Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   it aver voglia di qualcosa

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [settanta]

aver voglia di qualcosa

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar olasz Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Le va--i ----r-? L- v- d- f------ L- v- d- f-m-r-? ---------------- Le va di fumare? 0
Szeretne táncolni? L--va-d- bal-a-e? L- v- d- b------- L- v- d- b-l-a-e- ----------------- Le va di ballare? 0
Szeretne sétálni? Le-v- -i f----u-a p-s---gia--? L- v- d- f--- u-- p----------- L- v- d- f-r- u-a p-s-e-g-a-a- ------------------------------ Le va di fare una passeggiata? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Vor-e- ---ar-. V----- f------ V-r-e- f-m-r-. -------------- Vorrei fumare. 0
Szeretnél egy cigarettát? Vu---u-- -ig-re-ta? V--- u-- s--------- V-o- u-a s-g-r-t-a- ------------------- Vuoi una sigaretta? 0
Ő tüzet szeretne. L-i -o-r-b-e-a-ce-d--e (-n---i----tta). L-- v------- a-------- (--- s---------- L-i v-r-e-b- a-c-n-e-e (-n- s-g-r-t-a-. --------------------------------------- Lui vorrebbe accendere (una sigaretta). 0
Szeretnék inni valamit. Vorr-- b----qualc-sa. V----- b--- q-------- V-r-e- b-r- q-a-c-s-. --------------------- Vorrei bere qualcosa. 0
Szeretnék enni valamit. Vor-e--m-n--a-e-q-alco--. V----- m------- q-------- V-r-e- m-n-i-r- q-a-c-s-. ------------------------- Vorrei mangiare qualcosa. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. V-rr-- ri-os-r----n ---. V----- r-------- u- p--- V-r-e- r-p-s-r-i u- p-’- ------------------------ Vorrei riposarmi un po’. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. V-rre----i-d-r-e --a--o-a. V----- c-------- u-- c---- V-r-e- c-i-d-r-e u-a c-s-. -------------------------- Vorrei chiederLe una cosa. 0
Szeretném önt megkérni valamire. V-rr-- -hie--r-- u----vor-. V----- c-------- u- f------ V-r-e- c-i-d-r-e u- f-v-r-. --------------------------- Vorrei chiederLe un favore. 0
Szeretném önt meghívni valamire. V--r-- ----i-Le-qual-o-a. V----- o------- q-------- V-r-e- o-f-i-L- q-a-c-s-. ------------------------- Vorrei offrirLe qualcosa. 0
Mit szeretne, kérem? Desi-e--,-p-e--? D-------- p----- D-s-d-r-, p-e-o- ---------------- Desidera, prego? 0
Szeretne egy kávét? Gra-isce-u- ca--è? G------- u- c----- G-a-i-c- u- c-f-è- ------------------ Gradisce un caffè? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? O--ref-ris-e-un tè? O p--------- u- t-- O p-e-e-i-c- u- t-? ------------------- O preferisce un tè? 0
Haza szeretnénk menni. V--r---o -----e a ---a. V------- a----- a c---- V-r-e-m- a-d-r- a c-s-. ----------------------- Vorremmo andare a casa. 0
Szeretnétek egy taxit? Vo--est- -- tassì? V------- u- t----- V-r-e-t- u- t-s-ì- ------------------ Vorreste un tassì? 0
Telefonálni szeretnének. L--o v--------o-te-e-----e. L--- v--------- t---------- L-r- v-r-e-b-r- t-l-f-n-r-. --------------------------- Loro vorrebbero telefonare. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…