Kifejezéstár

valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   желая, бих желал, искам, бих искал нещо

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [седемдесет]

70 [sedemdeset]

+

желая, бих желал, искам, бих искал нещо

[zhelaya, bikh zhelal, iskam, bikh iskal neshcho]

+

Az egyes üres helyekre kattintva megtekintheted a szöveget, vagy:   

magyar bolgár Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Ис---- л- д- п-----? Искате ли да пушите? 0
Is---- l- d- p------? Iskate li da pushite? 		+
Szeretne táncolni? Ис---- л- д- т--------? Искате ли да танцувате? 0
Is---- l- d- t---------? Iskate li da tantsuvate? 		+
Szeretne sétálni? Ис---- л- д- с- р--------? Искате ли да се разходите? 0
Is---- l- d- s- r---------? Iskate li da se razkhodite? 		+
     
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ис--- д- п---. Искам да пуша. 0
Is--- d- p----. Iskam da pusha. 		+
Szeretnél egy cigarettát? Ис---- л- ц-----? Искате ли цигара? 0
Is---- l- t------? Iskate li tsigara? 		+
Ő tüzet szeretne. То- и--- о-----. Той иска огънче. 0
To- i--- o------. Toy iska ogynche. 		+
     
Szeretnék inni valamit. Ис--- д- п-- н---. Искам да пия нещо. 0
Is--- d- p--- n------. Iskam da piya neshcho. 		+
Szeretnék enni valamit. Ис--- д- я- н---. Искам да ям нещо. 0
Is--- d- y-- n------. Iskam da yam neshcho. 		+
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ис--- д- с- о------ м----. Искам да си отдъхна малко. 0
Is--- d- s- o------- m----. Iskam da si otdykhna malko. 		+
     
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Би- и---- / и----- д- В- п------ н---. Бих искал / искала да Ви попитам нещо. 0
Bi-- i---- / i----- d- V- p------ n------. Bikh iskal / iskala da Vi popitam neshcho. 		+
Szeretném önt megkérni valamire. Би- и---- / и----- д- В- п----- з- н---. Бих искал / искала да Ви помоля за нещо. 0
Bi-- i---- / i----- d- V- p------ z- n------. Bikh iskal / iskala da Vi pomolya za neshcho. 		+
Szeretném önt meghívni valamire. Би- и---- / и----- д- В- п----- н- н---. Бих искал / искала да Ви поканя на нещо. 0
Bi-- i---- / i----- d- V- p------ n- n------. Bikh iskal / iskala da Vi pokanya na neshcho. 		+
     
Mit szeretne, kérem? Ка--- о------ / ж------- м---? Какво обичате / желаете, моля? 0
Ka--- o------- / z-------- m----? Kakvo obichate / zhelaete, molya? 		+
Szeretne egy kávét? Же----- л- к---? Желаете ли кафе? 0
Zh------ l- k---? Zhelaete li kafe? 		+
Vagy inkább egy teát szeretne? Ил- п----------- ч--? Или предпочитате чай? 0
Il- p------------ c---? Ili predpochitate chay? 		+
     
Haza szeretnénk menni. Ни- и----- д- с- п------- в----. Ние искаме да се приберем вкъщи. 0
Ni- i----- d- s- p------- v-------. Nie iskame da se priberem vkyshchi. 		+
Szeretnétek egy taxit? Же----- л- т----? Желаете ли такси? 0
Zh------ l- t----? Zhelaete li taksi? 		+
Telefonálni szeretnének. Те и---- д- с- о----- п- т-------. Те искат да се обадят по телефона. 0
Te i---- d- s- o------ p- t-------. Te iskat da se obadyat po telefona. 		+
     

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…