Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   mk Присвојни заменки 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [шеесет и седум]

67 [shyeyesyet i syedoom]

Присвојни заменки 2

[Prisvoјni zamyenki 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
a szemüveg оч-ла о---- о-и-а ----- очила 0
o--ila o----- o-h-l- ------ ochila
Elfelejtette a szemüvegét. Т-- ------ор--и--------оч-ла. Т-- г- з------- с----- о----- Т-ј г- з-б-р-в- с-о-т- о-и-а- ----------------------------- Тој ги заборави своите очила. 0
T---gui----o--vi -vo--y------l-. T-- g-- z------- s------ o------ T-ј g-i z-b-r-v- s-o-t-e o-h-l-. -------------------------------- Toј gui zaboravi svoitye ochila.
Hol van hát a szemüvege? Каде--е ------те-о-и--? К--- с- н------- о----- К-д- с- н-г-в-т- о-и-а- ----------------------- Каде се неговите очила? 0
K-dye-sy- --e--ovi----oc---a? K---- s-- n---------- o------ K-d-e s-e n-e-u-v-t-e o-h-l-? ----------------------------- Kadye sye nyeguovitye ochila?
az óra час-вн-к ч------- ч-с-в-и- -------- часовник 0
c--s-v-ik c-------- c-a-o-n-k --------- chasovnik
Az órája elromlott. Не---и-т ча----и- е--ас---н. Н------- ч------- е р------- Н-г-в-о- ч-с-в-и- е р-с-п-н- ---------------------------- Неговиот часовник е расипан. 0
N----ov------a--vn---y----s--an. N--------- c-------- y- r------- N-e-u-v-o- c-a-o-n-k y- r-s-p-n- -------------------------------- Nyeguoviot chasovnik ye rasipan.
Az óra a falon van. Ч--о--ик-т-- з-к-ч-н--а ѕ----. Ч--------- е з------ н- ѕ----- Ч-с-в-и-о- е з-к-ч-н н- ѕ-д-т- ------------------------------ Часовникот е закачен на ѕидот. 0
C-a-o----ot -- --ka--ye- na d-id--. C---------- y- z-------- n- d------ C-a-o-n-k-t y- z-k-c-y-n n- d-i-o-. ----------------------------------- Chasovnikot ye zakachyen na dzidot.
az útlevél па-ош п---- п-с-ш ----- пасош 0
pa-osh p----- p-s-s- ------ pasosh
Elveszítette az útlevelét. То- -- з--у-- с--------с-ш. Т-- г- з----- с----- п----- Т-ј г- з-г-б- с-о-о- п-с-ш- --------------------------- Тој го загуби својот пасош. 0
T-- guo-za--o-----voјot pas--h. T-- g-- z------- s----- p------ T-ј g-o z-g-o-b- s-o-o- p-s-s-. ------------------------------- Toј guo zaguoobi svoјot pasosh.
Hol van hát az ő útlevele? Каде - не--в--т пас--? К--- е н------- п----- К-д- е н-г-в-о- п-с-ш- ---------------------- Каде е неговиот пасош? 0
K-d-e-----y-g-ov--t-pas-sh? K---- y- n--------- p------ K-d-e y- n-e-u-v-o- p-s-s-? --------------------------- Kadye ye nyeguoviot pasosh?
ők – övék т-- --н---н т-- – н---- т-е – н-в-н ----------- тие – нивен 0
t-ye-----vyen t--- – n----- t-y- – n-v-e- ------------- tiye – nivyen
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Децат---е-м-жат----ги--а-да--св-ите--о-ител-. Д----- н- м---- д- г- н----- с----- р-------- Д-ц-т- н- м-ж-т д- г- н-ј-а- с-о-т- р-д-т-л-. --------------------------------------------- Децата не можат да ги најдат своите родители. 0
D--tzat- n-e--oʐ-t ---gui-n-ј-a--sv--t-- r-d--yeli. D------- n-- m---- d- g-- n----- s------ r--------- D-e-z-t- n-e m-ʐ-t d- g-i n-ј-a- s-o-t-e r-d-t-e-i- --------------------------------------------------- Dyetzata nye moʐat da gui naјdat svoitye rodityeli.
De ott jönnek már a szüleik! Ама -ве -- --аѓ-а- --в---е-р-ди-е-и! А-- е-- г- д------ н------ р-------- А-а е-е г- д-а-а-т н-в-и-е р-д-т-л-! ------------------------------------ Ама еве ги доаѓаат нивните родители! 0
A-- ye-y- -ui------a--n---ity- r--ity--i! A-- y---- g-- d------ n------- r--------- A-a y-v-e g-i d-a-a-t n-v-i-y- r-d-t-e-i- ----------------------------------------- Ama yevye gui doaѓaat nivnitye rodityeli!
Ön – Öné В-- –---ш В-- – В-- В-е – В-ш --------- Вие – Ваш 0
V----– ---h V--- – V--- V-y- – V-s- ----------- Viye – Vash
Milyen volt az útja, Müller úr? Ка-во-б-----ашето--ат-в--е- --сп--и-е -и-е-? К---- б--- В----- п-------- г-------- М----- К-к-о б-ш- В-ш-т- п-т-в-њ-, г-с-о-и-е М-л-р- -------------------------------------------- Какво беше Вашето патување, господине Милер? 0
K---o-b-es-y- -a-h---- p-too-a-ye,-gu-s-odi--e--i-ye-? K---- b------ V------- p---------- g---------- M------ K-k-o b-e-h-e V-s-y-t- p-t-o-a-y-, g-o-p-d-n-e M-l-e-? ------------------------------------------------------ Kakvo byeshye Vashyeto patoovaњye, guospodinye Milyer?
Hol van a felesége, Müller úr? Кад--е Ваш-т--соп-уга, --с---и-е-М--е-? К--- е В----- с------- г-------- М----- К-д- е В-ш-т- с-п-у-а- г-с-о-и-е М-л-р- --------------------------------------- Каде е Вашата сопруга, господине Милер? 0
Kad-- -e-Vashat- --p--og--,--u-s----ny- ----e-? K---- y- V------ s--------- g---------- M------ K-d-e y- V-s-a-a s-p-o-g-a- g-o-p-d-n-e M-l-e-? ----------------------------------------------- Kadye ye Vashata soproogua, guospodinye Milyer?
Ön – Öné Ви- --В-ш В-- – В-- В-е – В-ш --------- Вие – Ваш 0
V--e-–-V--h V--- – V--- V-y- – V-s- ----------- Viye – Vash
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Как---беше Ваш-то-па-ува--- --с---о Шм--? К---- б--- В----- п-------- г------ Ш---- К-к-о б-ш- В-ш-т- п-т-в-њ-, г-с-о-о Ш-и-? ----------------------------------------- Какво беше Вашето патување, госпоѓо Шмит? 0
K--vo --e--ye-Vas-yet-----o--aњ-e--g------o-S----? K---- b------ V------- p---------- g------- S----- K-k-o b-e-h-e V-s-y-t- p-t-o-a-y-, g-o-p-ѓ- S-m-t- -------------------------------------------------- Kakvo byeshye Vashyeto patoovaњye, guospoѓo Shmit?
Hol van a férje, Schmidt asszony? К-д- ---аши-- с-п---,--осп-ѓ--Ш-ит? К--- е В----- с------ г------ Ш---- К-д- е В-ш-о- с-п-у-, г-с-о-о Ш-и-? ----------------------------------- Каде е Вашиот сопруг, госпоѓо Шмит? 0
Kadye-ye---shiot -oproo-u- -uo---ѓ- Sh-i-? K---- y- V------ s-------- g------- S----- K-d-e y- V-s-i-t s-p-o-g-, g-o-p-ѓ- S-m-t- ------------------------------------------ Kadye ye Vashiot soproogu, guospoѓo Shmit?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!