Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 1   »   mk Присвојни заменки 1

66 [hatvanhat]

Birtokos névmások 1

Birtokos névmások 1

66 [шеесет и шест]

66 [shyeyesyet i shyest]

Присвојни заменки 1

[Prisvoјni zamyenki 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
én – enyém јас-–-мој ј-- – м-- ј-с – м-ј --------- јас – мој 0
јas – --ј ј-- – m-- ј-s – m-ј --------- јas – moј
Nem találom a kulcsomat. Немож-м -а----на-----------/-с-ојот кл--. Н------ д- г- н----- м---- / с----- к---- Н-м-ж-м д- г- н-ј-а- м-ј-т / с-о-о- к-у-. ----------------------------------------- Неможам да го најдам мојот / својот клуч. 0
N---o-------guo--aј-am--oјo- / --o--- -----h. N------- d- g-- n----- m---- / s----- k------ N-e-o-a- d- g-o n-ј-a- m-ј-t / s-o-o- k-o-c-. --------------------------------------------- Nyemoʐam da guo naјdam moјot / svoјot klooch.
Nem találom a jegyemet. Немо-а---а го -а---м-м---т ---в---т в---н-биле-. Н------ д- г- н----- м---- / с----- в---- б----- Н-м-ж-м д- г- н-ј-а- м-ј-т / с-о-о- в-з-н б-л-т- ------------------------------------------------ Неможам да го најдам мојот / својот возен билет. 0
N-----am--a -u-----dam-m-јo- - s--ј-t v-zyen--il-e-. N------- d- g-- n----- m---- / s----- v----- b------ N-e-o-a- d- g-o n-ј-a- m-ј-t / s-o-o- v-z-e- b-l-e-. ---------------------------------------------------- Nyemoʐam da guo naјdam moјot / svoјot vozyen bilyet.
te – tiéd т- – твој т- – т--- т- – т-о- --------- ти – твој 0
ti-–-t--ј t- – t--- t- – t-o- --------- ti – tvoј
Megtaláltad a kulcsodat? Го н---е ли -в--от ----ој-------? Г- н---- л- т----- / с----- к---- Г- н-ј-е л- т-о-о- / с-о-о- к-у-? --------------------------------- Го најде ли твојот / својот клуч? 0
G-o n---y--li tvo-o--/ --oјot--l--c-? G-- n----- l- t----- / s----- k------ G-o n-ј-y- l- t-o-o- / s-o-o- k-o-c-? ------------------------------------- Guo naјdye li tvoјot / svoјot klooch?
Megtaláltad a jegyedet? Г--на------ --о----- --ојо--в-зе---илет? Г- н---- л- т----- / с----- в---- б----- Г- н-ј-е л- т-о-о- / с-о-о- в-з-н б-л-т- ---------------------------------------- Го најде ли твојот / својот возен билет? 0
G-o -aј-ye l- t----t-- ------ v-zy---b--ye-? G-- n----- l- t----- / s----- v----- b------ G-o n-ј-y- l- t-o-o- / s-o-o- v-z-e- b-l-e-? -------------------------------------------- Guo naјdye li tvoјot / svoјot vozyen bilyet?
ő – övé тој –-не-ов т-- – н---- т-ј – н-г-в ----------- тој – негов 0
toј –-nye---v t-- – n------ t-ј – n-e-u-v ------------- toј – nyeguov
Tudod, hogy hol van a kulcsa? З---ш--и каде е-неговиот к--ч? З---- л- к--- е н------- к---- З-а-ш л- к-д- е н-г-в-о- к-у-? ------------------------------ Знаеш ли каде е неговиот клуч? 0
Znayesh-li k-d-e y- --egu-v----kl---h? Z------ l- k---- y- n--------- k------ Z-a-e-h l- k-d-e y- n-e-u-v-o- k-o-c-? -------------------------------------- Znayesh li kadye ye nyeguoviot klooch?
Tudod, hol van a jegye? Знае- ----а---е н-г--ио----зен---л--? З---- л- к--- е н------- в---- б----- З-а-ш л- к-д- е н-г-в-о- в-з-н б-л-т- ------------------------------------- Знаеш ли каде е неговиот возен билет? 0
Z--yesh ----ady---e ny-------- v---en b-l-et? Z------ l- k---- y- n--------- v----- b------ Z-a-e-h l- k-d-e y- n-e-u-v-o- v-z-e- b-l-e-? --------------------------------------------- Znayesh li kadye ye nyeguoviot vozyen bilyet?
ő – övé т---–---јзин т-- – н----- т-а – н-ј-и- ------------ таа – нејзин 0
t-a-–-----z-n t-- – n------ t-a – n-e-z-n ------------- taa – nyeјzin
A pénze elveszett. Н-јз-нит- п--- -и н-ма. Н-------- п--- г- н---- Н-ј-и-и-е п-р- г- н-м-. ----------------------- Нејзините пари ги нема. 0
Ny--z---tye --r- gu--n-e--. N---------- p--- g-- n----- N-e-z-n-t-e p-r- g-i n-e-a- --------------------------- Nyeјzinitye pari gui nyema.
És a hitelkártyája is elveszett. А и --ј--н-та -р--итна к-р--чк-----н---. А и н-------- к------- к------- ј- н---- А и н-ј-и-а-а к-е-и-н- к-р-и-к- ј- н-м-. ---------------------------------------- А и нејзината кредитна картичка ја нема. 0
A i ny--z-na-- k---d-tn- --r-i-----јa nye--. A i n--------- k-------- k-------- ј- n----- A i n-e-z-n-t- k-y-d-t-a k-r-i-h-a ј- n-e-a- -------------------------------------------- A i nyeјzinata kryeditna kartichka јa nyema.
mi – miénk ни-----аш н-- – н-- н-е – н-ш --------- ние – наш 0
n----– n-sh n--- – n--- n-y- – n-s- ----------- niye – nash
A nagyapánk beteg. Наш--т дедо е--о--н. Н----- д--- е б----- Н-ш-о- д-д- е б-л-н- -------------------- Нашиот дедо е болен. 0
Na-hio- -y--o ye---l--n. N------ d---- y- b------ N-s-i-t d-e-o y- b-l-e-. ------------------------ Nashiot dyedo ye bolyen.
A nagymamánk egészséges. Н-ш--- ба-- е --р--а. Н----- б--- е з------ Н-ш-т- б-б- е з-р-в-. --------------------- Нашата баба е здрава. 0
Na-h-----aba -e zd-a--. N------ b--- y- z------ N-s-a-a b-b- y- z-r-v-. ----------------------- Nashata baba ye zdrava.
ti – tiétek в-е-–-ваш в-- – в-- в-е – в-ш --------- вие – ваш 0
v-ye --v--h v--- – v--- v-y- – v-s- ----------- viye – vash
Gyerekek, hol van apukátok? Деца- к-д- --в-ш--т т-т--? Д---- к--- е в----- т----- Д-ц-, к-д- е в-ш-о- т-т-о- -------------------------- Деца, каде е вашиот татко? 0
Dye-za---adye-------hio--t-tk-? D------ k---- y- v------ t----- D-e-z-, k-d-e y- v-s-i-t t-t-o- ------------------------------- Dyetza, kadye ye vashiot tatko?
Gyerekek, hol van anyukátok? Д---,--а-- е-ваш-та-ма---? Д---- к--- е в----- м----- Д-ц-, к-д- е в-ш-т- м-ј-а- -------------------------- Деца, каде е вашата мајка? 0
Dy----- -a--e -e-v-s-a---m-јka? D------ k---- y- v------ m----- D-e-z-, k-d-e y- v-s-a-a m-ј-a- ------------------------------- Dyetza, kadye ye vashata maјka?

Kreatív nyelv

A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!