Kifejezéstár

hu Kérdések 1   »   mk Поставување прашања 1

62 [hatvankettő]

Kérdések 1

Kérdések 1

62 [шеесет и два]

62 [shyeyesyet i dva]

Поставување прашања 1

[Postavoovaњye prashaњa 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
tanulni учи у-- у-и --- учи 0
oochi o---- o-c-i ----- oochi
Az iskolások sokat tanulnak? У-а- л- ----и------н-г-? У--- л- у-------- м----- У-а- л- у-е-и-и-е м-о-у- ------------------------ Учат ли учениците многу? 0
O-c--- li o--h----t--ty----o-uoo? O----- l- o------------- m------- O-c-a- l- o-c-y-n-t-i-y- m-o-u-o- --------------------------------- Oochat li oochyenitzitye mnoguoo?
Nem, keveset tanulnak. Н-------учат--ал--. Н-- т-- у--- м----- Н-, т-е у-а- м-л-у- ------------------- Не, тие учат малку. 0
Ny---t--e o-c-at-----o-. N--- t--- o----- m------ N-e- t-y- o-c-a- m-l-o-. ------------------------ Nye, tiye oochat malkoo.
kérdezni пр----а п------ п-а-у-а ------- прашува 0
p-as-o--a p-------- p-a-h-o-a --------- prashoova
Sokszor megkérdezi ön a tanárt? Г- --а---ате--------- на-та-ни---? Г- п-------- л- ч---- н----------- Г- п-а-у-а-е л- ч-с-о н-с-а-н-к-т- ---------------------------------- Го прашувате ли често наставникот? 0
G-o---ash-----ye--i chyes-o-n---a-ni-ot? G-- p----------- l- c------ n----------- G-o p-a-h-o-a-y- l- c-y-s-o n-s-a-n-k-t- ---------------------------------------- Guo prashoovatye li chyesto nastavnikot?
Nem, nem kérdezem sokszor. Н-- --- не-г--пр---ва----ст-. Н-- ј-- н- г- п------- ч----- Н-, ј-с н- г- п-а-у-а- ч-с-о- ----------------------------- Не, јас не го прашувам често. 0
N-e---a--nye -uo p---hoov-m-------o. N--- ј-- n-- g-- p--------- c------- N-e- ј-s n-e g-o p-a-h-o-a- c-y-s-o- ------------------------------------ Nye, јas nye guo prashoovam chyesto.
válaszolni од---а-а о------- о-г-в-р- -------- одговара 0
od---v--a o-------- o-g-o-a-a --------- odguovara
Válaszoljon kérem! О-го--рете -ол--. О--------- м----- О-г-в-р-т- м-л-м- ----------------- Одговорете молам. 0
O---o-o-ye-----ol-m. O------------ m----- O-g-o-o-y-t-e m-l-m- -------------------- Odguovoryetye molam.
Válaszolok. Ј----д-о--ра-. Ј-- о--------- Ј-с о-г-в-р-м- -------------- Јас одговарам. 0
Ј-s --gu------. Ј-- o---------- Ј-s o-g-o-a-a-. --------------- Јas odguovaram.
dolgozni р----и р----- р-б-т- ------ работи 0
r-b-ti r----- r-b-t- ------ raboti
Éppen dolgozik? Р-бо-- -и -о----га? Р----- л- т-- с---- Р-б-т- л- т-ј с-г-? ------------------- Работи ли тој сега? 0
Ra-o-i-li--o-----gu-? R----- l- t-- s------ R-b-t- l- t-ј s-e-u-? --------------------- Raboti li toј syegua?
Igen, éppen dolgozik. Д------ ---о---сег-. Д-- т-- р----- с---- Д-, т-ј р-б-т- с-г-. -------------------- Да, тој работи сега. 0
Da, -oј -a-o-----e-ua. D-- t-- r----- s------ D-, t-ј r-b-t- s-e-u-. ---------------------- Da, toј raboti syegua.
jönni д--ѓа д---- д-а-а ----- доаѓа 0
do-ѓa d---- d-a-a ----- doaѓa
Jönnek önök? Ќ- дој-е-е? Ќ- д------- Ќ- д-ј-е-е- ----------- Ќе дојдете? 0
K--- -o-dyet--? K--- d--------- K-y- d-ј-y-t-e- --------------- Kjye doјdyetye?
Igen, mindjárt jövünk. Д---ќе--о--е-- -е----. Д-- ќ- д------ в------ Д-, ќ- д-ј-е-е в-д-а-. ---------------------- Да, ќе дојдеме веднаш. 0
Da, ------o--y-m-e-v--dna--. D-- k--- d-------- v-------- D-, k-y- d-ј-y-m-e v-e-n-s-. ---------------------------- Da, kjye doјdyemye vyednash.
lakni жи--е ж---- ж-в-е ----- живее 0
ʐ-vy--e ʐ------ ʐ-v-e-e ------- ʐivyeye
Berlinben lakik? Жи-еете ли -о Берли-? Ж------ л- в- Б------ Ж-в-е-е л- в- Б-р-и-? --------------------- Живеете ли во Берлин? 0
ʐi-y-yetye li vo -ye-li-? ʐ--------- l- v- B------- ʐ-v-e-e-y- l- v- B-e-l-n- ------------------------- ʐivyeyetye li vo Byerlin?
Igen, Berlinben lakom. Д-, јас----еам--о Бер---. Д-- ј-- ж----- в- Б------ Д-, ј-с ж-в-а- в- Б-р-и-. ------------------------- Да, јас живеам во Берлин. 0
Da,-јas ----eam vo Byer---. D-- ј-- ʐ------ v- B------- D-, ј-s ʐ-v-e-m v- B-e-l-n- --------------------------- Da, јas ʐivyeam vo Byerlin.

Aki beszélni akar annak írnia is kell!

Idegen nyelveket megtanulni nem mindig egyszerű feladat. Az elején különösen a kiejtés okoz sokszor problémát a diákok számára. Sokan közülük nem mernek mondatokat kimondani az idegen nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy hibákat követnek el. Az ilyen diákok számára az írás jelenthet megoldást. Ugyanis aki helyesen akar beszélni, annak minél többet kell írnia! Az írás segít nekünk abban, hogy megszokjunk egy idegen nyelvet. Ennek több oka is van. Az írás másként működik mint a beszéd. Ez egy sokkal összetettebb folyamat. Írás közben többet gondolkodunk azon, hogy mely szavakat válasszuk. Ezáltal agyunk sokkal intenzívebben fogalakozik az új nyelvvel. Továbbá írás közben sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Nincsen velünk senki aki válaszra várna. Így lassan elveszíthetjük félelmünket az új nyelvvel szemben. Az írás emellett a kreativitást is segíti. Szabadabban érezzük magunkat és inkább játszunk az új nyelvvel. Az írás több időt is biztosít nekünk mint a beszéd. És támogatja az emlékező képességünket is! Az írás legnagyobb előnye viszont a távolságtartó formája. Ez annyit jelent, hogy a írásunk eredményét pontosan látjuk. Mindent világosan magunk előtt látunk. Így hibáinkat magunk tudjuk javítani és eközben tanulunk is. Azt, hogy miket írunk az új nyelven tulajdonképpen teljesen mindegy. A fontos az, hogy rendszeresen fogalmazzunk egész mondatokat. Aki ezt gyakorolni akarja, kereshet magának egy külföldi levélbarátot. Aztán valamikor találkozhat vele személyesen is. Meg fogja látni: A beszéd most már sokkal könnyebben megy!