Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   kn ಏನನ್ನಾದರು ಇಷ್ಟಪಡುವುದು

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

೭೦ [ಎಪ್ಪತ್ತು]

70 [Eppattu]

ಏನನ್ನಾದರು ಇಷ್ಟಪಡುವುದು

[ēnannādaru iṣṭapaḍuvudu.]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kannada Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? ನ--ು -ೂಮ-ಾನ ---ಲ----್---ುತ್--ರ-? ನ--- ಧ----- ಮ---- ಇ------------- ನ-ವ- ಧ-ಮ-ಾ- ಮ-ಡ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೀ-ಾ- -------------------------------- ನೀವು ಧೂಮಪಾನ ಮಾಡಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೀರಾ? 0
Nīv- ------ā---m-ḍa-- iṣ---a-uttī-ā? N--- d-------- m----- i------------- N-v- d-ū-a-ā-a m-ḍ-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ī-ā- ------------------------------------ Nīvu dhūmapāna māḍalu iṣṭapaḍuttīrā?
Szeretne táncolni? ನೀವ- ನ-ತ---ಮ---- ಇ-್-ಪ---್-ೀರಾ? ನ--- ನ---- ಮ---- ಇ------------- ನ-ವ- ನ-ತ-ಯ ಮ-ಡ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೀ-ಾ- ------------------------------- ನೀವು ನೃತ್ಯ ಮಾಡಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೀರಾ? 0
Nī-u--r̥tya-māḍa-u -ṣṭ--aḍ--t---? N--- n----- m----- i------------- N-v- n-̥-y- m-ḍ-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ī-ā- --------------------------------- Nīvu nr̥tya māḍalu iṣṭapaḍuttīrā?
Szeretne sétálni? ನೀವು ವ-ಯ--ಸ---ೆ ---ಲು -ಷ---ಡ-ತ್ತ---? ನ--- ವ--- ಸ---- ಮ---- ಇ------------- ನ-ವ- ವ-ಯ- ಸ-ವ-ೆ ಮ-ಡ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೀ-ಾ- ------------------------------------ ನೀವು ವಾಯು ಸೇವನೆ ಮಾಡಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೀರಾ? 0
Nī----ā-u-s---ne-māḍal- iṣ-a-a-u-t---? N--- v--- s----- m----- i------------- N-v- v-y- s-v-n- m-ḍ-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ī-ā- -------------------------------------- Nīvu vāyu sēvane māḍalu iṣṭapaḍuttīrā?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. ನ-ನು-ಧೂ---- ----ು ------ು-್--ನೆ. ನ--- ಧ----- ಮ---- ಇ------------- ನ-ನ- ಧ-ಮ-ಾ- ಮ-ಡ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೇ-ೆ- -------------------------------- ನಾನು ಧೂಮಪಾನ ಮಾಡಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೇನೆ. 0
Nānu -hū--pā-a-m--alu-iṣṭapa-u-t---. N--- d-------- m----- i------------- N-n- d-ū-a-ā-a m-ḍ-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ē-e- ------------------------------------ Nānu dhūmapāna māḍalu iṣṭapaḍuttēne.
Szeretnél egy cigarettát? ನಿ--ೆ ---- ------್---ಕ-? ನ---- ಒ--- ಸ------ ಬ---- ನ-ನ-ೆ ಒ-ದ- ಸ-ಗ-ೇ-್ ಬ-ಕ-? ------------------------ ನಿನಗೆ ಒಂದು ಸಿಗರೇಟ್ ಬೇಕೆ? 0
N-nage ---- si-ar-ṭ---k-? N----- o--- s------ b---- N-n-g- o-d- s-g-r-ṭ b-k-? ------------------------- Ninage ondu sigarēṭ bēke?
Ő tüzet szeretne. ಅ--------ಂ-ಿಪ---ಣ ----. ಅ----- ಬ--------- ಬ---- ಅ-ನ-ಗ- ಬ-ಂ-ಿ-ಟ-ಟ- ಬ-ಕ-. ----------------------- ಅವನಿಗೆ ಬೆಂಕಿಪಟ್ಟಣ ಬೇಕು. 0
Av---g- b-----aṭ-aṇa -ēku. A------ b----------- b---- A-a-i-e b-ṅ-i-a-ṭ-ṇ- b-k-. -------------------------- Avanige beṅkipaṭṭaṇa bēku.
Szeretnék inni valamit. ನಾನು --ನ-ನ-ದರು---ಡ-ಯಲು ಇಷ-ಟ-ಡು-್ತ-ನೆ. ನ--- ಏ-------- ಕ------ ಇ------------- ನ-ನ- ಏ-ನ-ನ-ದ-ು ಕ-ಡ-ಯ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೇ-ೆ- ------------------------------------- ನಾನು ಏನನ್ನಾದರು ಕುಡಿಯಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೇನೆ. 0
N-n- ēn---āda-- -uḍiya-----ṭap--u-tē--. N--- ē--------- k------- i------------- N-n- ē-a-n-d-r- k-ḍ-y-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ē-e- --------------------------------------- Nānu ēnannādaru kuḍiyalu iṣṭapaḍuttēne.
Szeretnék enni valamit. ನ--ು----್----ು ತಿನ್--ು ಇ-್ಟಪ--ತ-ತೇ-ೆ. ನ--- ಏ-------- ತ------ ಇ------------- ನ-ನ- ಏ-ನ-ನ-ದ-ು ತ-ನ-ನ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೇ-ೆ- ------------------------------------- ನಾನು ಏನನ್ನಾದರು ತಿನ್ನಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೇನೆ. 0
Nā----n--nā--r----nnal--iṣṭ----utt-ne. N--- ē--------- t------ i------------- N-n- ē-a-n-d-r- t-n-a-u i-ṭ-p-ḍ-t-ē-e- -------------------------------------- Nānu ēnannādaru tinnalu iṣṭapaḍuttēne.
Szeretném kicsit kipihenni magam. ನ-ನು--್-ಲ್ಪ------- ವಿಶ---ಂತಿ-ತೆಗ--ು-ೊಳ್ಳಲು ----ಪಡು-್ತ--ೆ. ನ--- ಸ----- ಹ----- ವ-------- ತ------------ ಇ------------- ನ-ನ- ಸ-ವ-್- ಹ-ತ-ತ- ವ-ಶ-ರ-ಂ-ಿ ತ-ಗ-ದ-ಕ-ಳ-ಳ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೇ-ೆ- --------------------------------------------------------- ನಾನು ಸ್ವಲ್ಪ ಹೊತ್ತು ವಿಶ್ರಾಂತಿ ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೇನೆ. 0
N-n- -va----hottu v---ā-t- -eg-d----ḷal--iṣṭ-paḍut----. N--- s----- h---- v------- t------------ i------------- N-n- s-a-p- h-t-u v-ś-ā-t- t-g-d-k-ḷ-a-u i-ṭ-p-ḍ-t-ē-e- ------------------------------------------------------- Nānu svalpa hottu viśrānti tegedukoḷḷalu iṣṭapaḍuttēne.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. ನಾನು--ಿಮ-------ಒ--ು--್ರಶ------ಳಲು --್---ು-್ತ--ೆ. ನ--- ನ-------- ಒ--- ಪ------ ಕ---- ಇ------------- ನ-ನ- ನ-ಮ-ಮ-್-ು ಒ-ದ- ಪ-ರ-್-ೆ ಕ-ಳ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೇ-ೆ- ------------------------------------------------ ನಾನು ನಿಮ್ಮನ್ನು ಒಂದು ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೇನೆ. 0
N--u -im-ma--- o-----r-ś-e kēḷa-u -ṣ--------ē--. N--- n-------- o--- p----- k----- i------------- N-n- n-m-m-n-u o-d- p-a-n- k-ḷ-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ē-e- ------------------------------------------------ Nānu nim'mannu ondu praśne kēḷalu iṣṭapaḍuttēne.
Szeretném önt megkérni valamire. ನಾ-- -ಿಮ್-----ಏ-ನ----ಕ--ಲ--ಬಯಸು--ತಿದ್ದ-ನೆ. ನ--- ನ------- ಏ----- ಕ---- ಬ-------------- ನ-ನ- ನ-ಮ-ಮ-ಂ- ಏ-ನ-ನ- ಕ-ಳ-ು ಬ-ಸ-ತ-ತ-ದ-ದ-ನ-. ------------------------------------------ ನಾನು ನಿಮ್ಮಿಂದ ಏನನ್ನೋ ಕೇಳಲು ಬಯಸುತ್ತಿದ್ದೇನೆ. 0
N--u-nim-----a--na-----ē-al-----a-ut-i---ne. N--- n-------- ē----- k----- b-------------- N-n- n-m-m-n-a ē-a-n- k-ḷ-l- b-y-s-t-i-d-n-. -------------------------------------------- Nānu nim'minda ēnannō kēḷalu bayasuttiddēne.
Szeretném önt meghívni valamire. ನ-ನು -ಿ-್ಮನ್---------್ಕ- --್-----ಲ--ಇ--ಟ-ಡ-ತ-ತೇ-ೆ. ನ--- ನ-------- ಯ-------- ಆ--------- ಇ------------- ನ-ನ- ನ-ಮ-ಮ-್-ು ಯ-ವ-ದ-್-ೋ ಆ-್-ಾ-ಿ-ಲ- ಇ-್-ಪ-ು-್-ೇ-ೆ- -------------------------------------------------- ನಾನು ನಿಮ್ಮನ್ನು ಯಾವುದಕ್ಕೋ ಆಹ್ವಾನಿಸಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೇನೆ. 0
Nānu-n--'m--nu-y--u--kkō āhvā---a-- -ṣ-ap-ḍ-t--ne. N--- n-------- y-------- ā--------- i------------- N-n- n-m-m-n-u y-v-d-k-ō ā-v-n-s-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ē-e- -------------------------------------------------- Nānu nim'mannu yāvudakkō āhvānisalu iṣṭapaḍuttēne.
Mit szeretne, kérem? ನ-ವು-ಏ---ನು ಬ------ೀರಿ? ನ--- ಏ----- ಬ---------- ನ-ವ- ಏ-ನ-ನ- ಬ-ಸ-ತ-ತ-ರ-? ----------------------- ನೀವು ಏನನ್ನು ಬಯಸುತ್ತೀರಿ? 0
N--u---annu b--a---tī-i? N--- ē----- b----------- N-v- ē-a-n- b-y-s-t-ī-i- ------------------------ Nīvu ēnannu bayasuttīri?
Szeretne egy kávét? ನ-ಮಗೆ-ಒ--ು ಕ--ಿ --ಕ-? ನ---- ಒ--- ಕ--- ಬ---- ನ-ಮ-ೆ ಒ-ದ- ಕ-ಫ- ಬ-ಕ-? --------------------- ನಿಮಗೆ ಒಂದು ಕಾಫಿ ಬೇಕೆ? 0
Nimage------k--h--bē--? N----- o--- k---- b---- N-m-g- o-d- k-p-i b-k-? ----------------------- Nimage ondu kāphi bēke?
Vagy inkább egy teát szeretne? ಅಥ-ಾ--ೀಯ--ನ- ಹೆ---- ಇಷ್--ಡ-ತ-ತೀರಾ? ಅ--- ಟ------ ಹ----- ಇ------------- ಅ-ವ- ಟ-ಯ-್-ು ಹ-ಚ-ಚ- ಇ-್-ಪ-ು-್-ೀ-ಾ- ---------------------------------- ಅಥವಾ ಟೀಯನ್ನು ಹೆಚ್ಚು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೀರಾ? 0
At---ā ṭī--n-u he-cu---ṭa--ḍ-tt--ā? A----- ṭ------ h---- i------------- A-h-v- ṭ-y-n-u h-c-u i-ṭ-p-ḍ-t-ī-ā- ----------------------------------- Athavā ṭīyannu heccu iṣṭapaḍuttīrā?
Haza szeretnénk menni. ನಾ-ು-ಮ-ೆಗೆ ಹ---ು --್-ಪಡ---ತ-ವೆ. ನ--- ಮ---- ಹ---- ಇ------------- ನ-ವ- ಮ-ೆ-ೆ ಹ-ಗ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ೇ-ೆ- ------------------------------- ನಾವು ಮನೆಗೆ ಹೋಗಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತೇವೆ. 0
Nā-u-m---ge -ō--lu --ṭ-paḍu-----. N--- m----- h----- i------------- N-v- m-n-g- h-g-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ē-e- --------------------------------- Nāvu manege hōgalu iṣṭapaḍuttēve.
Szeretnétek egy taxit? ನಿ-ಗೆ ಒ--ು-ಟ--ಾ--ಸ- -ೇ--? ನ---- ಒ--- ಟ------- ಬ---- ನ-ಮ-ೆ ಒ-ದ- ಟ-ಯ-ಕ-ಸ- ಬ-ಕ-? ------------------------- ನಿಮಗೆ ಒಂದು ಟ್ಯಾಕ್ಸಿ ಬೇಕೆ? 0
N----e----u--y-ksi-bē--? N----- o--- ṭ----- b---- N-m-g- o-d- ṭ-ā-s- b-k-? ------------------------ Nimage ondu ṭyāksi bēke?
Telefonálni szeretnének. ಅ-ರು----್ ಮ-ಡ-ು--ಷ---ಡುತ್ತ-ರೆ. ಅ--- ಫ--- ಮ---- ಇ------------- ಅ-ರ- ಫ-ನ- ಮ-ಡ-ು ಇ-್-ಪ-ು-್-ಾ-ೆ- ------------------------------ ಅವರು ಫೋನ್ ಮಾಡಲು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತಾರೆ. 0
A-a-u -hōn-mā---u -ṣṭapaḍu-tāre. A---- p--- m----- i------------- A-a-u p-ō- m-ḍ-l- i-ṭ-p-ḍ-t-ā-e- -------------------------------- Avaru phōn māḍalu iṣṭapaḍuttāre.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…