Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 1   »   bg Притежателни местоимения 1

66 [hatvanhat]

Birtokos névmások 1

Birtokos névmások 1

66 [шейсет и шест]

66 [sheyset i shest]

Притежателни местоимения 1

[Pritezhatelni mestoimeniya 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
én – enyém аз - ----- с--й---си а- – м-- / с--- / с- а- – м-й / с-о- / с- -------------------- аз – мой / свой / си 0
az --mo- / svoy-/-si a- – m-- / s--- / s- a- – m-y / s-o- / s- -------------------- az – moy / svoy / si
Nem találom a kulcsomat. Н----г---а на-ер---оя-клю--/ -воя --юч-/-к---а--и. Н- м--- д- н----- м-- к--- / с--- к--- / к---- с-- Н- м-г- д- н-м-р- м-я к-ю- / с-о- к-ю- / к-ю-а с-. -------------------------------------------------- Не мога да намеря моя ключ / своя ключ / ключа си. 0
Ne m-ga da n-m--y- mo-- -ly--h / s--ya ---u------ly-ch- s-. N- m--- d- n------ m--- k----- / s---- k----- / k------ s-- N- m-g- d- n-m-r-a m-y- k-y-c- / s-o-a k-y-c- / k-y-c-a s-. ----------------------------------------------------------- Ne moga da namerya moya klyuch / svoya klyuch / klyucha si.
Nem találom a jegyemet. Не----а да-на-еря м-я -ил---- с-оя-б--ет ----ле-- с-. Н- м--- д- н----- м-- б---- / с--- б---- / б----- с-- Н- м-г- д- н-м-р- м-я б-л-т / с-о- б-л-т / б-л-т- с-. ----------------------------------------------------- Не мога да намеря моя билет / своя билет / билета си. 0
Ne m-g---a ----ry---o-- --l-- --s-o-- -il-- ---i--ta -i. N- m--- d- n------ m--- b---- / s---- b---- / b----- s-- N- m-g- d- n-m-r-a m-y- b-l-t / s-o-a b-l-t / b-l-t- s-. -------------------------------------------------------- Ne moga da namerya moya bilet / svoya bilet / bileta si.
te – tiéd т--- т-ой---с-о- /--и т- – т--- / с--- / с- т- – т-о- / с-о- / с- --------------------- ти – твой / свой / си 0
ti-– t-oy ---v-- /--i t- – t--- / s--- / s- t- – t-o- / s-o- / s- --------------------- ti – tvoy / svoy / si
Megtaláltad a kulcsodat? Намер--л---в-я --юч-/ -------ю----к-юч- си? Н----- л- т--- к--- / с--- к--- / к---- с-- Н-м-р- л- т-о- к-ю- / с-о- к-ю- / к-ю-а с-? ------------------------------------------- Намери ли твоя ключ / своя ключ / ключа си? 0
Na--r- -i-tv--a-klyuc--/ s-oy-----uc--- k--uch- -i? N----- l- t---- k----- / s---- k----- / k------ s-- N-m-r- l- t-o-a k-y-c- / s-o-a k-y-c- / k-y-c-a s-? --------------------------------------------------- Nameri li tvoya klyuch / svoya klyuch / klyucha si?
Megtaláltad a jegyedet? Н------л- -во- б---- - -во---и--- / би-ета с-? Н----- л- т--- б---- / с--- б---- / б----- с-- Н-м-р- л- т-о- б-л-т / с-о- б-л-т / б-л-т- с-? ---------------------------------------------- Намери ли твоя билет / своя билет / билета си? 0
N-me-- li--v-----il-t-/-svoya-bi--t----i--ta -i? N----- l- t---- b---- / s---- b---- / b----- s-- N-m-r- l- t-o-a b-l-t / s-o-a b-l-t / b-l-t- s-? ------------------------------------------------ Nameri li tvoya bilet / svoya bilet / bileta si?
ő – övé т-й-–-н-го- /-му т-- – н---- / м- т-й – н-г-в / м- ---------------- той – негов / му 0
t-- – -e-o- / mu t-- – n---- / m- t-y – n-g-v / m- ---------------- toy – negov / mu
Tudod, hogy hol van a kulcsa? З-ае---- къ-е-- ---ов-я--к-юч-/ -лю-ът -у? З---- л- к--- е н------- к--- / к----- м-- З-а-ш л- к-д- е н-г-в-я- к-ю- / к-ю-ъ- м-? ------------------------------------------ Знаеш ли къде е неговият ключ / ключът му? 0
Zna--h-l---yde------g-vi----k--uch /-klyuch-- m-? Z----- l- k--- y- n-------- k----- / k------- m-- Z-a-s- l- k-d- y- n-g-v-y-t k-y-c- / k-y-c-y- m-? ------------------------------------------------- Znaesh li kyde ye negoviyat klyuch / klyuchyt mu?
Tudod, hol van a jegye? З-а-- л- к--е - -е---и-- б--е- /---л---- --? З---- л- к--- е н------- б---- / б------ м-- З-а-ш л- к-д- е н-г-в-я- б-л-т / б-л-т-т м-? -------------------------------------------- Знаеш ли къде е неговият билет / билетът му? 0
Zn--s---- -y---y----g--iya---ile--- --l-----mu? Z----- l- k--- y- n-------- b---- / b------ m-- Z-a-s- l- k-d- y- n-g-v-y-t b-l-t / b-l-t-t m-? ----------------------------------------------- Znaesh li kyde ye negoviyat bilet / biletyt mu?
ő – övé тя-–-н-ин-/ й т- – н--- / й т- – н-и- / й ------------- тя – неин / й 0
t-a --nei--/-y t-- – n--- / y t-a – n-i- / y -------------- tya – nein / y
A pénze elveszett. Н---ит- --р--/ па-ите --г- --ма. Н------ п--- / п----- й г- н---- Н-й-и-е п-р- / п-р-т- й г- н-м-. -------------------------------- Нейните пари / парите й ги няма. 0
Ne--i-- -ar--/ p-r-te---g- --am-. N------ p--- / p----- y g- n----- N-y-i-e p-r- / p-r-t- y g- n-a-a- --------------------------------- Neynite pari / parite y gi nyama.
És a hitelkártyája is elveszett. Нейн-т----е----а-ка-т--/---еди-на-- й ка-та---що - -яма. Н------ к------- к---- / к--------- й к---- с--- я н---- Н-й-а-а к-е-и-н- к-р-а / к-е-и-н-т- й к-р-а с-щ- я н-м-. -------------------------------------------------------- Нейната кредитна карта / кредитната й карта също я няма. 0
N--nata kr-di--- kar---/ -red---a-a y-ka-t- s--h-ho ya-ny---. N------ k------- k---- / k--------- y k---- s------ y- n----- N-y-a-a k-e-i-n- k-r-a / k-e-i-n-t- y k-r-a s-s-c-o y- n-a-a- ------------------------------------------------------------- Neynata kreditna karta / kreditnata y karta syshcho ya nyama.
mi – miénk н-е-– ----/--и н-- – н-- / н- н-е – н-ш / н- -------------- ние – наш / ни 0
nie –--ash - ni n-- – n--- / n- n-e – n-s- / n- --------------- nie – nash / ni
A nagyapánk beteg. Н---я- ---- /-д------ ----лен. Н----- д--- / д--- н- е б----- Н-ш-я- д-д- / д-д- н- е б-л-н- ------------------------------ Нашият дядо / дядо ни е болен. 0
Na---y-t ---do-/ dy-do-ni y- b--e-. N------- d---- / d---- n- y- b----- N-s-i-a- d-a-o / d-a-o n- y- b-l-n- ----------------------------------- Nashiyat dyado / dyado ni ye bolen.
A nagymamánk egészséges. На--та-ба-а-/ б--- -и е -д-а--. Н----- б--- / б--- н- е з------ Н-ш-т- б-б- / б-б- н- е з-р-в-. ------------------------------- Нашата баба / баба ни е здрава. 0
N----t--b-ba - b-b- n---e --r-va. N------ b--- / b--- n- y- z------ N-s-a-a b-b- / b-b- n- y- z-r-v-. --------------------------------- Nashata baba / baba ni ye zdrava.
ti – tiétek ви- ---аш /--и в-- – в-- / в- в-е – в-ш / в- -------------- вие – ваш / ви 0
v-- - v--h-/-vi v-- – v--- / v- v-e – v-s- / v- --------------- vie – vash / vi
Gyerekek, hol van apukátok? Дец---къ-е-е-ва--я- б--- /-бащ- --? Д---- к--- е в----- б--- / б--- в-- Д-ц-, к-д- е в-ш-я- б-щ- / б-щ- в-? ----------------------------------- Деца, къде е вашият баща / баща ви? 0
De---,-kyde-y----s-i-----a--ch- /-ba---h- vi? D----- k--- y- v------- b------ / b------ v-- D-t-a- k-d- y- v-s-i-a- b-s-c-a / b-s-c-a v-? --------------------------------------------- Detsa, kyde ye vashiyat bashcha / bashcha vi?
Gyerekek, hol van anyukátok? Д-ц----ъ-е-- в---т--ма--а ------а -и? Д---- к--- е в----- м---- / м---- в-- Д-ц-, к-д- е в-ш-т- м-й-а / м-й-а в-? ------------------------------------- Деца, къде е вашата майка / майка ви? 0
D-tsa,-ky-e--e-v-s------a-k--/ ma-k- v-? D----- k--- y- v------ m---- / m---- v-- D-t-a- k-d- y- v-s-a-a m-y-a / m-y-a v-? ---------------------------------------- Detsa, kyde ye vashata mayka / mayka vi?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kreatív nyelv

A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!