Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   bg Притежателни местоимения 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [шейсет и седем]

67 [sheyset i sedem]

Притежателни местоимения 2

[Pritezhatelni mestoimeniya 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
a szemüveg Оч--а Очила 0
O----- Oc---a Ochila O-h-l- ------
Elfelejtette a szemüvegét. То- з------ с----- о---- / о------ с-. Той забрави своите очила / очилата си. 0
T-- z------ s----- o----- / o------- s-. To- z------ s----- o----- / o------- s-. Toy zabravi svoite ochila / ochilata si. T-y z-b-a-i s-o-t- o-h-l- / o-h-l-t- s-. --------------------------/------------.
Hol van hát a szemüvege? Къ-- л- с- н------- о---- / о------ м-? Къде ли са неговите очила / очилата му? 0
K--- l- s- n------- o----- / o------- m-? Ky-- l- s- n------- o----- / o------- m-? Kyde li sa negovite ochila / ochilata mu? K-d- l- s- n-g-v-t- o-h-l- / o-h-l-t- m-? ---------------------------/------------?
az óra Ча-----к Часовник 0
C-------- Ch------k Chasovnik C-a-o-n-k ---------
Az órája elromlott. Не------ ч------- / ч--------- м- е п-------. Неговият часовник / часовникът му е повреден. 0
N-------- c-------- / c---------- m- y- p-------. Ne------- c-------- / c---------- m- y- p-------. Negoviyat chasovnik / chasovnikyt mu ye povreden. N-g-v-y-t c-a-o-n-k / c-a-o-n-k-t m- y- p-v-e-e-. --------------------/---------------------------.
Az óra a falon van. Ча-------- в--- н- с------. Часовникът виси на стената. 0
C---------- v--- n- s------. Ch--------- v--- n- s------. Chasovnikyt visi na stenata. C-a-o-n-k-t v-s- n- s-e-a-a. ---------------------------.
az útlevél Па----т Паспорт 0
P------ Pa----t Pasport P-s-o-t -------
Elveszítette az útlevelét. То- з----- с--- п------ / п------- с-. Той загуби своя паспорт / паспорта си. 0
T-- z----- s---- p------ / p------- s-. To- z----- s---- p------ / p------- s-. Toy zagubi svoya pasport / pasporta si. T-y z-g-b- s-o-a p-s-o-t / p-s-o-t- s-. -------------------------/------------.
Hol van hát az ő útlevele? Къ-- л- е н------- п------ / п-------- м-? Къде ли е неговият паспорт / паспортът му? 0
K--- l- y- n-------- p------ / p-------- m-? Ky-- l- y- n-------- p------ / p-------- m-? Kyde li ye negoviyat pasport / pasportyt mu? K-d- l- y- n-g-v-y-t p-s-o-t / p-s-o-t-t m-? -----------------------------/-------------?
ők – övék те – т---- / с--- / си те – техен / свои / си 0
t- – t----- / s--- / s- te – t----- / s--- / si te – tekhen / svoi / si t- – t-k-e- / s-o- / s- ---–--------/------/---
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Де---- н- м---- д- н------ с----- р------- / р--------- с-. Децата не могат да намерят своите родители / родителите си. 0
D------ n- m---- d- n------- s----- r------- / r--------- s-. De----- n- m---- d- n------- s----- r------- / r--------- s-. Detsata ne mogat da nameryat svoite roditeli / roditelite si. D-t-a-a n- m-g-t d- n-m-r-a- s-o-t- r-d-t-l- / r-d-t-l-t- s-. ---------------------------------------------/--------------.
De ott jönnek már a szüleik! Но е- т-- т------ р------- / р--------- и- и----! Но ей там техните родители / родителите им идват! 0
N- y-- t-- t------- r------- / r--------- i- i----! No y-- t-- t------- r------- / r--------- i- i----! No yey tam tekhnite roditeli / roditelite im idvat! N- y-y t-m t-k-n-t- r-d-t-l- / r-d-t-l-t- i- i-v-t! -----------------------------/--------------------!
Ön – Öné Ви- – В-- / Ви Вие – Ваш / Ви 0
V-- – V--- / V- Vi- – V--- / Vi Vie – Vash / Vi V-e – V-s- / V- ----–------/---
Milyen volt az útja, Müller úr? Ка- б--- В----- п------- / п--------- В-- г------- М----? Как беше Вашето пътуване / пътуването Ви, господин Мюлер? 0
K-- b---- V------ p------- / p--------- V-, g------- M-----? Ka- b---- V------ p------- / p--------- V-- g------- M-----? Kak beshe Vasheto pytuvane / pytuvaneto Vi, gospodin Myuler? K-k b-s-e V-s-e-o p-t-v-n- / p-t-v-n-t- V-, g-s-o-i- M-u-e-? ---------------------------/--------------,----------------?
Hol van a felesége, Müller úr? Къ-- е В----- ж--- / ж--- В-- г------- М----? Къде е Вашата жена / жена Ви, господин Мюлер? 0
K--- y- V------ z---- / z---- V-, g------- M-----? Ky-- y- V------ z---- / z---- V-- g------- M-----? Kyde ye Vashata zhena / zhena Vi, gospodin Myuler? K-d- y- V-s-a-a z-e-a / z-e-a V-, g-s-o-i- M-u-e-? ----------------------/---------,----------------?
Ön – Öné Ви- – В-- / Ви Вие – Ваш / Ви 0
V-- – V--- / V- Vi- – V--- / Vi Vie – Vash / Vi V-e – V-s- / V- ----–------/---
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Ка- б--- В----- п------- / п--------- В-- г------ Ш---? Как беше Вашето пътуване / пътуването Ви, госпожо Шмит? 0
K-- b---- V------ p------- / p--------- V-, g------- S----? Ka- b---- V------ p------- / p--------- V-- g------- S----? Kak beshe Vasheto pytuvane / pytuvaneto Vi, gospozho Shmit? K-k b-s-e V-s-e-o p-t-v-n- / p-t-v-n-t- V-, g-s-o-h- S-m-t? ---------------------------/--------------,---------------?
Hol van a férje, Schmidt asszony? Къ-- е В----- м-- / м---- В-- г------ Ш---? Къде е Вашият мъж / мъжът Ви, госпожо Шмит? 0
K--- y- V------- m--- / m----- V-, g------- S----? Ky-- y- V------- m--- / m----- V-- g------- S----? Kyde ye Vashiyat myzh / myzhyt Vi, gospozho Shmit? K-d- y- V-s-i-a- m-z- / m-z-y- V-, g-s-o-h- S-m-t? ----------------------/----------,---------------?

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!