Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ar يحب/ يريد/ يود شيئاً‬

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

‫70[سبعون]‬

70[sabeuna]

يحب/ يريد/ يود شيئاً‬

[yhb/ yryd/ yawadu shyyaan]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? ‫-تحب --ت--ي-؟‬ ‫---- ا-------- ‫-ت-ب ا-ت-خ-ن-‬ --------------- ‫أتحب التدخين؟‬ 0
at-h-b -lta-k-i-? a----- a--------- a-a-a- a-t-d-h-n- ----------------- atahab altadkhin?
Szeretne táncolni? ‫--ح- --رقص-‬ ‫---- ا------ ‫-ت-ب ا-ر-ص-‬ ------------- ‫أتحب الرقص؟‬ 0
a---a--a-r--? a----- a----- a-a-a- a-r-s- ------------- atahab alrqs?
Szeretne sétálni? ‫أ--ب---س-ر عل- -ل--دا-؟‬ ‫---- ا---- ع-- ا-------- ‫-ت-ب ا-س-ر ع-ى ا-أ-د-م-‬ ------------------------- ‫أتحب السير على الأقدام؟‬ 0
a-a--b als--r -a-a----'--dam? a----- a----- e---- a-------- a-a-a- a-s-y- e-l-a a-'-q-a-? ----------------------------- atahab alsayr ealaa al'aqdam?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. ‫--ي---ن-أد-ن.‬ ‫---- أ- أ----- ‫-ر-د أ- أ-خ-.- --------------- ‫أريد أن أدخن.‬ 0
a----'an ----h-a. a--- '-- '------- a-i- '-n '-d-h-a- ----------------- arid 'an 'adkhna.
Szeretnél egy cigarettát? ‫أ---------رة-‬ ‫----- س------- ‫-ت-ي- س-ج-ر-؟- --------------- ‫أتريد سيجارة؟‬ 0
at--i------r-? a----- s------ a-i-i- s-j-r-? -------------- atirid syjart?
Ő tüzet szeretne. ‫إ-ه -ر----ل-ع--‬ ‫--- ي--- و------ ‫-ن- ي-ي- و-ا-ة-‬ ----------------- ‫إنه يريد ولاعة.‬ 0
'i---h y--id w-l--at-. '----- y---- w-------- '-i-a- y-r-d w-l-e-t-. ---------------------- 'iinah yurid walaeata.
Szeretnék inni valamit. ‫---- أ--أش-- --ئا-.‬ ‫---- أ- أ--- ش------ ‫-ر-د أ- أ-ر- ش-ئ-ً-‬ --------------------- ‫أريد أن أشرب شيئاً.‬ 0
a-i- -a--'ashr-b ----aa-. a--- '-- '------ s------- a-i- '-n '-s-r-b s-y-a-n- ------------------------- arid 'an 'ashrib shyyaan.
Szeretnék enni valamit. ‫---د--ن -كل-شيئ--.‬ ‫---- أ- آ-- ش------ ‫-ر-د أ- آ-ل ش-ئ-ً-‬ -------------------- ‫أريد أن آكل شيئاً.‬ 0
a-----a--a--l--h--a-n. a--- '-- a--- s------- a-i- '-n a-i- s-y-a-n- ---------------------- arid 'an akil shyyaan.
Szeretném kicsit kipihenni magam. ‫-ر-د-أن-أرت---قل-ل-ً-‬ ‫---- أ- أ---- ق------- ‫-ر-د أ- أ-ت-ح ق-ي-ا-.- ----------------------- ‫أريد أن أرتاح قليلاً.‬ 0
a-------a '-------l-laan. a--- '--- '----- q------- a-i- '-n- '-r-a- q-y-a-n- ------------------------- arid 'ana 'artah qlylaan.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. ‫أري--أن أ-ألك ش-ئاً.‬ ‫---- أ- أ---- ش------ ‫-ر-د أ- أ-أ-ك ش-ئ-ً-‬ ---------------------- ‫أريد أن أسألك شيئاً.‬ 0
ar----a--'-----ak s---a-n. a--- '-- '------- s------- a-i- '-n '-s-a-a- s-y-a-n- -------------------------- arid 'an 'as'alak shyyaan.
Szeretném önt megkérni valamire. ‫أريد أن----ب -نك------.‬ ‫---- أ- أ--- م-- ش------ ‫-ر-د أ- أ-ل- م-ك ش-ئ-ً-‬ ------------------------- ‫أريد أن أطلب منك شيئاً.‬ 0
ar-d-'a--'atl-- m--k -h-y-a-. a--- '-- '----- m--- s------- a-i- '-n '-t-u- m-n- s-y-a-n- ----------------------------- arid 'an 'atlub mink shyyaan.
Szeretném önt meghívni valamire. ‫أو--أن-أ-ع----شيء.‬ ‫--- أ- أ---- ل----- ‫-و- أ- أ-ع-ك ل-ي-.- -------------------- ‫أود أن أدعوك لشيء.‬ 0
aw- -an -a---- -ash-'an. a-- '-- '----- l-------- a-d '-n '-d-u- l-s-i-a-. ------------------------ awd 'an 'adeuk lashi'an.
Mit szeretne, kérem? ‫ما----- حضرت--‬ ‫-- ت--- ح------ ‫-ا ت-ي- ح-ر-ك-‬ ---------------- ‫ما تريد حضرتك؟‬ 0
m--t---d-h-d--k? m- t---- h------ m- t-r-d h-d-t-? ---------------- ma turid hadrtk?
Szeretne egy kávét? ‫----ر--------‬ ‫-- ت--- ق----- ‫-ل ت-ي- ق-و-؟- --------------- ‫هل تريد قهوة؟‬ 0
h- -uri- qahu-a? h- t---- q------ h- t-r-d q-h-t-? ---------------- hl turid qahuta?
Vagy inkább egy teát szeretne? ‫أ---نك-تفضل--لشا--‬ ‫-- أ-- ت--- ا------ ‫-م أ-ك ت-ض- ا-ش-ي-‬ -------------------- ‫أم أنك تفضل الشاي؟‬ 0
a- '-n-k t---dal-----a-y? a- '---- t------ a------- a- '-n-k t-f-d-l a-s-a-y- ------------------------- am 'anak tafadal alshaay?
Haza szeretnénk menni. ‫---د -ن ن-ه- --ى-الب---‬ ‫---- أ- ن--- إ-- ا------ ‫-ر-د أ- ن-ه- إ-ى ا-ب-ت-‬ ------------------------- ‫نريد أن نذهب إلى البيت.‬ 0
nri-------ad--a--'--l-a-a--a--. n--- '-- n------ '----- a------ n-i- '-n n-d-h-b '-i-a- a-b-y-. ------------------------------- nrid 'an nadhhab 'iilaa albayt.
Szeretnétek egy taxit? ‫هل ---د-- ----ة أ-ر--‬ ‫-- ت----- س---- أ----- ‫-ل ت-ي-و- س-ا-ة أ-ر-؟- ----------------------- ‫هل تريدون سيارة أجرة؟‬ 0
h- -u-idun-----r-t-n --r? h- t------ s-------- a--- h- t-r-d-n s-y-r-t-n a-r- ------------------------- hl turidun sayaratan ajr?
Telefonálni szeretnének. ‫-نهم-ي-يد-ن-الاتصا- ب----تف-‬ ‫---- ي----- ا------ ب-------- ‫-ن-م ي-ي-و- ا-ا-ص-ل ب-ل-ا-ف-‬ ------------------------------ ‫إنهم يريدون الاتصال بالهاتف.‬ 0
'--na-u- --r-dun a-a-----l--ia-h-ti-. '------- y------ a-------- b--------- '-i-a-u- y-r-d-n a-a-t-s-l b-a-h-t-f- ------------------------------------- 'iinahum yuridun alaitisal bialhatif.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…