И-а ли-ов-е лист харти---- -ен-ал-?
И-- л- о--- л--- х------ и п-------
И-а л- о-д- л-с- х-р-и-а и п-н-а-о-
-----------------------------------
Има ли овде лист хартија и пенкало? 0 I-a-li-ovd-- -i-t--ha--i-----pyen--lo?I-- l- o---- l--- k------- i p--------I-a l- o-d-e l-s- k-a-t-ј- i p-e-k-l-?--------------------------------------Ima li ovdye list khartiјa i pyenkalo?
Általában sok pénzt kell fizetniük azoknak, akik szövegeket kívánnak lefordítatni.
A hivatásos tolmácsok és fordítók sokba kerülnek.
Ennek ellenére egyre fontosabb lesz, hogy más nyelveket megértsünk.
Ezt a problémát akarják informatikusok és számítógépes nyelvészek megoldani.
Már régóta dolgoznak fordító programok kifejlesztésén.
Ma már sok ilyen program létezik.
A gépi fordításoknak azonban általában nem valami jó a minőségük.
Azonban ebben nem a programok a hibásak!
A nyelvek nagyon összetett szerkezetek.
A számítógépek viszont egyszerű matematikai elveken alapulnak.
Ezért nem képesek a nyelveket mindig helyesen feldolgozni.
Egy fordító programnak teljesen meg kellene tanulnia a nyelvet.
Ehhez a szakembereknek ezernyi szót és szabályt kellene megtanítani.
Ez gyakorlatilag lehetetlen.
Egyszerűbb, ha inkább számolni hagyjuk a számítógépet.
Ezt nagyon jól tudja!
Egy számítógép ki tudja számolni, mely kombinációk a gyakoriak.
Felismeri például, melyek azok a szavak amelyek sokszor fordulnak elő egymás mellett.
Ennek érdekében el kell látni őt megfelelő mennyiségű különböző nyelvű szöveggel.
Így megtanulja, hogy egy bizonyos nyelvre mi a jellemző.
Ez a statikus módszer javítani fogja a gépi fordításokat.
Ennek ellenére a számítógép nem képes helyettesíteni az embert.
Egy gép sem képes az emberi beszédközpontot utánozni.
A fordítóknak és a tolmácsoknak tehát még hosszú ideig lesz munkájuk!
Egyszerű szövegeket minden bizonnyal képes lesz egy számítógép a jövőben lefordítani.
Zenét, verset és irodalmat viszont továbbra is elő embereknek kell fordítaniuk.
Ezek az ember nyelvérzékétől függenek.
És ez jól is van így…