Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   et midagi soovima

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [seitsekümmend]

midagi soovima

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar észt Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? K-s-te-s----k----------e-a--? K-- t- s--------- s---------- K-s t- s-o-i-s-t- s-i-s-t-d-? ----------------------------- Kas te sooviksite suitsetada? 0
Szeretne táncolni? Ka---e so--i-site-ta------? K-- t- s--------- t-------- K-s t- s-o-i-s-t- t-n-s-d-? --------------------------- Kas te sooviksite tantsida? 0
Szeretne sétálni? K-s--e-s-oviks-te---l-t--a m-n-a? K-- t- s--------- j------- m----- K-s t- s-o-i-s-t- j-l-t-m- m-n-a- --------------------------------- Kas te sooviksite jalutama minna? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ma ----i-si- su-t-e---a. M- s-------- s---------- M- s-o-i-s-n s-i-s-t-d-. ------------------------ Ma sooviksin suitsetada. 0
Szeretnél egy cigarettát? Soovi- -- -i----tt-? S----- s- s--------- S-o-i- s- s-g-r-t-i- -------------------- Soovid sa sigaretti? 0
Ő tüzet szeretne. T- ----ib t--d. T- s----- t---- T- s-o-i- t-l-. --------------- Ta soovib tuld. 0
Szeretnék inni valamit. M--s--v-k-i- m---g- ---a. M- s-------- m----- j---- M- s-o-i-s-n m-d-g- j-u-. ------------------------- Ma sooviksin midagi juua. 0
Szeretnék enni valamit. M- --ovi-si--m--a---süüa. M- s-------- m----- s---- M- s-o-i-s-n m-d-g- s-ü-. ------------------------- Ma sooviksin midagi süüa. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ma --ovi---n--eid--p--a-a. M- s-------- v---- p------ M- s-o-i-s-n v-i-i p-h-t-. -------------------------- Ma sooviksin veidi puhata. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. M- so--ik----te-lt-mi--gi ---i--. M- s-------- t---- m----- k------ M- s-o-i-s-n t-i-t m-d-g- k-s-d-. --------------------------------- Ma sooviksin teilt midagi küsida. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Ma soo--k-i- -e-----ida-i -a-uda. M- s-------- t---- m----- p------ M- s-o-i-s-n t-i-t m-d-g- p-l-d-. --------------------------------- Ma sooviksin teilt midagi paluda. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Ma s-ov----n-teile-m-d-gi-vä--a--eh-. M- s-------- t---- m----- v---- t---- M- s-o-i-s-n t-i-e m-d-g- v-l-a t-h-. ------------------------------------- Ma sooviksin teile midagi välja teha. 0
Mit szeretne, kérem? Mid--te -oov---, pa-u-? M--- t- s------- p----- M-d- t- s-o-i-e- p-l-n- ----------------------- Mida te soovite, palun? 0
Szeretne egy kávét? S---it--te--ohvi? S------ t- k----- S-o-i-e t- k-h-i- ----------------- Soovite te kohvi? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? V---s-----e--e pi--m-t-ed? V-- s------ t- p---- t---- V-i s-o-i-e t- p-g-m t-e-? -------------------------- Või soovite te pigem teed? 0
Haza szeretnénk menni. M---o-v--- -oju s-ita. M- s------ k--- s----- M- s-o-i-e k-j- s-i-a- ---------------------- Me soovime koju sõita. 0
Szeretnétek egy taxit? S-ovi---t---ak---? S------ t- t------ S-o-i-e t- t-k-o-? ------------------ Soovite te taksot? 0
Telefonálni szeretnének. N------viv---h--i----a. N-- s------- h--------- N-d s-o-i-a- h-l-s-a-a- ----------------------- Nad soovivad helistada. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…