Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   sk veľký – malý

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [šesťdesiatosem]

veľký – malý

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovák Lejátszás Több
nagy és kicsi veľk----malý v---- a m--- v-ľ-ý a m-l- ------------ veľký a malý 0
Az elefánt nagy. S------ ---ký. S--- j- v----- S-o- j- v-ľ-ý- -------------- Slon je veľký. 0
Az egér kicsi. My---e-ma--. M-- j- m---- M-š j- m-l-. ------------ Myš je malá. 0
sötét és világos tmav--- sv---ý t---- a s----- t-a-ý a s-e-l- -------------- tmavý a svetlý 0
Az éjszaka sötét. No---- -mav-. N-- j- t----- N-c j- t-a-á- ------------- Noc je tmavá. 0
A nappal világos. D---j- --e---. D-- j- s------ D-ň j- s-e-l-. -------------- Deň je svetlý. 0
öreg és fiatal s--rý a -la-ý s---- a m---- s-a-ý a m-a-ý ------------- starý a mladý 0
A mi nagyapánk nagyon öreg. Ná----d-o-j----ľmi---arý. N-- d---- j- v---- s----- N-š d-d-o j- v-ľ-i s-a-ý- ------------------------- Náš dedko je veľmi starý. 0
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. P-ed ---ro--i b-- e--- --a--. P--- 7- r---- b-- e--- m----- P-e- 7- r-k-i b-l e-t- m-a-ý- ----------------------------- Pred 70 rokmi bol ešte mladý. 0
szép és csúnya pekn--a šk--edý p---- a š------ p-k-ý a š-a-e-ý --------------- pekný a škaredý 0
A pillangó szép. M-týľ--e-pek--. M---- j- p----- M-t-ľ j- p-k-ý- --------------- Motýľ je pekný. 0
A pók csúnya. P-vúk je -k----ý. P---- j- š------- P-v-k j- š-a-e-ý- ----------------- Pavúk je škaredý. 0
kövér és sovány tls-- a -h-dý t---- a c---- t-s-ý a c-u-ý ------------- tlstý a chudý 0
Egy nő 100 kilóval kövér. Ž--а--vá-ia----00---logram--, ----l-tá. Ž---- v------ 1-- k---------- j- t----- Ž-n-, v-ž-a-a 1-0 k-l-g-a-o-, j- t-s-á- --------------------------------------- Ženа, vážiaca 100 kilogramov, je tlstá. 0
Egy férfi 50 kilóval sovány. Muž,---žiaci -0 -----ra---,-j--ch-dý. M--- v------ 5- k---------- j- c----- M-ž- v-ž-a-i 5- k-l-g-a-o-, j- c-u-ý- ------------------------------------- Muž, vážiaci 50 kilogramov, je chudý. 0
drága és olcsó drahý - ----ý d---- a l---- d-a-ý a l-c-ý ------------- drahý a lacný 0
Az autó drága. Aut- je --ahé. A--- j- d----- A-t- j- d-a-é- -------------- Auto je drahé. 0
Az újság olcsó. No--ny -ú -acné. N----- s- l----- N-v-n- s- l-c-é- ---------------- Noviny sú lacné. 0

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…