Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   el Κτητικές αντωνυμίες 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [εξήντα επτά]

67 [exḗnta eptá]

Κτητικές αντωνυμίες 2

[Ktētikés antōnymíes 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar görög Lejátszás Több
a szemüveg τ-----λ-ά τ- γ----- τ- γ-α-ι- --------- τα γυαλιά 0
ta-gya-iá t- g----- t- g-a-i- --------- ta gyaliá
Elfelejtette a szemüvegét. Ξέ-α-ε -α --αλιά --υ. Ξ----- τ- γ----- τ--- Ξ-χ-σ- τ- γ-α-ι- τ-υ- --------------------- Ξέχασε τα γυαλιά του. 0
Xéc---- t- gy-----t--. X------ t- g----- t--- X-c-a-e t- g-a-i- t-u- ---------------------- Xéchase ta gyaliá tou.
Hol van hát a szemüvege? Μα -ού -χει-τα-γ---ιά -ου; Μ- π-- έ--- τ- γ----- τ--- Μ- π-ύ έ-ε- τ- γ-α-ι- τ-υ- -------------------------- Μα πού έχει τα γυαλιά του; 0
M- poú----e--ta g-aliá-t-u? M- p-- é---- t- g----- t--- M- p-ú é-h-i t- g-a-i- t-u- --------------------------- Ma poú échei ta gyaliá tou?
az óra το -ο--ι τ- ρ---- τ- ρ-λ-ι -------- το ρολόι 0
t---ol-i t- r---- t- r-l-i -------- to rolói
Az órája elromlott. Το--ολό- του --λ---. Τ- ρ---- τ-- χ------ Τ- ρ-λ-ι τ-υ χ-λ-σ-. -------------------- Το ρολόι του χάλασε. 0
T--r--ói --u-chál-s-. T- r---- t-- c------- T- r-l-i t-u c-á-a-e- --------------------- To rolói tou chálase.
Az óra a falon van. Τ- --λ-ι -ρ-μ-τ-ι-στο- το-χο. Τ- ρ---- κ------- σ--- τ----- Τ- ρ-λ-ι κ-έ-ε-α- σ-ο- τ-ί-ο- ----------------------------- Το ρολόι κρέμεται στον τοίχο. 0
To -ol-- -r-me-a- --on to-cho. T- r---- k------- s--- t------ T- r-l-i k-é-e-a- s-o- t-í-h-. ------------------------------ To rolói krémetai ston toícho.
az útlevél το -ι--ατ---ο τ- δ--------- τ- δ-α-α-ή-ι- ------------- το διαβατήριο 0
to diabat---o t- d--------- t- d-a-a-ḗ-i- ------------- to diabatḗrio
Elveszítette az útlevelét. Έ------- δ-αβ-τ--ι- --υ. Έ---- τ- δ--------- τ--- Έ-α-ε τ- δ-α-α-ή-ι- τ-υ- ------------------------ Έχασε το διαβατήριό του. 0
Éch-se--o--ia--t-ri- -o-. É----- t- d--------- t--- É-h-s- t- d-a-a-ḗ-i- t-u- ------------------------- Échase to diabatḗrió tou.
Hol van hát az ő útlevele? Μ----- έχε- το --αβα-ή--- ---; Μ- π-- έ--- τ- δ--------- τ--- Μ- π-ύ έ-ε- τ- δ-α-α-ή-ι- τ-υ- ------------------------------ Μα πού έχει το διαβατήριό του; 0
Ma p-ú--c--- to ---batḗr-ó -ou? M- p-- é---- t- d--------- t--- M- p-ú é-h-i t- d-a-a-ḗ-i- t-u- ------------------------------- Ma poú échei to diabatḗrió tou?
ők – övék α-τά - δ--ά--ους α--- – δ--- τ--- α-τ- – δ-κ- τ-υ- ---------------- αυτά – δικά τους 0
a-t--- d------us a--- – d--- t--- a-t- – d-k- t-u- ---------------- autá – diká tous
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Τ- πα--ιά-δεν ---------α-βρ--ν-τ-υς γο--ίς-τους. Τ- π----- δ-- μ------ ν- β---- τ--- γ----- τ---- Τ- π-ι-ι- δ-ν μ-ο-ο-ν ν- β-ο-ν τ-υ- γ-ν-ί- τ-υ-. ------------------------------------------------ Τα παιδιά δεν μπορούν να βρουν τους γονείς τους. 0
Ta-p---iá de- -p-ro-- n- b---n--ous g--eís ---s. T- p----- d-- m------ n- b---- t--- g----- t---- T- p-i-i- d-n m-o-o-n n- b-o-n t-u- g-n-í- t-u-. ------------------------------------------------ Ta paidiá den mporoún na broun tous goneís tous.
De ott jönnek már a szüleik! Αλλ--να,-έρχ-ν--- -- γ--εί- --υς! Α--- ν-- έ------- ο- γ----- τ---- Α-λ- ν-, έ-χ-ν-α- ο- γ-ν-ί- τ-υ-! --------------------------------- Αλλά να, έρχονται οι γονείς τους! 0
All- -a- --c-on-----i--o---------! A--- n-- é-------- o- g----- t---- A-l- n-, é-c-o-t-i o- g-n-í- t-u-! ---------------------------------- Allá na, érchontai oi goneís tous!
Ön – Öné εσ--ς--------σας ε---- – δ--- σ-- ε-ε-ς – δ-κ- σ-ς ---------------- εσείς – δικό σας 0
es----–-dik--sas e---- – d--- s-- e-e-s – d-k- s-s ---------------- eseís – dikó sas
Milyen volt az útja, Müller úr? Πώς ήτ-ν--ο-τ---δ------ κ-ρ-ε-M--l-r; Π-- ή--- τ- τ----- σ--- κ---- M------ Π-ς ή-α- τ- τ-ξ-δ- σ-ς- κ-ρ-ε M-l-e-; ------------------------------------- Πώς ήταν το ταξίδι σας, κύριε Müller; 0
P-- --an -o ta--di --s- ---i- -ül-e-? P-- ḗ--- t- t----- s--- k---- M------ P-s ḗ-a- t- t-x-d- s-s- k-r-e M-l-e-? ------------------------------------- Pṓs ḗtan to taxídi sas, kýrie Müller?
Hol van a felesége, Müller úr? Πού-εί--ι-----ναί---σ-ς, κύρι- Mül---; Π-- ε---- η γ------ σ--- κ---- M------ Π-ύ ε-ν-ι η γ-ν-ί-α σ-ς- κ-ρ-ε M-l-e-; -------------------------------------- Πού είναι η γυναίκα σας, κύριε Müller; 0
Po----n---- -y--ík--s-s,-k--ie --l-e-? P-- e---- ē g------ s--- k---- M------ P-ú e-n-i ē g-n-í-a s-s- k-r-e M-l-e-? -------------------------------------- Poú eínai ē gynaíka sas, kýrie Müller?
Ön – Öné ε---- - δ-κό σας ε---- – δ--- σ-- ε-ε-ς – δ-κ- σ-ς ---------------- εσείς – δικό σας 0
e-e---- d------s e---- – d--- s-- e-e-s – d-k- s-s ---------------- eseís – dikó sas
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Πώς---α---ο-τ-ξ-δ- -ας,--υρ-α-Sc-m-d-; Π-- ή--- τ- τ----- σ--- κ---- S------- Π-ς ή-α- τ- τ-ξ-δ- σ-ς- κ-ρ-α S-h-i-t- -------------------------------------- Πώς ήταν το ταξίδι σας, κυρία Schmidt; 0
Pṓ--ḗ--- t- ---í----as--ky-ía----m-dt? P-- ḗ--- t- t----- s--- k---- S------- P-s ḗ-a- t- t-x-d- s-s- k-r-a S-h-i-t- -------------------------------------- Pṓs ḗtan to taxídi sas, kyría Schmidt?
Hol van a férje, Schmidt asszony? Πο- -ί-α- --ά--ρ---σας,-κ-ρ-- S-hm-dt; Π-- ε---- ο ά----- σ--- κ---- S------- Π-ύ ε-ν-ι ο ά-τ-α- σ-ς- κ-ρ-α S-h-i-t- -------------------------------------- Πού είναι ο άντρας σας, κυρία Schmidt; 0
Poú-e-na- - á----s s-s- -yrí---c--id-? P-- e---- o á----- s--- k---- S------- P-ú e-n-i o á-t-a- s-s- k-r-a S-h-i-t- -------------------------------------- Poú eínai o ántras sas, kyría Schmidt?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!