Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ca agradar alguna cosa

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [setanta]

agradar alguna cosa

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar katalán Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Qu- -----rad-----fumar-a--o---? Q-- l- a-------- f---- a v----- Q-e l- a-r-d-r-a f-m-r a v-s-è- ------------------------------- Que li agradaria fumar a vostè? 0
Szeretne táncolni? Q-- li a-ra-a----b--l-- a-vo-tè? Q-- l- a-------- b----- a v----- Q-e l- a-r-d-r-a b-l-a- a v-s-è- -------------------------------- Que li agradaria ballar a vostè? 0
Szeretne sétálni? Qu--l- agr-d---a---ss--ar---vos-è? Q-- l- a-------- p------- a v----- Q-e l- a-r-d-r-a p-s-e-a- a v-s-è- ---------------------------------- Que li agradaria passejar a vostè? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. M’a-r-d-ria--umar. M---------- f----- M-a-r-d-r-a f-m-r- ------------------ M’agradaria fumar. 0
Szeretnél egy cigarettát? V-ldr-----n -i-arret? V------- u- c-------- V-l-r-e- u- c-g-r-e-? --------------------- Voldries un cigarret? 0
Ő tüzet szeretne. (El-) v--d-ia--oc. (---- v------ f--- (-l-) v-l-r-a f-c- ------------------ (Ell) voldria foc. 0
Szeretnék inni valamit. M--gr-dar---b-u-- -lg----co--. M---------- b---- a----- c---- M-a-r-d-r-a b-u-e a-g-n- c-s-. ------------------------------ M’agradaria beure alguna cosa. 0
Szeretnék enni valamit. M-a---da-i- m-n-----lg-na-----. M---------- m----- a----- c---- M-a-r-d-r-a m-n-a- a-g-n- c-s-. ------------------------------- M’agradaria menjar alguna cosa. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. M--g--d-r-- des-an-ar-u-- mica. M---------- d-------- u-- m---- M-a-r-d-r-a d-s-a-s-r u-a m-c-. ------------------------------- M’agradaria descansar una mica. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. M’a---d--ia-p-e--n--r-li-u-- c---. M---------- p----------- u-- c---- M-a-r-d-r-a p-e-u-t-r-l- u-a c-s-. ---------------------------------- M’agradaria preguntar-li una cosa. 0
Szeretném önt megkérni valamire. M-a---d--ia -em-na--l- u-a -os-. M---------- d--------- u-- c---- M-a-r-d-r-a d-m-n-r-l- u-a c-s-. -------------------------------- M’agradaria demanar-li una cosa. 0
Szeretném önt meghívni valamire. M-a---dari- -o-vid-r--i - un--co--. M---------- c---------- a u-- c---- M-a-r-d-r-a c-n-i-a---i a u-a c-s-. ----------------------------------- M’agradaria convidar-li a una cosa. 0
Mit szeretne, kérem? Q---li ---adar-a-p-en---- -- -- ---u? Q-- l- a-------- p------- s- u- p---- Q-è l- a-r-d-r-a p-e-d-e- s- u- p-a-? ------------------------------------- Què li agradaria prendre, si us plau? 0
Szeretne egy kávét? Vold----u--caf-? V------ u- c---- V-l-r-a u- c-f-? ---------------- Voldria un cafè? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? O -------r-- -n te? O p--------- u- t-- O p-e-e-i-i- u- t-? ------------------- O preferiria un te? 0
Haza szeretnénk menni. E-s ag--daria-a-ar-a -a--. E-- a-------- a--- a c---- E-s a-r-d-r-a a-a- a c-s-. -------------------------- Ens agradaria anar a casa. 0
Szeretnétek egy taxit? V-----u------? V---- u- t---- V-l-u u- t-x-? -------------- Voleu un taxi? 0
Telefonálni szeretnének. V-ldri-n-t-u-a--pe- t--è-on. V------- t----- p-- t------- V-l-r-e- t-u-a- p-r t-l-f-n- ---------------------------- Voldrien trucar per telèfon. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…