----ሒ--ሓ- እ-። ሻ--- ወ-- ነ-- እ-- ሻ-ና- ወ-ሒ ነ-ሰ እ-። ---------------- ሻምናይ ወርሒ ነሓሰ እዩ። 0
s-amin-y- we---̣ī-----a-- -y-። s-------- w------ n------ i--- s-a-i-a-i w-r-h-ī n-h-a-e i-u- ------------------------------ shaminayi weriḥī neḥase iyu።
A kilencedik hónap a szeptember. ታሽዓ---ርሒ መ---- --። ታ--- ወ-- መ---- እ-- ታ-ዓ- ወ-ሒ መ-ከ-ም እ-። ------------------ ታሽዓይ ወርሒ መስከረም እዩ። 0
tashi--yi w-ri-̣- m-sik--em--i--። t-------- w------ m--------- i--- t-s-i-a-i w-r-h-ī m-s-k-r-m- i-u- --------------------------------- tashi‘ayi weriḥī mesikeremi iyu።
A tizedik hónap az október. ዓስራይ-ወርሒ ጥቕ-----። ዓ--- ወ-- ጥ--- እ-- ዓ-ራ- ወ-ሒ ጥ-ም- እ-። ----------------- ዓስራይ ወርሒ ጥቕምቲ እዩ። 0
‘-s--a-i-weri--- -’-ḵ’---tī--y-። ‘------- w------ t---------- i--- ‘-s-r-y- w-r-h-ī t-i-̱-i-i-ī i-u- --------------------------------- ‘asirayi weriḥī t’iḵ’imitī iyu።
A tizenegyedik hónap a november. መ-----ርተሓደ-ወር- ሕዳ--እ-። መ-- ዓ----- ወ-- ሕ-- እ-- መ-ል ዓ-ር-ሓ- ወ-ሒ ሕ-ር እ-። ---------------------- መበል ዓሰርተሓደ ወርሒ ሕዳር እዩ። 0
m--eli-‘aserit-h-a-e-w-ri----h-i--r---yu። m----- ‘------------ w------ h------ i--- m-b-l- ‘-s-r-t-h-a-e w-r-h-ī h-i-a-i i-u- ----------------------------------------- mebeli ‘aseriteḥade weriḥī ḥidari iyu።
A tizenkettedik hónap a december. መ-- ዓሰ-ተ--- -ር- -ሕሳስ --። መ-- ዓ------ ወ-- ታ--- እ-- መ-ል ዓ-ር-ክ-ተ ወ-ሒ ታ-ሳ- እ-። ------------------------ መበል ዓሰርተክልተ ወርሒ ታሕሳስ እዩ። 0
m---l---ase---ekil--- we--h-ī-tah-isa----y-። m----- ‘------------- w------ t-------- i--- m-b-l- ‘-s-r-t-k-l-t- w-r-h-ī t-h-i-a-i i-u- -------------------------------------------- mebeli ‘aseritekilite weriḥī taḥisasi iyu።
Tizenkét hónap az egy év. ዓሰ-ተ--ተ-ኣ-----ደ -መት እ-ም። ዓ------ ኣ--- ሓ- ዓ-- እ--- ዓ-ር-ክ-ተ ኣ-ር- ሓ- ዓ-ት እ-ም- ------------------------ ዓሰርተክልተ ኣዋርሕ ሓደ ዓመት እዮም። 0
‘-seri-----i---a-a-i--i---ad------t- iy-m-። ‘------------- a------- h---- ‘----- i----- ‘-s-r-t-k-l-t- a-a-i-̣- h-a-e ‘-m-t- i-o-i- ------------------------------------------- ‘aseritekilite awariḥi ḥade ‘ameti iyomi።
Július, augusztus, szeptember, ሓ--፣ -ሓ------ረም ሓ--- ነ--- መ---- ሓ-ለ- ነ-ሰ- መ-ከ-ም --------------- ሓምለ፣ ነሓሰ፣ መስከረም 0
ḥ-m-l-- n--̣ase--m---ke--mi h------- n------- m--------- h-a-i-e- n-h-a-e- m-s-k-r-m- ---------------------------- ḥamile፣ neḥase፣ mesikeremi
október, november és december. ጥ-ም-- ሕዳ-፣-ታ--ስ ጥ---- ሕ--- ታ--- ጥ-ም-፣ ሕ-ር- ታ-ሳ- --------------- ጥቕምቲ፣ ሕዳር፣ ታሕሳስ 0
t-i-̱-imitī--ḥ---ri፣---h--sasi t----------- h------- t-------- t-i-̱-i-i-ī- h-i-a-i- t-h-i-a-i ------------------------------- t’iḵ’imitī፣ ḥidari፣ taḥisasi

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…